Iszlamisták titkos szervezkedése: kalifátust akarnak létrehozni Németországban

A nyomozók „radikális pop-iszlamistának” nevezik azokat a borotvált tarkójú, 20 és 40 év közötti, mutatós autókat vezető férfiakat, akik utálják Izraelt, elutasítják az USA-t, a demokráciát és általában a Nyugatot, és zártkörű rendezvényeken toborozzák híveiket Németországban. Céljuk egy olyan kalifátus létrehozása, amely a világ lehető legnagyobb részét átfogja, és amelyet a saría, az isteni törvény irányít. A hatalmi ágak szétválasztása, egyenlő jogok, alapvető és emberi jogok – ezek egyike sem létezik abban az államban, amelyről álmodnak.

 A Muslim Interaktiv (MI) nevű csoport 2020-ban alakult Hamburgban, és egyre több követőre talál a fiatal muszlimok körében - írja a szervezetről a mopo.de. A lap újságírói megpróbáltak beszélni az egyik Hamburgban tartott rendezvényük résztvevőivel, de megvető pillantásokkal fogadták őket, és senki sem akart egy „kuffarral”, azaz hitetlennel beszélni.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint az MI közel áll a „Hizb ut-Tahrir (HuT)” veszélyes iszlamista szervezethez. Bár ezt a szervezetet 2003-ban betiltották Németországban, erőszakos támogatói továbbra is aktívak. 

 A HuT a legtöbb arab államban is be van tiltva, mert a csoport az ottani rendszereket is elutasítja. A Muslim Interaktiv, mint a HuT fedésben működő ága, elsősorban a közösségi oldalakon aktív, de rendszeresen szervez látványos kampányokat szélesebb körben is, hogy felhívja magára a fiatal muszlimok figyelmét.

„A csoport arra törekszik, hogy olyan témákat hozzon fel, amelyek önmagukban nem szélsőségesek, hogy részt vegyenek a nyilvános vitákban, és hozzáférjenek a nem szélsőséges muszlim közösséghez” – közölte az Alkotmányvédelmi Hivatal.

2022 februárjában az MI „Ujgurok, olimpia, Kína” mottóval demonstrációt tartott Hamburgban, amelyen az MI aktivistái elítélték az ujgurok elnyomását Kínában – és egyúttal azt állították, hogy a muszlimok elleni gyűlöletkampány zajlik Németországban.
2023 februárjában a csoport demonstrációt tartott „A Korán a jövő” témában. Az ok ezúttal az volt, hogy Svédországban egy iszlámellenes férfi nyilvánosan elégette a Koránt. A demonstrálók a Szövetségi Köztársaságot  „az iszlám rágalmazásával”, „a muszlimok démonizálásával” és „kényszeres asszimilációjával” vádolták.

Legutóbb, múlt csütörtökön, az MI több száz tagja és támogatója találkozott Hamburg Allermöhe kerületében található „Elite Event House”-ban - írja a Bild.
A hamburgi Alkotmányvédelmi Iroda arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti konfliktust elsősorban új fiatal tagokkal való kapcsolatfelvételre és azok toborzására használják fel.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője, Torsten Voß a BILD-nek azt mondta: „A Muslim Interactive azért veszélyes, mert az ilyen események hosszú távon növelhetik az iszlamisták számát. Az MI a betiltott „Hizb ut-Tahrir – Islamic Liberation Front” nevű szervezet fiatal és menő utódszervezete. A biztonsági hatóságok tapasztalt bennfentesei így fogalmaznak: „Ezek radikális pop iszlamisták, akik az interneten keresztül szólítják meg a fiatalokat.”

Egy Raheem B. nevű fiatalember a hamburgi szervezet egyik fő figurája, továbbra is jelen van az Instagramon, és követői száma meghaladta az ötezret. A szakértők nem lepődnek meg azon, hogy a hamburgihoz hasonló propagandaeseményekre az iszlám böjt hónapja, a ramadán idején kerül sor: „Az esti iftár étkezést (a böjt megtörését) gyakran használják ilyen összejövetelekre.”  

De miért nem tiltják be az ilyen megkérdőjelezhető iszlamista találkozókat? A válasz: mert a Muslim Interactive nincs betiltva, és a találkozók zártkörűnek minősülnek. Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere, Herbert Reul (CDU) már tavaly novemberben szorgalmazta a csoport betiltását, de mivel Nancy Faeser (SPD) szövetségi belügyminiszter eddig semmit sem tett, a Muslim Interaktiv iszlamista szervezet továbbra is agitálhat Izrael és az egész Nyugat ellen Hamburg közepén.

A szírek teszik ki a veszélyes külföldi származású iszlamisták legnagyobb csoportját Németországban, derül ki a szövetségi kormány válaszából, amit az AfD képviselőjének kérdésére korábban adtak. Rendőrségi információk alapján sok szír iszlamista Németországba érkezése után radikalizálódott.

Az adatok szerint  összesen 330 fenyegetést jelentő személy volt a hatóságok látókörében, akik vallási fanatizmus miatt jelentettek veszélyt a német társadalomra. A németek és kettős állampolgárok mellett a szír, iraki, orosz és török radikális iszlamistákat azonosítottak, mint potenciális elkövető.

A német rendőrség azt is megállapította, hogy

a szír iszlamisták általában nem külföldön radikalizálódtak, hanem Németországba érkezésük után.

A szakértők szerint ennek az oka, hogy a Németországba érkezők gyakran elszigetelődnek az idegen környezetben. Sok esetben probléma, hogy nem olyan élet vár rájuk az országban, mint amire számítottak, és nem tudnak integrálódni vagy nem integrálják őket megfelelően a társadalomba.

A rendőrség azokat a személyeket tekinti fenyegetésnek, akikről feltételezik, hogy politikai indíttatásból erőszakos cselekményeket követhetnek el, akár terrortámadásokat is. Őket a hatóság nyilvántartja, megfigyelheti, és amennyiben szükséges felülvizsgálhatják a menedékjogi státuszukat is. A megfigyelésnek a célja a veszélyek elhárítása vagy büntetőeljárás kezdeményezése. Erről Stefan Goertz, a Szövetségi Alkalmazott Tudományi Egyetem biztonsági kutatója ír “Terrorism Defense” című könyvében.

A fenyegetést jelentős személyeken kívül a rendőrség szemmel tartja az úgy nevezett „releváns személyeket” is. Ők azok, akik közvetetten jelentenek fenyegetést, akár azért, mert részt vesz a bűncselekmények előkészítésében, vagy egy-egy csoport vezetőjeként tűnik fel.

Németországban az iszlamista fenyegetéseket a szövetségi kormány szerint tudományosan kidolgozott rendszer, az RADAR-iTE szerint osztályozzák. Ez a rendszer egyfajta útmutatóként szolgál, amelynek segítségével megvizsgálják az iszlamista fenyegetéseket a lehetséges kockázatok szempontjából. Ez az eszköz 2017 óta létezik. Ha a rendőrök egy adott személyt akarnak értékelni, különböző kritériumok állnak rendelkezésükre. Például az “erőszakos viselkedés”, “fegyverkezelés” vagy “pszichológiai rendellenességek” alapján a tiszteknek képesnek kell lenniük a fenyegetések értékelésére.