tóth gabi
Az üzleti érdekeltségei révén csokikirályként is emlegettet Porosenko elindul Zelenszkij ellen az ukrán elnökválasztáson.
Tavasszal elnökválasztást tartottak volna Ukrajnában, de a háború és az országban bevezetett hadiállapot miatt törölték a voksolást. A volt elnök, és a legutóbbi 2019-es választások vesztese, Petro Porosenko ennek ellenére „a háború utáni időre” készül. Az al-Dzsazíra tévének adott interjúban azt mondta: „Ha azt kérdezik tőlem, hogy részt akarok-e venni a következő választásokon, igen, részt fogok venni a következő elnökválasztáson” – idézi a Berliner Zeitung az 58 éves ukrán milliárdost. A politikai tevékenységén túl Porosenkónak több érdekeltsége is van az üzleti világban.
Gyakran nevezik őt „Csokoládékirálynak”, vagy ahogyan Kárpátalján hívják, „Csoki-Ewingnak”. A találó elnevezés nem véletlen, hiszen ő a tulajdonosa a Magyarországon is jelenlevő Roshen édességipari csoportnak – írta róla korábban a Mandiner. A Roshen becslések szerint 800 millió dollár értékben ad el csokoládét, karamellt, ostyát, tortát és egyéb édességeket 35 országban. 2022-höz képest egy év alatt 224 millió dollárral gyarapodott Petro Porosenko, az Európai Szolidaritás párt vezetőjének vagyona, amely most csaknem 1 milliárd dollárt tesz ki – közölte az rbc.ua hírportál.
Petro Porosenko volt Ukrajna ötödik elnöke 2014 és 2019 között. A legutóbbi választásokon ő és Volodimir Zelenszkij küzdöttek meg az elnökségért. A második fordulóban sokak számára meglepő módon a politikai újonc Zelenszkij győzött, a szavazatok 75 százalékával. Az odesszai régióból származó Porosenko valamivel több mint 24 százalékot kapott. A volt elnök az idézett interjúban arról is beszélt, hogy indulna az Európai Parlamenti választásokon, miután Ukrajna csatlakozik az EU-hoz. Szakértők azonban úgy vélik, hogy Ukrajnának csak a következő évtizedben lesz reális esélye a tagságra. Porosenko tehát csak 2034-ben indulhatna az európai parlamenti választásokon. Így egyelőre marad számára az "édes élet" a Roshennel.
Békeidőben nagyságrendileg 130 millió dollárba kerül a választások megtartása, ez azonban a háborús helyzet miatt akár a sokszorosára is emelkedhet.
Az ukrán elnök egy vasárnapi tévéinterjúban kifejtette, a mostani hadiállapot miatt a jogszabályok szerint tilos választásokat tartani, mert kiemelkedően nehéz volna azokat lebonyolítani. (Ukrajnában a hadiállapotot 90 naponként kell meghosszabbítani, és ha a soron következő alkalommal, november 15-én is megteszik, akkor épp a tervezett elnökválasztás előtt jár majd le, 2024 márciusában.)
Volodimir Zelenszkij ugyanakkor azt is hozzátette, ha a parlamenti képviselők „készen állnak”, akkor sor kerülhet a választási törvény módosítására, és – mint fogalmazott –
Az ukrán elnök azt nem tudta pontosan megmondani, hogy mennyibe kerülne megrendezni a választásokat, annyit árult el ezzel kapcsolatban, hogy békeidőben közel 135 millió dollár (mintegy 45 milliárd forint) költséggel kell számolni, ami a mostani helyzetben vélhetően nagyságrendekkel több lenne.
Zelenszkij az interjúban kitért arra is, hogy a választások tisztasága a legmagasabb prioritást élvezné, és ennek érdekében a választási megfigyelők még a lövészárkokba is kimennének.
– fogalmazott az ukrán államfő.
Amerikai kormányzati ösztönzésre távolították el pozíciójából – állította Ukrajna volt főügyésze egy szombaton este sugárzott interjúban, a Fehér Ház közleményben hazugságnak nevezte a műsorban elhangzottakat.
Viktor Sokin a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban azt állította, hogy 2016-ban Petro Porosenko ukrán elnök azért váltotta le, mert annak a Burisma energiaipari vállalatnak az ügyeit vizsgálta, amelyben az akkori alelnök Joe Biden fia, Hunter Biden igazgatótanácsi tag volt.
Az interjúban azt is kijelentette,
Hozzátette, nincsenek kétségei afelől, hogy a Burisma cég törvénytelenségekben vett részt, amelyek között Sokin megemlítette az illegális földgázkitermelést és -értékesítést.
Az interjúban elhangzottakra a Fehér Ház közleményben reagált vasárnap, eszerint az állítások hazugságok, valójában a Sokin vezette ukrán főügyészség volt a „korrupció melegágya”, a visszaélések megfékezését és az ukrajnai reformokat pedig nemcsak az akkori amerikai alelnök, Joe Biden, hanem más amerikai diplomaták, politikusok és nemzetközi partnerek is sürgették.
Porosenko 2016 márciusában, egy évvel kinevezése után mentette fel hivatalából a főügyészt. Joe Biden alelnökként 2015 decemberében Kijevben járt, ahol követelte az ukrán főügyészség megreformálását, a főügyész eltávolítását, és arra biztatta az elnököt, hogy számolja fel országában a korrupció rendszerét, amelynek része a főügyészi hivatal is.
Az Obama-adminisztráció tagjaként Joe Biden az Egyesült Államok Ukrajna-politikájáért volt felelős.
2016-ból származó sajtójelentések szerint egy hónappal leváltása előtt a főügyész hivatalosan indítványozta a Burisma alapítója, korábbi ukrán kormánytag Mikola Zlocsevszkij vagyonának lefoglalását a cége körüli törvénytelenségek miatt.
Hunter Biden 2014 és 2019 között volt a Burisma igazgatóságának tagja.
Kettős fegyverként használják az amerikai igazságszolgáltatást a demokraták – jelentette ki a Magyar Külügyi Intézet elnöke az M1-en. Gladden J. Pappin szerint az amerikai baloldal mindent megtesz, hogy eltakarja Joe Biden elnök és fia, Hunter Biden piszkos ügyeit, miközben Donald Trump volt elnököt folyamatosan össztűz alatt tartják. Pedig jelenleg is több vizsgálat folyik a jelenlegi demokrata elnök és fia feltételezett korrupciós ügyeiben, emellett befolyással üzérkedés is felmerült velük kapcsolatban.