Közel 400 francia iskolát fenyegettek meg merénylettel

Mintegy négyszáz francia középiskola kapott merényletfenyegetéseket az elmúlt hetekben az intézmények meghackelt digitális felületein keresztül – közölte  Nicole Belloubet francia oktatási miniszter.

Az elkövető vagy elkövetők módszere az volt, hogy minden iskola esetében feltörték az egyik diák e-mail-fiókját, és erről küldték el üzenetüket az intézmény összes tanári, szülői, diák-postafiókjába.

A levelekhez csatoltak egy videofelvételt is, amelyen lefejezés látható.

A tárca pszichológiai segítséget ajánlott fel azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akik esetleg látták ezeket a sokkoló képeket.

A BFM hírtelevízióban a tárcavezető elmondta: utasítást adott az oktatási intézmények üzenetküldő rendszereinek felfüggesztésére mindaddig, amíg végre nem hajtják a szükséges intézkedéseket az informatikai rendszer biztonságának szavatolására.

A tárcavezető csütörtökön ígéretet tett arra, hogy „valódi digitális pajzsot telepít” e rendszerek védelmére.

Az oktatási minisztérium feljelentést tett, amely alapján rendőrségi vizsgálat indult. A kibertámadásokkal összefüggésben csütörtökön a Párizs melletti Malakoffban előállították egy 17 éves gyanúsítottat.

A közelmúltban őrizetbe vettek Franciaországban három 15 és 17 év közötti tinédzsert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban álltak a három nappal ezelőtt Belgiumban letartóztatott négy fiatallal, akik Brüsszelben terveztek merényletet – erősítették meg francia rendőrségi források a Le Journal du Dimanche című hetilap értesülését.

A tájékoztatás szerint a három kiskorúnak nem volt közvetlen köze a brüsszeli koncertterem elleni meghiúsított támadási tervhez, de iszlamista eszméket vallottak – tette hozzá a forrás.

„Egy olyan csoportban kommunikáltak egy közösségi oldalon, amelyben dzsihadista propaganda volt a téma, és szóba kerültek merénylettervek is” – közölte a francia terrorelhárítási ügyészség az AFP francia hírügynökséggel. „Ebben a kontextusban kapcsolatban álltak más személyekkel, köztük a Belgiumban letartóztatottakkal” – tette hozzá a vádhatóság. A három fiatalkorút a belbiztonsági központi igazgatóság (DGSI) nyomozói vették őrizetbe, terrorista bűnszövetkezetben részvétel gyanújával.

Belgiumban korábban négy embert, három kiskorút és egy 18 éves férfit tartóztattak le terrorellenes akció keretében, akiket azzal gyanúsítanak, hogy merényletet terveztek Belgiumban – közölte Eric Van Der Sypt, a belga szövetségi ügyészség szóvivője.

Az RTBF közszolgálati média értesülése szerint négy belga városban, Brüsszelben, Charleroi-ban, Ninove-ban és Liége-ben biztonsági intézkedésekkel megerősített házkutatásokat tartottak a hatóságok, azonban nem találtak sem fegyvereket, sem robbanóanyagot.

Az RTBF azt írta, a gyanúsítottak, akik egy üzenetküldő alkalmazáson keresztül tartották a kapcsolatot, feltehetően támadást terveztek.

A terrorfenyegetést elemző belga központ (OCAM) pénteken közzétett jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly 41 százalékkal nőtt a terrorizmushoz és szélsőségességhez kapcsolódó fenyegetések száma. A bejelentések több mint 40 százaléka iszlamista szélsőségességgel állt összefüggésben, míg a többi esetben nem lehetett az „ideológiai dimenziót” meghatározni.

Franciaországban az elmúlt hónapokban több merényletkísérlettel is próbálkozott az Iszlám Állam dzsihadista csoportnak az az ága, amely az orosz főváros melletti Krasznogorszkban végrehajtotta a 137 halálos áldozatot követelő merényletet – jelentette ki hétfőn Emmanuel Macron államfő néhány órával azután, hogy a kormány legmagasabb szintre emelte a terrorkészültséget.

„Óvakodnunk kell az ügy mindenfajta politikai felhasználásától vagy félretájékoztatástól, inkább szigorúnak és hatékonynak kell lennünk. Ebben a szellemben haladunk előre, és remélem, hogy Oroszország is ezt teszi” – tette hozzá a francia elnök, amikor megérkezett az egyik tengeren túli francia megyébe, Guyanára.

„Cinikus és kontraproduktív lenne magára Oroszországra és állampolgárainak biztonságára nézve is ezt a helyzetet megpróbálni Ukrajna ellen fordítani” – hangsúlyozta Emmanuel Macron újságírók előtt.

