Az ukrán parlament elfogadta a mozgósításról szóló törvényt

Az ukrán parlament csütörtökön elfogadta a mozgósítást szigorító törvénytervezetet – közölték képviselők.

„Megtörtént, elfogadták a mozgósítási törvényt, 283 képviselő szavazott igennel” – mondta Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő a Telegram közösségi portálnak. Az ukrán parlamentnek (Legfelsőbb Tanács) 450 tagja van.

Az önkéntesek hiányával küzdő Ukrajna hosszú hónapokig dolgozott törvénytervezet szövegén, amely a megszálló oroszok elleni több mint kétéves háború után vitákkal terhelt volt.

A szövegből, amely jelentősen növeli a behívást elkerülni próbáló érintettek büntetését, törölték a 36 hónapot fronton töltött katonák leszerelését előíró záradékot is.

A 2023 nyarán indított sikertelen ellentámadás, és a csökkenő nyugati támogatás miatt meggyengült ukrán hadsereg a front több pontján próbálja fékezni az orosz támadásokat. Ehhez emberekre és lőszerre van szüksége. Mivel Ukrajna nehezen talál önkénteseket, most először szélesítette a mozgósítást, és 27-ről 25 évre csökkentette a behívási korhatárt.

Az új mozgósítási törvény úgy rendelkezik, hogy az idézés akkor is kézbesítettnek minősül, ha a kísérlet sikertelen. Kézbesítési időpontnak azt a napot tekintik, amikor a posta feljegyzést készít arról, hogy a címzettnek nem tudták átadni. Tíz nappal ezután a katonai parancsnok a rendőrséghez fordulhat azzal a kéréssel, hogy vegye őrizetbe és állítsa az illetékes katonai bizottság elé a behívást megkerülő állampolgárt.

A mozgósítást kijátszók esetében korlátozzák a gépjárművek vezetését. A konzuli szolgáltatásokat is korlátozzák a 18 és 60 év közötti, katonai regisztrációs okmányokkal nem rendelkező ukránok esetében. Azok az ukránok, akiknek egynél több autójuk van, az úgynevezett gépjármű-mobilizáció keretében elveszíthetik azt.

Mostantól szigorúbb büntetéseket szabnak ki a mozgósítás alól kibújni próbálókra. A szöveg egy külön digitális rendszer létrehozásával megkönnyíti a regisztrációs eljárásokat is.

Az új törvény várhatóan több százezer katonaköteles ukrán állampolgár mozgósításával fog járni. A Sztrana ukrán hírportál szerint Ukrajna mozgósítási potenciálját mintegy 700 ezer főre becsülik. Korábban a hatóságok arról beszéltek, hogy körülbelül 500 ezer embert kell mozgósítani, bár később pontosították, hogy ezt a számot némileg csökkenteni fogják.

A törvényt el kell küldeni Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, aki majd hivatalosan kihirdeti. Mint Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő korábban elmondta, a törvény egy hónappal a kihirdetése után lép hatályba.

A diktatúra mindig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy győzzünk a háborúban – erről egy Zelenszkij-párti képviselő beszélt az ukrán médiában, amikor a hadiállapotról kérdezték. Ukrajnában nincs elég katona, ezért az utcákról rabolják el a civil férfiakat. Kárpátalján pedig egyre több katonai ellenőrző pontot állítottak fel.

A Híradóban bemutatott felvételeket a nyugat-ukrajnai Lembergben rögzítette egy térfigyelő kamera. Egy ismert – az ukrán hadsereg számára egyébként segélyt gyűjtő – civil aktivistát hurcolnak el otthona elől a hadkiegészítő emberei, akik különös kegyetlenséggel tuszkolják be a férfit egy buszba. Az incidens országos visszhangot keltett, hiszen Kiril Taran, mozgássérült lévén, nem szolgálhatna a seregben, mégis elrabolták, majd alkalmasnak minősítették.

Senki nincs biztonságban az ukrán városokat ellepő toborzóktól, akik egyre erőszakosabbak a hadkötelesekkel.

Poltavában például az utcán verték meg az egyik áldozatukat, a történteket egy ablakból rögzítették. A sorozás gyakran erőszakba torkollik, ezért fordul elő, hogy többen fognak le egy-egy hadkötelest.

De Kárpátalján is egyre elkeserítőbb a helyzet, hiszen a magyarok által is lakott települések között egyre több katonai ellenőrző pontot állítottak fel.

A fegyveresek minden autót megállítanak, és ha hadkötelest találnak, akkor magukkal viszik.

„Egyre több olyan eset van, ahol a hadkiegészítők kirángatják az embereket a járműből. Még a nőkkel is durván bánnak a tömegközlekedési eszközökön. Ha pedig számonkérik az egyenruhásokat, hogy miattuk késnek el a munkából, akkor üvöltözés, sértegetés a válasz” – mondta egy ukrán a nő.

