Szankciók Irán és izraeli telepesek ellen?

Az Irán elleni új uniós szankcióknak, amelyeket az EU múlt héten vezetett be az ország Izrael elleni közelmúltbeli támadására reagálva, ki kell terjedniük a Forradalmi Gárdára is – mondta hétfőn Hadja Lahbib belga külügyminiszter.

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek luxembourgi tanácskozására érkezve Hadja Lahbib elmondta: egyelőre nincs megállapodás arról, hogy a gárdát milyen jogalapon lehetne felvenni a terrorista eredetűnek tekintett szervezetek szankciós listájára.

„Ezt most közösen fogjuk megvitatni. A szankciókat azonban ki kell terjesztenünk a ciszjordániai erőszakos izraeli telepesek ellen. Kiegyensúlyozottnak kell lennünk, és ügyelnünk kell arra, hogy ne vádoljanak minket kettős mércével” – mutatott rá a belga külügyminiszter.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő a tanácskozásra érkezve hangsúlyozta, hogy a napirend élén továbbra is Ukrajna támogatása áll, az uniós tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, milyen módon nyújthatnak további katonai támogatást – legfőképpen a légvédelem területén – a háború sújtotta országnak.

„A tagállamokat arra kérjük, tegyenek meg mindent Ukrajna légvédelmének megerősítése érdekében. Kijevnek több lőszerre, indító- és elfogórakétára van szüksége a légvédelmi ütegekhez, továbbá növelni kell az ütegek számát”

– jelentette ki.

Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a tanácskozáson a katonai segély szállításának felgyorsítására kell összpontosítani, míg a holland külügyminiszter üdvözölte az Egyesült Államok pozitív döntését az ukrajnai segélycsomagról.

„Nemcsak az Európai Uniónak, hanem az Egyesült Államoknak is időben kell cselekednie, hogy a szükséges lőszert biztosítsuk Ukrajna számára”

– jelentette ki.

Tobias Billström svéd külügyminiszter arról beszélt a tanácsra érkezésekor, hogy az Európai Unió következő szankciócsomagjának tartalmaznia kell az orosz olajat szállító tartályhajók „árnyékflottája” elleni lépéseket.

„A 14. szankciócsomag elfogadása az egyik legfontosabb dolog, bele kell, hogy építsük a cseppfolyósított földgázra vonatkozó behozatali tilalmat és az orosz árnyékflotta megfékezését célzó intézkedéseket”

– jelentette ki.

A hétfői luxemburgi tanácskozáson az külügyminiszterek elsősorban Ukrajna légvédelmének megerősítéséről és a közel-keleti helyzetről, ezen belül az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről fognak tárgyalni, de napirenden van a szudáni háború is.

Szankciókat jelentett be Irán ellen  még a múlt héten a brit és az amerikai kormány az Izrael ellen végrehajtott támadás miatt. A közösen kidolgozott és bevezetett intézkedéscsomag elsősorban az iráni fegyveres erők irányító testületeit, magas rangú vezetőit és kiszolgáló intézményeit érinti.

Mint ismeretes Irán  a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen. Ezek nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok – köztük Nagy-Britannia – légierőivel együttműködve megsemmisítette.

A londoni külügyminisztérium ismertetése szerint a szankciók értelmében az érintett személyek nem utazhatnak be Nagy-Britanniába és nem részesülhetnek finanszírozásban londoni székhelyű pénzügyi szolgáltatók részéről. Ez utóbbi tilalom a szankciókkal sújtott iráni katonai intézményekre is vonatkozik.

A beutazási tilalom elrendelésének elsősorban Nagy-Britannia esetében van jelentősége,

mivel London az Egyesült Államokkal ellentétben teljes körű diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Iránnal, és közvetlen menetrendszerű légijáratok is közlekednek a két ország között.

A bejelentett pénzügyi szankciók Nagy-Britannia részéről a hivatalos ismertetés szerint azt jelentik, hogy brit állampolgároknak vagy Nagy-Britanniában tevékenykedő üzleti vállalkozásoknak tilos brit területen vagy bárhol a világon bármilyen tranzakció lebonyolítása olyan pénzeszközökkel vagy egyéb gazdasági erőforrásokkal, amelyek a szankciótól sújtott személy vagy intézmény birtokában vannak vagy ellenőrzése alatt állnak.

A közös brit-amerikai szankciók érintettjei között szerepel mások mellett az iráni fegyveres erők teljes vezérkara, az iráni forradalmi gárda haditengerészete és az iráni hadsereg egyesített műveleti parancsnoksága.

Személyi szankciókkal sújtotta London és Washington Mohammad Reza Astiani védelmi minisztert, Golamali Rasid vezérőrnagyot, a műveleti parancsnokság főparancsnokát és Szaíd Mir Ahmad Núsint, az iráni katonai repülőgépipari konglomerátum igazgatóját.

Ugyancsak szankciókat léptetett érvénybe a brit és az amerikai kormány olyan szervezetek és vállalatok ellen, amelyek támadó drónok és rakéták gyártásához nyújtanak technológiai támogatást.

A londoni külügyminisztérium hangsúlyozza csütörtöki tájékoztatásában, hogy Nagy-Britannia fegyverembargót tart érvényben Iránnal szemben, és tavaly 154 különböző szankcióintézkedést léptetett hatályba iráni szervezetek és személyek ellen.

Irán megmutatta erejét Izraellel szemben függetlenül attól, hogy hány célpontot talált el – hangoztatta vasárnap Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, köszönetet mondva a fegyveres erőknek az április 14-re virradóra végrehajtott masszív drón- és rakétatámadásért.

„A hadsereg nemcsak megmutatta erejét, de az ország és a nép nemzetközi tekintélyét, illetve nemzeti büszkeségét is megőrizte” – mondta.

„Nem az a fő kérdés, hogy hány rakétát lőttünk ki és mennyi talált célba, az számít igazán, hogy Irán megmutatta erejét a művelettel” – jelentette ki Hamenei, akit az iráni hírügynökségek idéztek.

„A legutóbbi műveletben a fegyveres erőknek sikerült a lehető legkisebbre leszorítani a kiadásokat, miközben a lehető legtöbbet nyerték vele” – emelte ki Hamenei. Egyben sürgette a katonai tisztségviselőket, hogy „fáradhatatlanul dolgozzanak a hadsereg korszerűsítésén és tanuljanak az ellenség taktikájából”.

Irán több mint 300 harceszközzel végrehajtott támadása megtorlás volt amiatt, hogy április elején Izraelnek tulajdonított rakétacsapás érte damaszkuszi külképviseletét. A támadóeszközök nagy részét a levegőben megsemmisítették, lényegi károkat nem okoztak.

Péntek hajnalban erős robbanások hallatszottak a közép-iráni Iszfahán körzetében, egy katonai bázis közelében, és ezeket hírügynökségi jelentésekben – elsősorban magas rangú amerikai tisztségviselőkre hivatkozva – Izraelnek tulajdonították. Hivatalos iráni tájékoztatás szerint a helyi légvédelem lépett működésbe, és drónokat semmisített meg. Egyelőre sem iráni, sem izraeli részről nem erősítették meg, hogy izraeli műveletről volt szó.