A péntek este négy fegyveres által a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központnál végrehajtott mészárlásnak 137 halálos áldozata van, a nyilvántartott sebesültek száma 182. A merénylet elkövetőjeként még péntek éjjel az Iszlám Állam jelentkezett. A francia sajtóban megszólaló szakértők szerint a terrorszervezet afgán ága, az Iszlám Állam Horászán hajthatta végre a támadást. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) viszont azt közölte, hogy a támadóknak ukrajnai kapcsolatai voltak, és oda akartak menekülni, amikor elfogták őket, és Vlagyimir Putyin orosz elnök is Ukrajna felelősségéről beszélt. Kijev azonban visszautasította, hogy köze lenne a krasznogorszki terrortámadáshoz.

Emmanuel Macron elmondta: a francia hírszerző szolgálatok úgy vélik, hogy Iszlám Állam Horászán rendelte meg és hajtotta végre a támadást.

A francia elnöki hivatalban a védelmi tanács vasárnap esti ülésén a kormány megállapította, hogy „ez a bizonyos csoport, amely, úgy tűnik, érintett ebben a támadásban, többször is kísérletet hajtott végre a mi hazánkban is”

– hangsúlyozta a francia elnök.

„És így, tekintettel annak következményeire és szándékaira, elővigyázatosságból, de hiteles és biztos elemek alapján a kormány úgy döntött, hogy a terrorkészültség a legmagasabb szintre emelkedik” – mondta az államfő.

Két merénylettervet „hiúsítottunk meg” Franciaországban 2024 eleje óta – jelentette be Gabriel Attal miniszterelnök hétfőn egy párizsi pályaudvaron tett látogatásán. „Az iszlamista terrorizmus fenyegetése valós, erős és soha nem gyengült” – tette hozzá.

A biztonsági készültséget januárban csökkentették másodfokúra a legmagasabb szintről, amelyet azután hirdetett ki a kormány, hogy október 13-án egy dzsihadista megölte volt tanárát az észak-franciaországi Arras egyik gimnáziumában.

Emmanuel Macron megerősítette, hogy „Franciaország fokozott együttműködést ajánlott fel az orosz szolgálatoknak, valamint a térségbeli partnereinknek, tekintettel a szolgálataink birtokában lévő információkra és azokra az elemekre, amelyek hasznosak lehetnek az oroszok számára”.

Arra a kérdésre, hogy közvetlenül is megvitatná-e ezt orosz kollégájával, a francia elnök elmondta: a kapcsolatfelvétel kezdetben technikai és miniszteri szinten történne. „Meglátjuk, hogyan alakul a helyzet, és hogy az elkövetkező napok vagy hetek indokolják-e ezt” – tette hozzá.

A francia szervezők és a belügyminisztérium 46 országtól kérte rendőrök és katonák segítségét a párizsi olimpia biztosítására.

A francia belügyminisztérium szerint, a januári felmérés alapján, több mint kétezer rendőrre lenne még szükség a nyári játékokra, melynek biztosítási tervét a szervezők azután véglegesítették, hogy Franciaországban fokozott készenlétet rendeltek el a játékok idejére a potenciális támadások miatt.

A biztonsági személyzetnek a védelem mellett a nézői élményt és a nemzetközi együttműködést kellene segítenie. Kiemelték, hogy Franciaország 200 csendőrt küldött a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokságra, valamint 160 rendfenntartót fogadott külföldről a tavalyi rögbi vb-n.

A francia honvédelmi minisztérium külön felkérte a nemzeteket, hogy kis létszámban járuljanak hozzá a speciális biztonsági erők munkájához. A lengyel honvédelmi miniszter már jelezte, hogy katonákat küld a párizsi játékok biztosítására.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter két és fél hete a lehetséges veszélyforrások közé sorolta a radikális iszlám híveit és a különböző szélsőséges csoportokat, továbbá megjegyezte, a kibertámadás lehetősége is növekszik. Darmanin szerint a biztonsági erőfeszítések és a figyelem egyik fő fókuszában továbbra is a Szajnán sorra kerülő megnyitóünnepség áll. A fenyegetések kockázatának minimalizálása érdekében folyamatosan igyekeznek csökkenteni a rendezvényen résztvevők számát.

Az olimpiák történetében először a ceremóniát stadionon kívül, szabadtéri helyszínen, a Szajnán tartják, ahol csaknem hat kilométeres szakaszt kell majd ellenőrizni. A folyóparton mintegy háromszázezer néző gyűlhet össze, szemben a kezdetben kalkulált hatszázezres-félmilliós tömeggel.

A párizsi nyári olimpia július 26-án kezdődik.