Bár az erőszakos mozgósítás miatt egyre nagyobb a felháborodás Ukrajnában, az egységes televíziós műsorfolyamban továbbra is megpróbálják népszerűsíteni azt.

„Tetszik nekem, ahogy a férfiakat elhurcolják. Csak hadd pakolják őket. Minél gyorsabban ide kerülnek, rájönnek, hogy nem maradnak ki a harcból”

– mondta egy kiképző.

Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.

„Néhány Sahíd rakétát és drónt sikeresen lelőttek. Sajnos csak egy részüket. Az orosz terroristák ismét a létfontosságú infrastruktúrát vették célba” – írta az X közösségi hálón csütörtökön. Zelenszkij ismét több légvédelmi utánpótlást kért szövetségeseitől.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon azt írta, hogy az ukrán légvédelem az éjszaka folyamán az Oroszországból indított 82 rakéta és drón közül 18 rakétát és 39 drónt semmisített meg. Közlése szerint a támadások fő célpontja a nyugat-ukrajnai Lvivi terület volt.

Olekszij Kuleba, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője arról számolt be, hogy az energiaszektorban a legnehezebb helyzet Harkiv megyében tapasztalható. Elmondása szerint a régióban áramkimaradásokat regisztráltak, több mint kétszázezer előfizető maradt áram nélkül. Szólt arról is, hogy a harkivi metróban felfüggesztették a szerelvények közlekedését, a létesítmény egyelőre csak óvóhelyként működik.

Az Ukrenergo ukrán energetikai vállalat közlése szerint a Harkivi területen sorozatos robbanások történtek, és rendkívüli áramszünetet vezettek be. A cég Telegram-csatornáján közzétett adatok szerint a vészleállások (helyi idő szerint) hat óra 31 perckor kezdődtek.

Szinte Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el. Robbanásokról érkeztek jelentések Odesszából, Rivnéből, Harkivból, valamint Ivano-Frankivszk, Kijev, Lviv régiókból és Zaporizzsja megye Kijev által ellenőrzött területeiről. Emberi áldozatokról nem szólnak a jelentések.

Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter közölte, hogy Kijev, Lviv és Harkiv megyékben termelővállalatok és a villamosenergia-átviteli rendszer sérült meg.

Az ukrán állami Naftohaz olaj- és gázipari cég közlése szerint az orosz erők két földalatti gáztároló létesítményt is megtámadtak.

Kedvezőbb állásokat foglalt el az orosz hadsereg Kupjanszk, Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén, miközben 18 ukrán ellenrohamot vert vissza, közülük 11-et Avgyijivkánál – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg „a harci érintkezési vonal mentén” az elmúlt nap folyamán „több mint 950” katonát veszített. Közülük a legtöbben, csaknem négyszázan az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy fegyver- és lőszerraktárbázist, benne 32 darab 152 milliméteres D-20-as tarackkal – a Vesztyi FM állami hírrádió szerint az objektumot egy Iszkander rakéta találta el -, két drónösszeszerelő műhelyt, egy létesítményt, amely személyzet nélküli hajók összeszerelésére és indítására szolgált, egy harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet, hat páncélozott harcjárművet, két amerikai M113-as páncélozott szállítójárművet, egy amerikai gyártmányú M109-es Paladin, egy brit AS-90-es Braveheart és egy lengyel Krab önjáró, valamit egy amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Uragan sorozatvetők két rakétáját, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 172 drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 20 ezret a háború kezdete óta lelőtt ukrán drónok száma, az ukrán haderő által elveszített tábori lövegek és aknavetők száma pedig 8800 fölé emelkedett.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Kreminna környékén ágyútűzbe került a VGTRK orosz állami médiaszervezethez tartozó Vesztyi Luganszk szerkesztőség forgatócsoportja; Gyenyisz Sum operatőr lábát repesz sebesítette meg, Artyom Junasz riporter légnyomást kapott.

Rosztov-na-Donu város egy kerületi bírósága szerdán elrendelte egy moszkvai egyetem diákjának letartóztatását, akit azzal vádolnak, hogy az ukrán kémszolgálatok megbízásából információt gyűjtött az orosz hadseregről, egy kiemelt fontosságú katonai objektumra mérendő csapás előkészítéséhez. Az Ukrajnától zömében elcsatolt donyecki régióban lévő Makijivkában született férfi ellen hazaárulás címén indult büntetőeljárás.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak kijelentette, hogy mindazoknak, akik António Guterres ENSZ-főtitkárhoz hasonlóan Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartására szólítanak fel, fel kell ismerniük, hogy „a geopolitikai realitások” megváltoztak, és „az Oroszországi Föderáció nagyobb lett.”