Az EU szerint gyenge Ukrajna légvédelme

Ukrajna nyugati támogatói nem biztosítják az ország számára azokat a légvédelmi rendszereket, amelyekre égető szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát az orosz bombázásoktól – jelentette ki kedden Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

A Nueva Economia Fórum nevű spanyol szervezet brüsszeli konferenciáján Borrell emlékeztetett, hogy Kijev már régóta kéri szövetségeseit, hogy sürgősen küldjenek Patriot rakétarendszereket az orosz támadások kivédésére.

„Elképzelhetetlen, hogy ne tudnánk rendelkezésükre bocsátani őket, tekintve, hogy a nyugati hadseregek mintegy 100 Patriot üteggel rendelkeznek, és mi mégsem vagyunk képesek ebből hetet küldeni számukra, kétségbeesett kérésükre sem” – hívta fel a figyelmet.

A főképviselő legközelebbi tanácskozásukon arra fogja buzdítani az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereit, hogy biztosítsák a háború sújtotta ország számára a légvédelmi rendszereket.

Mint hangsúlyozta, az EU-nak „teljesítenie kell erkölcsi és politikai kötelességét Ukrajnával szemben”, mivel „a helyzet a harctéren rendkívül nehéz, az orosz hadigépezet teljes gőzzel működik, és Kijevvel ellentétben a Kreml képes az elhúzódó kíméletlen háborút fenntartani, bármi áron.”

Az ukrajnai háború – mondta – „a maga brutalitásával megmutatta a világot olyannak, amilyen, és nem olyannak, amilyennek mi akartuk” és hangsúlyozta, hogy bár Ukrajna még nem tagja az Európai Uniónak, nem lehet „elválasztani az ukrán nép sorsát az unióétól”.

Figyelmeztetett továbbá arra, hogy Vlagyimir Putyin célja, hogy egész Európára kiterjessze fenyegetését, és éberségre szólított fel a közelgő, uniós választásokkal összefüggésben, mivel „destabilizáló tevékenységek veszélyeztetik demokráciát”. Borrell szerint „egy nagy intenzitású klasszikus háború lehetősége Európában többé már nem csak képzelgés”.

„Nyilvánvalóan mindent meg kell tennünk ennek elkerülése érdekében. De ahhoz, hogy elrettentsük az ellenfelet, rendelkeznünk kell az ehhez szükséges eszközökkel és meg kell erősítenünk védelmi rendszereinket” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett, hogy az EU számos kezdeményezést indított azzal a céllal, hogy évek óta tartó beruházáscsökkenés után új lendületet adjon védelmi iparának.

Hangsúlyozta, hogy közös uniós védelmi kapacitást kell kiépíteni, és az európai polgároknak meg kell érteniük, hogy „az amerikai ernyő, amely a háború alatt és utána is védett őket, nem biztos, hogy mindig nyitva marad, attól függően, hogy ki kormányoz Washingtonban”.

Szerinte a NATO nem maradhat hiteles, ha az európai tagok nem növelik katonai képességeiket. Azzal kapcsolatban, hogy az EU védelmi képességeinek növelése esetleg a NATO-tól való elszakadást jelentheti, Borrell úgy érvelt, hogy ez az elszakadás azért történik, „mert az Atlanti-óceán túloldalán nem hajlandóak fenntartani azt az elkötelezettséget, hogy minden körülmények között megvédik a NATO összes tagját”.

Washingtonba utazott David Cameron brit külügyminiszter, azzal az elsődleges céllal, hogy Ukrajna támogatásának folytatásra biztassa az amerikai törvényhozást.

A londoni külügyi tárca keddi tájékoztatása szerint Cameron azt kéri majd a kongresszus meghatározó befolyású illetékeseitől, hogy „változtassanak az Ukrajnával kapcsolatos beszédmódon”, és hagyják jóvá Ukrajna számára azt a 60 milliárd dollárnyi kiegészítő finanszírozást, amelyről jelenleg folyik a vita a törvényhozásban.

Cameron a brit külügyminisztérium ismertetése szerint hangsúlyozza washingtoni tárgyalásain az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozásának fontosságát is, és azt, hogy folytatni kell Ukrajna katonai és humanitárius támogatását.

A tárca megfogalmazása szerint meg kell adni a szükséges segítséget ahhoz, hogy Ukrajna „az idén tarthassa a frontot, 2025-ben pedig offenzívába lendülhessen”.

A londoni külügyminisztérium kiemeli keddi tájékoztatásában, hogy az európai országok eddig 184 milliárd dollárnak megfelelő támogatásra vállaltak kötelezettséget Ukrajna számára.

David Cameron a tárca ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: Európa és Amerika biztonsága szempontjából is létfontosságú, hogy Ukrajna sikerrel járjon és Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot valljon, mert ez demonstrálná, hogy az országhatároknak jelentőségük van, az agresszió nem fizetődik ki és az Ukrajnához hasonló országoknak joguk van szabadon dönteni saját jövőjükről.

A brit külügyminiszter szerint ennek egyetlen alternatívája az, hogy Putyin „kedvet kaphat az európai határok erőszakkal végrehajtott átrajzolására”, és ezt „világosan meghallanák Pekingben, Teheránban és Észak-Koreában is”.

A londoni külügyi tárca keddi állásfoglalása szerint jóllehet Ukrajna továbbra is képes területi nyereségek elérésére Oroszországgal szemben, az orosz tüzérség egyre inkább túlerőbe kerül a hadszíntéren.

A brit külügyminisztérium szerint ez is jelzi annak fontosságát, hogy az Egyesült Államokban egyezség szülessen Ukrajna támogatásának folytatásáról.

Vang Ji kínai külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján megerősítette a kínai kormány Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünetre és a háború befejezésére vonatkozó felhívását, miközben mindkét fél reményét fejezte ki a gyakorlati együttműködések megerősítésével kapcsolatban.

„Kína támogatja, hogy megfelelő időben hívjanak össze olyan nemzetközi találkozót, amelyet Oroszország és Ukrajna is elismer, amelyen minden fél egyenlően vehet részt, és amelyen minden békés megoldást tisztességesen megvitatnak” – idézte kedden a kínai külügyminisztérium Vangot.

Vang elmondta továbbá, hogy Kína kész együttműködni Oroszországgal a két államfő által elért konszenzussal egyetértésben, hogy erősítsék a két ország fejlesztési terveinek összhangját, előmozdítva emellett a különböző területeken történő gyakorlati együttműködést.

„Kínának és Oroszországnak közösen kell fellépnie az egyoldalúság és a protekcionizmus ellen, és együtt kell dolgoznia a nemzetközi ipar és ellátási láncok stabilitásának fenntartásán” – hangsúlyozta Vang.

A Vanggal tartott találkozóját követő pekingi sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Moszkva és Peking ellenzi az Egyesült Államok azon törekvéseit, hogy kizárólagos politikai és katonai szövetségeket hozzanak létre az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és elutasítja a regionális biztonság aláásására irányuló kísérleteket.