Jó ütemben halad a Mercedes gyár bővítése Kecskeméten

Az eredeti megállapodás szerinti ütemterv mentén halad a Mercedes új kecskeméti gyáregységeinek építése – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn közösségi média oldalán. Szijjártó Péter azt írta, hogy a mintegy 400 milliárd forintos beruházással a Mercedes megduplázza kecskeméti gyártókapacitását, így Magyarország még hangsúlyosabb szerepet tölt majd be a modern kori autóipar alakításában.

Az új Mercedes-gyárban jövő év végére minden készen fog állni a sorozatgyártás megkezdéséhez, ami nagymértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság teljesítményének és exportjának növeléséhez – emelte ki. Hozzátette, hogy új karosszériagyártó és új összeszerelő üzem is létesül, amivel új munkahelyek jönnek létre. A miniszter hangsúlyozta, hogy Kecskemét vonzereje tovább növekszik, és Magyarország is javítja a világgazdasági pozícióját.

Szijjártó Péter azt is közölte, hogy Jörg Burzer termelésért és ellátási láncért felelős igazgatósági tag ismét megerősítette, hogy a Mercedes hosszú távon számol a globális működésének kulcshelyszíneként Kecskeméttel. Emellett kifejezetten elismerően szólt a magyarországi működési körülményekről és a szakképzett magyar munkaerőről – tette hozzá a miniszter.

Egyre nagyobb külpiaci részesedésre tesznek szert a Magyarországon működő cégek, ezért is lenne rendkívül lényeges megelőzni a világ újbóli blokkosodását, mivel az jelentős új akadályokat gördítene a kivitel elé – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Kecskeméten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Autóflex-Knott Kft. új beruházásának átadásán arról számolt be, hogy a hazai autóipari vállalat 800 millió forint értékű fejlesztése az amerikai és az európai piaci részesedés növelését célozta, a kormány pedig 400 millió forinttal támogatta a nagyobb teljesítményű alkatrészek megmunkálására alkalmas gépek beszerzését.

Kiemelte, hogy a beruházásnak önmagán túlmutató hatásai is vannak, az hozzájárul a magyar gazdaság dimenzióváltásához, ugyanis magasabb technológiai színvonalra került a gyártás, az üzembe helyezett berendezések pedig komoly szakértelmet igényelnek, ezért lényeges szemponttá vált a munkavállalók képzése is.

„És nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a vállalat az energiafelhasználás tekintetében is zöldebb, felelősségteljesebb, ráadásul a külső piacok folyamatos változásaitól sokkal jobban megvédett módot választott” – mutatott rá, utalva a nemrég telepített napelemrendszerre.

Szijjártó Péter beszédében tudatta, hogy a világ ma a veszélyek korát éli, amelyet a kiszámíthatatlanság jelentette nehézségek jellemeznek, miután négy éve a koronavírus-járvánnyal kezdődött a válságspirál, a gyárbezárások, a tömeges elbocsátások nyomán pedig a világgazdaság szinte mindegyik ágazatában átalakultak az erőviszonyok.

Felidézte a gazdaságpolitikai válaszlépéseket övező vitákat is. „Az ellenfeleink próbáltak minket folyamatosan rávenni arra, hogy álljunk vissza a segélyalapú gazdaságra. De mi úgy döntöttünk, a 2010-ben elhatározott gazdaságpolitikai ösvényről nem térünk le, s a munkanélküliség finanszírozása helyett a munkanélküliség megelőzésének finanszírozására helyeztük a hangsúlyt” – mondta.

Hozzátette, hogy a stratégia sikeresnek bizonyult, Magyarország ebből a krízisből is megerősödve tudott kikerülni, amit tanúsít, hogy szinte egyedülálló módon többen dolgoztak a pandémia után, mint előtte.

Fontosnak nevezte a külpiaci tevékenységek fejlesztését, és kiemelte, hogy a gazdasági növekedést az export folyamatos bővítése tudja megalapozni, minthogy a belső piac akkora, amekkora, nem fog nőni.

„Tehát a nagy növekedés igazából abból tud jönni, hogyha a Magyarországon működő vállalatok egyre több külpiaci részesedésre tesznek szert, egyre több helyre, egyre többet tudnak exportálni” – szögezte le.

A miniszter arra is kitért, hogy a világjárvány az exportteljesítményt is veszélybe sodorta, ezért hirdette meg a kormány a Nemzeti Exportvédelmi Programot, amelynek keretében 43 vállalatot támogattak 64 milliárd forint összértékben, mintegy 130 milliárd forintnyi beruházást indukálva.

„Mára ezek a beruházások is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság folyamatosan meg tudta az exportrekordokat dönteni évről évre a Covid-válság után. Úgy vagyunk 33.-ak az export-világranglistán, hogy közben lakosságszám szerint csak a 95. helyen állunk” – jelentette ki.

Emlékeztetett rá, hogy Magyarország a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik, az export aránya eléri a bruttó hazai termék (GDP) 85 százalékát. „És ez az exportorientáltság visz el minket oda, hogy a magyar gazdaság növekedésének forrásai alapvetően a külgazdaságban vannak” – közölte.

