Az iráni elnök halála újabb háborús veszélyt jelent

Meghalt Ebrahim Raiszi iráni elnök és az ország külügyminisztere. Az őket szállító helikopter tegnap este lezuhant és kigyulladt egy hegyvidéki területen. A baleset körülményei egyelőre tisztázatlanok. Helyi szakértők szerint az iráni elnök halála politikai vákuumot, ezzel együtt pedig bizonytalanságot hagy maga után, aminek külpolitikai következményei is lehetnek. Iránban gyászolókkal teltek meg a mecsetek és számos ország vezetése részvétet nyilvánított. De gyászolja az iráni elnököt a Hamász terorrszervezet is. Elemzők szerint Ebrahim Raiszi halála újabb háborús veszély-forrás lehet, mert tovább nőhet az Irán és Izrael közötti feszültség.

Hordágyon szállítottak el egy holttestet az iráni Vörös Félhold segélyszervezet tagjai a helikopter roncsaitól. A mentési munkálatot, ahogy korábban a kutatást is nehezítette a hegyvidéki terep és a sűrű köd.

A vasárnap lezuhant jármű elszenesedett darabjait csak hétfő reggelre találták meg a mentőcsapatok. A hivatalos jelentések szerint a helikopter egyetlen utasa sem maradt életben, így a halottak között van az iráni elnök is.

„Pontosan ott állok, ahol Ebrahim Raiszi helikoptere lezuhant. Mint tudják, vasárnap, egy gát felavatása után, az azeri határtól visszafelé tartottak Tebrizbe, amikor az incidens történt a ködös időjárás és az esőzés miatt” – számolt be az iráni állami televízió riportere.

A helikopteren utazott továbbá Irán külügyminisztere és Kelet-Azerbajdzsán tartomány vezetői is. Az esetet senki sem élte túl.

A holtestek azonosítása még tart. A hatóságok pedig még vizsgálják, hogy pontosan miért zuhant le a jármű. Szakértők szerint az iráni elnök halála politikai vákumot, ezzel együtt pedig bizonytalanságot hagy maga után.

„Ebrahim Raiszi volt a legfelsőbb vezető pozíciójának egyik legesélyesebb várományosa. Iránban most az a nagy kérdés, hogy mi történik, ha a most 85 éves Hamenei Ajatollah meghal? Ki lesz a következő legfőbb vezető? Az egyik fő esélyes erre Ebrahim Raiszi volt. Ha ő kikerül a képből, annak komoly jelentősége lehet” – magyarázta az iráni politikai egyik szakértője.

Az iráni törvények értelmében az elnök halála esetén az első alelnök, ez esetben Mohamed Mokber veszi át az államfői teendőket,

akinek 50 napon belül választásokat kell kiírnia.

Innentől kezdve várható, hogy elindul egy olyan belpolitikai instabilitás, amelynek sokszor külpolitikai hatásai is szoktak lenni.

A vezetőváltás akár Irán külpolitikáját is átformálhatja a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint. Somkuti Bálint kiemelte, hogy bár minden jel arra utal, hogy baleset történt, nem biztos, hogy ezt a magyarázatot az iráni vezetés is elfogadja.

Iránban gyászolókkal teltek meg a mecsetek és számos ország vezetése részvétet nyilvánított Ebrahim Raiszi halála miatt. De gyászolja az iráni elnök halálát a libanoni Hezbollah és a jemeni húszi lázadók, valamint a Hamász terorrszervezet is.

Azonban Iránnak nemcsak a közel-keleti siíta lázadókra és dzsihadistákra van befolyása, az ország maga is komoly katonai erőt képvisel. Élen járnak például a dróngyártásban és a rakéták fejlesztésében. Bár Teherán kitart amellett, hogy nukleáris programja nem a fegyverkezést, hanem kizárólag polgári célokat szolgál, egyes elemzők szerint már csak karnyújtásnyira vannak egy atombomba megépítésétől.

Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah hétfőn jóváhagyta Mohamad Mokbar első alelnök ideiglenes elnöki kinevezését, és ötnapos országos gyászt rendelt el a helikopterszerencsétlenségben elhunyt Ebrahim Raiszi államfő halála miatt.

„Az iráni nép igaz és fontos szolgáját vesztette el, akit egyes gonosztevők hálátlansága sem tántorított el az állandó munkától” – olvasható az ajatollah közleményében.

Az IRNA iráni állami hírügynökség továbbá azt jelentette, hogy

a szerencsétlenségben szintén meghalt Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter hivatalát addigi helyettese, Ali Bakeri-Káni veszi át.

Az iráni törvények értelmében Mokbarnak – aki, akárcsak a néhai államfő, Hamenei bizalmi emberének számít – 50 napja van az új elnökválasztás lebonyolítására, melyet eredetileg 2025-re terveztek.

Mindeközben a Taszním iráni félhivatalos hírügynökség az iráni Forradalmi Gárda bejelentésére hivatkozva azt közölte, hogy Raiszit kedden temetik el az északnyugat-iráni Tebríz városában. Hivatalos forrásokra hivatkozva hozzátette, hogy a szerencsétlenül járt helikopter többi utasát szintén Kelet-Azerbajdzsán tartományban helyezik végső nyugalomra.

