A nők sorkatonaságát is be akarják vezetni Németországban

A háborúpárti vezetők már a nők kezébe is fegyvert adnának. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökének javaslata szerint az egész kontinensre kiterjesztenék a sorkatonaságot. A skandináv államok után Németország is megfontolná a női sorkatonaság bevezetését is. A V4NA hírügynökség brüsszeli forrásokból úgy értesült: Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új Európai Parlament az elsők között tárgyalja majd az uniós kötelező sorkatonai szolgálatot.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke egy választási beszélgetésben kijelentette, szerinte a sorkötelezettség bevezetése szükséges lépés, és támogatja az általános kötelező szolgálat bevezetését.

Mint arról a V4NA nemzetközi hírügynökség is beszámolt, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségének (CDU/CSU) pártkongresszusán megszavazták, hogy ismét napirendre tűzzék a kötelező katonai szolgálatot, és ígéretet tettek arra, hogy újra bevezetik azt, amint újra hatalomra kerülnek Berlinben.

A V4NA brüsszeli forrásokból úgy értesült:

Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd a uniós kötelező sorkatonai szolgálatot.

A CDU és a német szociáldemokrata párt (SPD) két vezető politikusa is úgy véli, hogy a csak fiatal férfiak számára kötelező katonai szolgálat nem felel meg a kornak, és azt kérik, hogy az a nőkre is vonatkozzon. A nők mostanáig önkéntesen szolgáltak a Bundeswehrben.

Ennek változnia kell Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke, Daniel Günther (CDU) és Eva Högl, a Bundestag védelmi biztosa (SPD) szerint.

Akárcsak Izraelben, Norvégiában, Svédországban és hamarosan Dániában, úgy Németországban is bevonhatják a nőket a hadseregbe.

Németországban a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről szóló vita azóta gyorsult fel, hogy Boris Pistorius védelmi miniszter május elején erről beszélt a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen.

A kötelező katonai szolgálat német támogatói különösen kedvelik a svéd modellt, amely eredetileg az önkéntes szolgálatra épül. A modell szerint minden 18 évesnek ki kell töltenie egy online kérdőívet, és többek között az egészségi állapotáról is tájékoztatást kell adnia. Ha nincs elég önkéntes, ez a modell lehetővé teszi a kényszerítést is a katonaságra.

Németországban egészen 2011-ig volt kötelező sorkatonaság, kivezetésével az önkéntes katonai szolgálat maradt meg. Azonban a német haderő olyannyira leépült az elmúlt években, hogy jelenleg több tízezer katona hiányzik a hadseregből – emlékeztet a Magyar Nemzet.

A Bundeswehrnek jelenleg mintegy 180 ezer katonája van, a tervek szerint 2031-re újra 200 ezer fölé emelik a létszámot.

A kötelező katonai szolgálat kilenc országban van érvényben Európában. Norvégia és Svédország után Dánia a harmadik ország Európában, ahol már bevezették a női sorkatonaságot. Norvégia ezt 2015-ben, Svédország 2017-ben tette meg.

Európai körkép

Belgiumban a nők és a férfiak katonaikarrier-lehetőségei és általában a követelmények is azonosak. A legmagasabb katonanői rendfokozat az alezredes. Jelenleg – a harcoló beosztások kivételével – minden beosztás nyitva áll a nők előtt.

Dániában a parlament 1962-ben fogadta el azt a törvényt, amely megengedte, hogy a nők önkéntes alapon belépjenek a hadseregbe, de harcoló egységekben nem teljesíthettek szolgálatot. Az 1978-as esélyegyenlőségi törvény engedélyezte a nők szolgálatát harci beosztásokban.

Néhány évvel később az összes fegyvernemet megnyitották a nők előtt.

Nagy-Britanniában a kilencvenes évek elejétől  számos beosztást tettek a nők számára hozzáférhetővé, például a tengeri szolgálatot a hadihajókon és a légierőben. A hadsereg 1998-ban a nők számára megnyitott beosztások arányát 47-ről 70 százalékra növelte.

Az öbölháborúban 1100 brit katonanő szolgált különböző beosztásokban.

A holland katonanők helyzetét 1971-ben és 1979-ben két parlamenti határozat közvetlenül is érintette. Az 1979-es törvény a férfiakéval egyenlő jogi státust teremtett. Ez azt jelenti, hogy a férfiak és a nők azonos feltételekkel lépnek be a hadseregbe. A nők hadseregbe történő integrációja részeként 1988-ban pedig olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek biztosítják a női sorozást, a munkakörválasztást, a kiképzést, az anyasági és a gyermekgondozási szabadság engedélyezését.

