Az ukrán elnök nem érti, hogy miért szeretik jobban Izraelt

Kijev olyan szintű biztonsági garanciákat akar nyugati támogatóitól, mint amilyen szintű védelmet az Egyesült Államok nyújt Izraelnek – közölte szerdán Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnöke, Andrij Jermak.

Az ukrán kormány egy sor szerződésről tárgyal, amelyek célja, hogy megpecsételjék az ország nyugatbarát irányvonalát, amíg nem kap teljes jogú NATO-tagságot. Kijevi tisztviselők szerint a megállapodások hosszú távú katonai támogatást biztosítanak az Egyesült Államok és szövetségesei részéről, függetlenül a politikai változásoktól, amelyek egyébként arra késztetnék a finanszírozókat, hogy csökkentsék a támogatást.

Teherán a múlt hétvégén drónok és rakéták sortüzét indította Izrael ellen, megtorlásul a damaszkuszi konzulátusa elleni április 1-jei légicsapásért, amelyért a zsidó államot tette felelőssé.

A régóta várt lépés Izrael szerint csak kisebb károkat okozott, mivel az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország katonai eszközeikkel segített megállítani az iráni lövedékek nagy részét

Az elfogások a helyi védelmi szakértők szerint 550 millió dollárba kerültek Izraelnek.

Nyugati tisztviselők világossá tették, hogy Kijev nem számíthat olyan beavatkozásra, mint amilyet Izrael a múlt héten élvezett.

NATO-erőket közvetlenül konfliktusba hozni az orosz erőkkel – szerintem ez veszélyes eszkaláció lenne – mondta hétfőn David Cameron brit külügyminiszter. Ahelyett, hogy nyugati repülőgépek az égboltja felett próbálnak lelőni dolgokat, Ukrajnának légvédelmi rendszerekre van szüksége – magyarázta.

Kijev hónapok óta sürgeti az Egyesült Államokat, hogy lépjen a több mint 60 milliárd dolláros segély elfogadásával, amelyet Mike Johnson képviselőházi elnök akadályoz. A megbeszélések, amelyeken Jermak részt vett, a cselekvési tervről szóltak, közvetlenül azután, hogy az amerikai kongresszus döntést hoz az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyről, magyarázta Zelenszkij kabinetfőnöke.

Egyes amerikai lapok azt találgatták, hogy Johnson esetleg enged a Kijev-párti nyomásnak, és az iráni támadást követően szavazásra bocsátja a szenátus által jóváhagyott törvénytervezetet. A törvényjavaslat tartalmaz pénzeszközöket Ukrajna, Izrael és Tajvan számára.

A nem szűnő orosz támadások okozta károk tükrözik Ukrajna kulcsfontosságú szükségletét, a légvédelem megerősítését – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.

Az Európai Tanács által közreadott beszédben az ukrán elnök hangsúlyozta: Ukrajnának nincs olyan szintű védekezési rendszere, mint amilyennel a partnerországok együttes erejének köszönhetően szinte az összes támadó rakétától és dróntól sikerült megvédenie Izraelt.

„Az ukrán égbolt és szomszédaink ege ugyanolyan biztonságot érdemel” – fogalmazott.

Minél nagyobbak Ukrajna csapásmérő képességei, annál hamarabb kényszerülnek az orosz megszállók elhagyni Ukrajna területét. Kénytelenek lesznek békén hagyni minden szomszédjukat és egész Európát – hangsúlyozta.

Zelenszkij közölte, Oroszország már szinte az ország teljes hőenergia-termelési képességét tönkretette. Támadások értek a vízierőművek gátjait és berendezéseit, valamint a gázinfrastruktúrát. Oroszország továbbra is veszélyes játékot űz a Zaporizzsja atomerőmű biztonságával, és nem zárható ki, hogy a többi ukrán atomerőmű és elosztóhálózat infrastruktúráját is az orosz terror fenyegeti. Ezt csak légvédelem állíthatja meg, olyan speciális rendszerekkel, mint a Patriot, az IRIS-T, a SAMP-T, vagy a NASAMS – hívta fel a figyelmet.

„Sajnos még nem látjuk azt az egymillió tüzérségi lőszert, amiról az Európai Unió annyit beszélt” – fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: néhány további ígéret sem valósult meg maradéktalanul, ami elsősorban abban látszik, hogy az ukrán hadsereg még várja a fronton szükséges katonai eszközöket.

„Arra kérem önöket, hogy gyorsítsák fel a vonatkozó ígéretek és megállapodások végrehajtását egyebek mellett a fegyverek és lőszerek szállítására vonatkozóan” – fogalmazott.

Ukrajnának szüksége van arra, hogy az Európai Unió teljesítse, amit ígért és az ukrán nép azt lássa, hogy Ukrajna közelebb kerül a teljes jogú uniós tagsághoz – jelentette ki.

