tóth gabi
Riasztó adatok.
2016 óta nem látott szintre emelkedett Németországban a lopások és az erőszakos bűncselekmények száma – derült ki a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) 2023-as bűnügyi statisztikájának keddi, berlini bemutatóján. A statisztikából az is kiolvasható, hogy amíg a német elkövetők száma egy százalékkal emelkedett 2022-höz képest, addig a nem német – vagyis bevándorló hátterű – bűnelkövetők körében 17,8 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma egyetlen év alatt. A migránsbűnözés megfékezése érdekében Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter a kitoloncolási eljárások felgyorsítására tett ígéretet.
Jelentősen, 2026 óta a legmagasabb szintre emelkedett a bűncselekmények száma Németországban – derült ki a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) 2023-as bűnügyi statisztikájának keddi bemutatóján. A rendőrség összesen 5,941 millió bűncselekményt regisztrált, ez 5,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez viszonyítva pedig 9,3 százalékkal emelkedett a bűnügyek száma.
Kiemelkedően magas a bevándorlók – a hivatalos megfogalmazás szerint „német útlevéllel nem rendelkezők” – magas aránya a bűnügyeken belül. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter ezért ígéretet tett a kitoloncolási eljárások felgyorsítására a berlini sajtótájékoztatón.
Míg a német állampolgárságú gyanúsítottak száma egy év alatt egy százalékkal – 1,32 millióra – nőtt, addig a migrációs hátterű bűnelkövetők száma 17,8 százalékkal, mintegy 923 ezer főre emelkedett. A migráns bűnelkövetők aránya az összes bűncselekményhez viszonyítva egy év alatt 3,7 százalékponttal 41,1 százalékra nőtt – derül ki a hivatalos statisztikából.
A belügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva sürgette a rendőrség következetes fellépését és a zéró toleranciát, valamint „gyorsabb eljárásokat, következetes ítéleteket és reális büntetéseket” ígért. A Die Welt beszámolója szerint Faeser kilátásba helyezte német büntető törvénykönyv szigorítását és a kitoloncolások felgyorsítását, emellett a kormány – ígérete szerint – új bűnmegelőzési kampányokat is tervez.
Michael Stübgen (CDU) brandenburgi belügyminiszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Németországban élő bevándorlók „átlagon felüli mértékben” követnek el bűncselekményeket.
A fiatalkorú elkövetők száma, s azon belül a bevándorló hátterűek aránya is jelentősen emelkedett 2023-ban. A hatóságok valamivel több mint 104 ezer kiskorú (14 év alatti) gyanúsítottat tartottak nyilván, ami rendkívüli, 43 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A 14–18 éves elkövetőkkel szemben indított bűnügyi eljárások száma mintegy 177 ezer volt, ez 17 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt.
A növekedés mindkét csoportban leginkább a bevándorlók körében volt tapasztalható. A lopások esetében a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma szintén nagyobb mértékben nőtt, mint a német gyanúsítottak körében – mutat rá a Die Welt.
Cem Özdemir német zöldpárti agrárminiszter is kommentálta a rendőrségi statisztikákat.
– írta a miniszter az X-en.
„De a német elkövetők száma is növekszik. Túl könnyű lenne mindent a migráció növekedésére fogni. A neuralgikus pontokon, például a vasútállomásokon a videokamerás megfigyelés megerősítése építőelem lehet a közterületi bűnözés ellen” – tette hozzá Özdemir.
Horribilis összegeket (48 milliárd eurót) fordít Németország az illegális migránsok segélyezésére és integrációjára, amire rátevődik a háborús menekültek ellátása is. Szakértők szerint azonban a német kormány politikája nemhogy változna az illegális bevándorlók támogatásában, hanem éppen azon dolgoznak, hogy könnyebben jussanak német állampolgársághoz.
Németországban az integráció alig működik, még mindig sokkal több migráns él segélyből, mint a saját jövedelméből – erről számolt be az M1 Híradója. Mint elhangzott, a migránsok főként szírek, törökök, irakiak és afgánok, a havi támogatásuk pedig egy több mint 560 eurós összeget tartalmaz, valamint ezzel párhuzamosan lakástámogatást, rezsitámogatást. Többen azzal bírálják ezt a támogatási rendszert, hogy nem teszi érdekeltté a migránsokat abban, hogy elmenjenek dolgozni. Ezzel párhuzamosan Németországban munkaerőhiánnyal küzdenek.
A hirado.hu megkérdezte Bauer Bencét, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatóját is, aki elmondta: a migránsok és a menekültek ellátására fordított állami kiadások több tételből adódnak össze. Mint mondta, a támogatások egy részét az úgynevezett polgári juttatások keretében kapják a támogatottak, akiknek 60-65 százaléka migráns. Ráadásul ezek a juttatások állampolgárságtól függetlenül járnak a kérvényezőknek, ennek összege pedig 26 milliárd euró környékén mozog.
Azon kérdésre válaszolva, hogy az Olaf Scholz vezette német kormány hajlandó lehet-e mérsékelni ezen kiadásokat, a szakértő rámutatott, hogy ezzel éppen ellenkező irányú folyamatok zajlanak. Mint mondta, módosítják az állampolgársági törvényt, ami alapján öt év után bárki állampolgárságot szerezhet, a jól integrálható migránsok pedig három év után válhatnak jogosulttá a német okmányokra. Bauer Bence arra is emlékeztetett, hogy ezzel lényegében ellehetetlenül az illegális bevándorlók visszaküldése.
Németországban eközben ezrével létesítenek új férőhelyeket a migránsok számára. A berlini szenátus nemrég arról döntött, hogy 2026 végéig több mint hatezer új férőhely jön létre, amely a jelenlegi becslések szerint több mint 200 millió euróba fog kerülni. A migránsszállók építésében kilenc kerület lesz érintett Berlinben.
„Nagyobb parkolókat fognak felhasználni erre a célra, hatalmas parkokat, ipari területeket vagy olyan nagyobb területeket, ahol rendezvényeket szoktak tartani. A kerületek máris tiltakoznak, hiszen létezik, létezett egy úgynevezett fejlesztési terv, és ők más célra szerették volna ezeket a területeket hasznosítani” – mondta el az M1 berlini tudósítója, Noll Katalin.