Ugyanakkor, a Magyar Nemzet arra is felhívja a figyelmet, hogy a sorkatonaság nem ugyanaz, mint a hadkötelezettség, mely azokra az országokra is érvényes, ahol jelenleg nincs érvényben kötelező katonai szolgálat.

Az új ukrán mozgósítási törvény elfogadása után nagyobb sebességre kapcsolt a kényszersorozás Ukrajnában. Egyre többen számolnak be arról, hogy szeretteiket a hadkiegészítők egész egyszerűen elrabolják az utcákról. A hatóságok közben azt is bejelentették, hogy a mozgósítottak a háború végéig kötelesek szolgálni, az állam pedig lefoglalhatja a civilek autóit a hadsereg számára.

„Olena vagyok Lembergből. Munkács gyönyörű városában vagyok, a hátam mögött pedig a helyi hadkiegészítő parancsnokság épülete áll. Kárpátalja megye határánál megállítottak minket, igazoltattak, és a barátomat, Arszent a rendőrök kitessékelték az autóból. Kis idő múlva azt láttuk, hogy egy buszba tuszkolták és elhajtottak vele, mi pedig követni kezdtük” – kezdte történetét a Híradóban latható felvételen egy fiatal nő, akinek a barátját a munkácsi hadkiegészítő parancsnokságra vitték az igazoltatás után.

A férfihez nem engedtek senkit, majd pár óra fogság után a szlovák zöldhatár mellett tették ki őt és néhány társát, hogy a határőrség letartóztathassa és menekülőknek nyilváníthassa őket. Ilyen esetekben többnyire azonnal mozgósítják az elfogottakat. Azóta erről a férfiról sem tudnak semmit szerettei.

„Kidobják az embereket a szlovák határ mellett, és még élvezik is az eljárást. Háború van országunkban, és míg korábban azon nevettünk, hogy az oroszok hogyan mozgósítanak, addig nálunk ez történik a szlovák határ mellett. Így dolgoznak a munkácsi hadkiegészítő katonái” – tette hozzá a kétségbeesett nő.

Ukrajnában a múlt héten fogadták el második olvasatban a mozgósítási törvényt, amelynek értelmében minden hadköteles korúnak 60 napon belül kötelezően jelentkeznie kell az illetékes hadkiegészítő parancsnokságon. Ellenkező esetben 220 ezer forintnyi ukrán hrivnyára büntetik, és bevonják a jogosítványát is.

„Így halnak meg a fiataljaink” – mutatta a Híradóban bemutatott felvételeken a végeláthatatlan katonatemetőt egy harkivi férfi.

A szakértők már most is félmillióra teszik az ukrán hadsereg veszteségeit, mégis sokan úgy vélik, hogy a most elfogadott 25-ről 20-ra kellene csökkenteni a frontszolgálati korhatárt.

„A mozgósítást 20 éves kortól kell elkezdeni. Ha túl akarunk élni, mint ország, akkor reálisan kell felfognunk a háborút, és tennünk kell valamit. Ennek hiányában ugyanis akkor fölöslegesen halt meg ez a több százezer ember, fölöslegesen szereznek sérüléseket és esnek el ma is. A totalitárius ellenfelünknek még 150 milliós tartaléka van” – mondta egy ukrán szakértő.

Az új törvény értelmében Ukrajnában kötelezővé válik a katonakönyv kiváltása, annak meglétét a rendőrség, a toborzók, illetve a határőrség is ellenőrizheti. Katonakönyv hiányában még a felmentést élvezők és a rokkantak sem utazhatnak külföldre. A hadsereg pedig lefoglalhatja a civilek autóját. A jogalkotók – az ukrán vezérkar kérésére – törölték a törvényből a szolgálati időkorlátot, amit korábban 36 hónapban határoztak meg. A hadkötelesek ezentúl tehát ennél hosszabb időre is behívhatók a seregbe.

„Szembeköptek minket, mint a jobbágyokat. Élve eltemetnek minket. A győzelmünket is elásták ezzel. Már nem katonák, hanem rabok vagyunk. A tetteikkel Istent nem ismerve végeznek ki így minket” – mondta egy elkeseredett mozgósított.

Közben napvilágot látott több olyan felvétel is, amelyeken az AZOV nevű, nagyon sokak által nácinak tartott, félkatonai szervezet az odesszai jogi egyetem hallgatóinak tartott toborzó előadást.

A diákoknak ökölbe szorított, szívre tett kézzel kellett ordítania a szélsőséges szabadcsapat Ukrajnához szóló imáját. Az országban csak az első diploma megszerzéséig van katonai mentessége a diákoknak, másoddiplomás képzéssel azonban már nincs esély a halasztásra.