Hangoztatta továbbá: szigorítani kell az Oroszország elleni szankciókat, az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyont pedig az életek védelmére kell felhasználni. Európának zéró toleranciát kell biztosítania mindennel szemben, ami Oroszországnak nyereséget hoz. Minden ország, mely korlátozza a kereskedelmet Oroszországgal, minden vám, mely megakadályozza az orosz áruk behozatalát, minden vállalkozás, mely elhagyja Oroszországot, békét és stabilitást biztosít Európában – tette hozzá beszédében az ukrán elnök.

Németország új kezdeményezést indít Ukrajna légvédelmének erősítésére, ennek érdekében Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi tárcavezető a NATO- és uniós partnerekhez, de harmadik államokhoz is segítségért fordultak – ismertették szerdán a minisztériumok szóvivői Berlinben.

A tájékoztatás szerint Berlin „továbbra is Ukrajna légvédelmének tartós támogatására helyezi a hangsúlyt”. Felidézték, hogy Németország egy harmadik Patriot légvédelmi rendszert is Ukrajna rendelkezésére bocsájt.

A német külügyminisztérium illetékese kiemelte, hogy a kérdést G7-országok külügyminisztereinek találkozóján is megvitatják csütörtökön, illetve pénteken Capriban, de az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán is erről lesz szó.

Baerbock még mielőtt elindult a G7-ek találkozójára, arról beszélt, hogy jelen helyzetben fokozott erőfeszítéseket kell tenni a partnerekkel „a levegőből érkező orosz terror elhárítása érdekében”.

„Az erősebb légvédelem létkérdés az ukrajnaiak ezrei számára, és a legjobb védelem a saját biztonságunk érdekében” – fogalmazott a német diplomácia vezetője.

A német kezdeményezés támogatását eddig Hollandia, Dánia és Csehország jelezte azzal, hogy még vizsgálják, mivel tudnak hozzájárulni – közölte Mark Rutte holland miniszterelnök hivatali partnereivel tartott találkozóját követően.

A szövetségesek választaniuk kell a NATO-képességi célok teljesítése és az Ukrajnának nyújtott további katonai segítség között, a NATO-főtitkár szerint pedig jelenleg az utóbbit kell előnyben részesíteni – derült ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai nyilatkozatából.

A szövetség vezetője, a dán, a holland és a cseh miniszterelnökkel adott közös sajtótájékoztatóján elmondta: fokozni kell az Ukrajnának nyújtott támogatást, az országnak több légvédelmi rendszerre van szüksége. Hangsúlyozta, hogy a helyzet a harctéren továbbra is nagyon nehéz, és annak ellenére, hogy több szövetséges ország segélycsomagokat jelentett be, valamint az amerikai kongresszus is további támogatást szavazhat meg, Ukrajnának ennél is többre van szüksége.

„A mai találkozónkon egyetértettünk abban, hogy a NATO-nak nagyobb szerepet kell vállalnia az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtás és képzés koordinálásában. Abban is egyetértünk, hogy Ukrajnának hosszútávon kiszámítható pénzügyi támogatásra van szüksége” – emelte ki Stoltenberg.

A főtitkár bejelentette azt is, hogy a NATO-Ukrajna Tanács pénteken ül össze, hogy megvitassa, hogyan lehetne Kijev számára több légvédelmi rendszert biztosítani.

Mark Rutte holland miniszterelnök a sajtótájékoztatón elmondta: továbbra is segíteni kell Ukrajnát abban, hogy meg tudja védeni magát, és ezt a szükséges nyugati támogatás nélkül nem tudja megtenni. „Több légvédelemre van szüksége, méghozzá gyorsan” – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, Hollandia együttműködik Dániával és Csehországgal a tüzérségi lövedékek szállításában, de újra felül kell vizsgálni a tagállami készleteket és meghatározni milyen mértékben lehetséges többet szállítani Ukrajnának. Azt is mondta, hogy e három ország mérlegelni fogja, hogy milyen módon támogassa Németország múlt héten bejelentett ukrajnai légvédelmi kezdeményezését.

Mette Frederiksen dán kormányfő hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az ukrán katonákat, az állampolgárokat, az infrastruktúrát, amihez több légvédelemre van szükségük. Mi európaiak már eddig is sokat tettünk, de még többet kell tennünk. Vannak légvédelmi rendszereink Európában, ezek közül néhányat most Ukrajnába kell szállítani? A válasz erre a kérdésre természetesen igen„ – jelentette ki.

Petr Fiala cseh miniszterelnök elmondta, hogy Ukrajna már júniusban megkaphatja az első lőszerszállítmányt az Európai Unión kívüli lőszerbeszerzésre irányuló cseh kezdeményezésnek köszönhetően. „Ukrajna nehéz helyzetben van, és nagyobb szüksége van a támogatásunkra, mint valaha. Új utakat akarunk találni a segítségnyújtásra” – tette hozzá a cseh kormányfő.