Úgy vélekedett, hogy éppen emiatt rendkívül fontos megakadályozni a világ újbóli blokkosodását, az ugyanis újabb és újabb akadályokat gördítene az exportorientált magyar cégek elé.

„Mi annak vagyunk a hívei, hogy az elkövetkezendő időszak a világpolitikában és a világgazdaságban is az összeköttetésekről szóljon” – összegzett.

Folyamatos fejlesztés és megújulás nélkül nem lehetséges a siker az exportpiacokon, különösképpen a technológiaigényes ágazatokban, a kormány ezért minden támogatást megad a szektor szereplőinek – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szegeden.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Optiwella beruházásának átadásán aláhúzta, hogy a telekommunikációs cég 860 millió forint értékű fejlesztése nyomán új generációs kiszolgáló- és gyártókapacitások jöttek létre a különböző eszközöket feldolgozó, felújító üzemben, amire a nemzetközi versenyképesség javítása érdekében volt szükség. A projekthez az állam 500 millió forintos támogatást nyújtott.

„Így már nemcsak a távol-keleti és latin-amerikai, hanem az európai, észak-amerikai piacok megcélzása is lehetővé vált. Ráadásul ezek a fejlesztések megnyitják a lehetőséget arra, hogy a globális körforgásos chipbeszállítói láncba be tudjon csatlakozni a vállalat a távközlési mellett más innovatív ágazatokban, mint akár a járműipar” – mondta.

Arra is kitért, hogy folyamatos fejlesztés és megújulás nélkül nem lehetséges a siker az exportpiacokon, ahol egyre élesebb a verseny. Szavai szerint ez különösen igaz az olyan technológiaigényes ágazatokra, mint például a telekommunikáció. „Az is látható, hogy Magyarországon kifejezetten komoly képességek jöttek létre a telekommunikáció és más digitális ágazatok területén” – fogalmazott.

Szijjártó Péter beszédében arról is beszámolt, hogy a világ a veszélyek korát éli a napjainkban, az utóbbi néhány évben többször feje tetejére állt a világgazdaság, előbb a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus miatt.

Felidézte, hogy a pandémia idején óriási vita zajlott a kívánatos gazdaságpolitikai lépésekről, a kormány ellenfelei pedig a beruházások támogatása helyett vissza akarták hozni a segélyalapú politikát.

„Akkor mi ezt hosszú vita után elutasítottuk, és azt az álláspontot foglaltuk el, hogy a munkanélküliség finanszírozása helyett sokkal szívesebben vennénk részt inkább a munkanélküliség megelőzésének a finanszírozásában” – tudatta.

Majd hozzátette, hogy ennek céljából pedig nagy erőkkel folytatták a beruházó vállalatok támogatását. „És mivel a magyar gazdaság egy alapvetően exportorientált gazdaság, a magyar gazdaság növekedési potenciálja a külpiacokon van, hiszen akkorák vagyunk területileg és népességileg, amekkorák” – húzta alá.

„Tehát ha valaki – mondjuk úgy – ki akarja rúgni a ház oldalát, akkor a külpiacok felé kell tekintgessen, és ezért aztán az export növelése a magyar gazdaság egyik első számú növekedési forrása” – szögezte le.

„Ezért a Nemzeti Exportvédelmi Programmal azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy védjük meg a magyar vállalatok exportkapacitásait, védjük meg a magyar vállalatok exportpiacait, és támogassuk a magyar vállalatokat abban, hogy újabb és újabb exportpiacokat fedezzenek fel” – sorolta.

A miniszter kiemelte, hogy a program keretében 43 céget támogattak 64 milliárd forint összértékben, mintegy 130 milliárd forintnyi beruházást indukálva.

„És hogy ez mennyire vált be, azt mutatja, hogy 2020 óta minden egyes esztendőben megdöntöttük a nemzetgazdasági exportrekordot (…) És mostanra eljutottunk oda, hogy bár lakosságszám szerint csak a 95.-ek vagyunk a világ országai között, az exportteljesítmény tekintetében feljöttünk a 33. helyre” – mondta.

„Ez maga az exportteljesítmény volumene, a 33. legnagyobb a világon, így 62 hellyel előrébb vagyunk, mint ahogyan azt a fizikai méretünk, a lakosság mérete adott esetben indokolná vagy indokolta volna” – mutatott rá.

Végezetül pedig hangsúlyozta hogy a világ tizedik legnyitottabb gazdaságaként Magyarország számára különös jelentősége van a világgazdaság akadálymentességének és szabadságának, a kormány ezért határozottan ellene van az ismételt blokkosodásnak, és sokkal inkább az összeköttetésekben érdekelt.

„Mivel minél kevesebb a kereskedelmi akadály, annál annál nagyobb lehetőségek nyílnak azon magyar vállalatok számára, (…) amelyek elérték azt a szintet, hogy már világszínvonalú teljesítményre képesek, és sok száz, sok ezer kilométerre lévő piacokon tudnak bizalmat és ezzel vevőket szerezni a szomszédos Szerbiától – mint ahogy hallhattuk – egészen akár Ecuadorig” – összegzett.