A helikopteren utazott Tebríz egyik ismert vallási elöljárója (imámja) is, aki a hírügynökség értesülése szerint a szerencsétlenség után még körülbelül egy óráig életben volt, és ő értesítette az elnöki hivatalt az incidensről.

Az utasok között volt továbbá Kelet-Azerbajdzsán tartomány kormányzója is. A helikopteren emellett háromtagú személyzet és az iráni Forradalmi Gárda két tagja utazott. A baleset vasárnap délután történt a tartomány Varzekán nevű körzetében.

A szerencsétlenség miatt a nap folyamán részvétét fejezte ki Recep Tayyip Erdogan török elnök is, azeri hivatali partnere, Ilham Aliyev pedig, aki vasárnap még találkozott Raiszival, mély megdöbbenésének adott hangot.

Iráni hivatalos források egyelőre nem közölték a szerencsétlenség okát, vasárnap este azonban Ahmad Vahidi belügyminiszter azt mondta, a helikopter vélhetően a rossz időjárási körülmények miatt került bajba, az iráni állami televízió pedig ugyanezt jelentette a halálhír közzétételekor.

Abdollahián elődje, Mohammed Dzsavád Zaríf egy hétfői interjúban

a szerencsétlenség legfőbb okozójának az Egyesült Államokat nevezte, szerinte ugyanis a Washington által Teheránra rótt szankciók miatt Irán régóta nem tudja megfelelően fejleszteni légi járműveit, a többi között az új alkatrészek vásárlása is nehézségekbe ütközik.

„Ezt is felírjuk az amerikaiak által az iráni nép ellen elkövetett bűnök listájára” – jelentette ki a volt külügyminiszter.

Ő volt a teheráni mészáros”, felgyorsította az ország nukleáris programját, és „Iránt egy Izraellel folytatott háború szélére sodorta”, erkölcsrendőrsége zaklatta a „rosszul lefátyolozott” lányokat – a vezető nyugati lapok főleg e pontokat emelik ki a helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raiszi, Irán második legmagasabb rangú vezetője kapcsán, megemlítve: Raiszit a legfőbb vezetői posztot betöltő Ali Hamenei ajatollah lehetséges utódjának tekintették.

A 2010-es szmolenszki repülőgép-szerencsétlenséget idézte fel Andrzej Duda lengyel elnök Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter helikopterbalesete után – az első európai vezetők egyikeként aki kommentálta a történteket. A lengyel elnök által felidézett szmolenszki balesetben 96 ember, köztük az akkori lengyel elnök, Lech Kaczyński is életét veszítette. Duda azt mondta:

„Különös megértéssel csatlakozunk az áldozatok hozzátartozóihoz és az iráni nemzethez imában és gyászban”.

Izraelnek nincs köze az iráni elnök helikopter-balesetben bekövetkezett halálához – sietett kijelenteni egy izraeli tisztségviselő hétfőn a Reuters hírügynökségnek. „Nem mi voltunk ” – mondta a névtelenséget kérő tisztviselő.

Az elhunyt elnök repülőgép-balesete kapcsán több orgánum is vállalkozott rá, hogy összefoglalja: ki volt a posztját 2021 óta betöltő  Ebrahim Raiszi iráni elnök, akinek emlékére hétfőn ötnapos gyászt hirdetett Ali Hamenei ajatollah?

„Mohamed családjának leszármazottja”

Az 1960-ban az Irán északkeleti részén fekvő Mashhad szent városában született Ebrahim Raissi az iszlám köztársaság egyik legsötétebb arca, amelyet az elmúlt negyvenöt évben nyílt erőszak árán segített megszilárdítani – írja összeállításában a Le Figaro.

A papi családba született Raiszi felmenői között olyan

„zöld turbános” kiváltságosok is szerepeltek,

akik egyenesen Mohamed próféta rokonságából vezették le származásukat. Raiszi a síita iszlám hivatalos központjának számító, Teherán mellett fekvő Qom (Kom) városának jogi szemináriumán végzett, ami a bírói poszt betöltésére is alkalmassá tette az iráni jogi-vallási struktúrában.

Az iszlám forradalom későbbi vezére, Homeini ajatollah is itt tanult.

Az iráni iszlám köztársasági hadserege szolidaritást mutat az iráni forradalom idején az utcán lévő tüntetőkkel: együtt viszik Homeini ajatollah, az iráni vallási és politikai vezető plakátjait. (Fotó: Keystone/Getty Images)

A későbbi iráni elnök többször is ajatollahnak nyilvánította magát, ám a vezető papság e titulusát nem ismerte el.

A vérszomjasként emelgetett, „fekete turbános mullah” karrierje Karadzsban kezdődött, amikor nem sokkal az 1979-es iráni iszlám forradalom és a klerikálisok hatalomátvétele után

kinevezték Kom városának főügyészévé.

A teheráni mészáros

Tíz év múlva, 1988-ban Raiszi tagja volt az egyik „halálbizottságnak”, amely kivégzőosztagokat állított fel az iráni börtönökben.

Abban az évben az ország éppen hogy kilábalt az Irakkal vívott, nyolc évig tartó háborúból. A hatalmában meggyengült Homeini ajatollah,

az Iszlám Köztársaság „atyja” ekkor határozta el, hogy felszámolja a Népi Mudzsahedek mozgalmát.

Ez az iszlamisa-marxista szellemű fegyveres ellenzéki mozgalom iraki félkatonai bázisáról számos támadást indított Irán ellen. Miutám Teherán és Bagdad megkötötte a tűzszünetet, Homeini ajatollah úgynevezett fatvát bocsátott ki, amelyben elrendelte a Népi Mudzsahedekhez (más fordításban: mudzsahedin – a szerk.) hű foglyok kivégzését.

„Több ezer embert likvidáltak. Ezekre a tömeges kivégzésekre tárgyalás és a hozzátartozók tájékoztatása nélkül került sor. Néhány ember, köztük Raiszi irányította a gyilkológépezetet” – idéz a Le Figaro egy névtelenséget kérő iráni aktivistát. A Népi Mudzshedek szervezete ezután elmenekült az országból, ám továbbra is emigráns csoportként működnek. Az EU külügyminiszterei levették a terrorista csoportok listájáról „a száműzött Iráni Mudzsahedinek Népi Szervezetét” – olvashattuk 2009-ben.

A mészárlás egyik felelőseként Raiszi szerepelt a Washington által „az emberi jogok súlyos megsértésében való bűnrészesség” miatt szankciókkal sújtott iráni tisztviselők feketelistáján.

Fölfelé a létrán

A következő évben Raiszi felemelkedett a ranglétrán: Teherán főügyészévé nevezték ki. Ezt a tisztséget 1994-ig töltötte be. Ezt követően 2004-től 2014-ig az igazságügyi tárcavezető, majd az ország főügyésze lett.

Az iráni kormányzathoz való lojalitása okán – melyet a Le Figaro összefoglalója „a rezsimhez való vak hűségként” ír le – 2016-ban előléptették egy nagyhatalmú vallási alapítvány vezetőjévé, amely komoly ipari és ingatlanportfóliót kezel.

Három évvel később Ebrahim Raiszi

az ország igazságszolgáltatásának élén találta magát.

A politikus Ali Khamenei ajatollah (aki Khomeini 1989-ben bekövetkezett halála után követte az első számú vezetőt) hűséges követője volt, akitől iszlám korábban jogtudományi kurzusokat vett, és az ambiciózus „Hujjat al-Islam”-ként (a síita klérusban az ajatollah alatti rang a síita papságban) egy síita szemináriumban is tanított. Raiszi neve kapcsán így

a most 85 éves ajatollahhoz való hűsége miatt gyakran felmerült, hogy ő lehet az egyik lehetséges utódja.

Vallási szigor, újabb áldozatokkal

Három évvel ezelőtt Khamenei új ugródeszkát kínált neki: arra biztatta, hogy induljon az elnökválasztáson. Az „Őrök Tanácsa” 2021. június 18-án választotta meg . mint azt a Le Figaro megjegyzi, az iszlám köztársaság történetének legnagyobb tartózkodási arányával. A politikus ekkor 63 éves volt.

Amint hatalomra került, az egyesek által „bérgyilkosnak” becézett Raiszi súlyos szigorításokat vezetett be, vallási előírásaival, ahogy a francia lap fogalmaz, „megtámadta a fiatalokat és a nőket”.

Teheránban és az Irán más nagyvárosaiban ismét akcióba lépett az erkölcsrendőrség, amely a „rosszul lefátyolozott” lányokat zaklatja. Egy 24 éves kurd nőt, Mahsa Aminit 2022. szeptember 16-án az egyik ilyen brigád olyan súlyosan bántalmazott, hogy a lány belehalt sérüléseibe.

A Nők, Élet és Szabadság mozgalom tüntetéseit vérbe fojtották, legalább 550 tüntetőt öltek meg. Ezreket tartóztattak le, fiatalokat koholt perekben halálra ítéltek – foglalja össze a Le Figaro az utóbbi évek történéseit.

Háborúk kora

Az Izraellel évek óta tartó árnyékháború a múlt hónapban tört ki, miután Irán több száz rakétát és drónt lőtt ki a zsidó államra. Ez a támadás a két ország közötti feszültség eszkalálódása miatt következett be, miután a Hamász,

egy Irán által támogatott militáns csoport október 7-én rajtaütött Izraelen

– teszi hozzá a Sky News.

Ugyanebben az időszakban Irán Oroszország megbízható külföldi beszállítójává vált a katonai drónok terén. Tavaly Irán megállapodást kötött Szaúd-Arábiával, és helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat a sivatagi királysággal – emlékeztet a brit hírtelevízió.

A következő elnökválasztásra 2025-ben került volna sor, a kialakult helyzet miatt azonban elképzelhető, hogy már idén júliusban megrendezik – közölte a Reuters hírügynökség.