85 kilométeres élőlánc a túszokért Izraelben

Mintegy 85 kilométer hosszú tengerparti élőlánccal követeltek megállapodást a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok kicseréléséért – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál pénteken.

A Gázai övezet iszlamista terrorszervezet október 7-i terrortámadása óta az övezetben fogva tartott izraeli túszok családtagjai élőláncot szerveztek péntek délelőtt Izrael földközi-tengeri partjainak strandjain, melyen a Haifához közeli Habonim-parttól egészen a Tel-Avivtől délre fekvő Rison Leción strandjáig álltak a megállapodást követelők.

Az élőlánc előtt Seli Sem-Tov, – akinek a fiát az övezethez közel rendezett technopartiról hurcolták el – arra kérte a résztvevőket, hogy csendben, szlogenek nélkül álljanak együtt a családtagokkal.

A Hamász október 7-én 253 embert rabolt el Izraelből,

akik közül egy tűzszüneti és fogolycsere-egyezmény alapján november végén elengedtek 105 civilt, nőket és gyerekeket.

Izraelben jelenleg 129 olyan embert tartanak számon, akik a Hamász fogságában vannak, de többen közülük már biztosan nincsenek életben.

Az izraeli hadseregnek mindössze három túszt sikerült élve kiszabadítani, és a harcok során megtalálták, és temetésre Izraelbe szállították 12 izraeli holttestét.

Három megszökött túszt izraeli katonák lőttek agyon tévedésből.

A jelenleg is fogvatartottak közül 34-en már bizonyosan életüket vesztették az izraeli hadsereg hírszerzési forrásai szerint, de becslések szerint jóval magasabb lehet a meggyilkolt vagy a fogva tartás brutális körülményei miatt elhunyt áldozatok száma.

Az EU-tagállamok kormányait tömörítő Tanács úgy határozott, hogy szankciókat vezet be szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik felelősek palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért, embertelen bánásmódért, valamint a palesztinok tulajdonhoz, magán- és családi élethez való jogának megsértéséért Ciszjordániában – közölte a testület pénteken.

A büntetőintézkedések négy személyt és két szervezetet érintenek. Az egyik szervezet a Lehava nevű szélsőjobboldali, zsidó felsőbbrendűséget hirdető csoport, a másik pedig a Hilltop Youth, egy radikális ifjúsági tömörülés, amelynek tagjai a palesztinok és ciszjordániai falvaik elleni erőszakos cselekményeikről ismertek.

A Hilltop Youth két vezető személyisége, Meir Ettinger és Elisha Yered is szerepel a szankciós listán.

Mindketten részt vettek palesztinok elleni halálos támadásokban 2015-ben és 2023-ban.

A szankciós jegyzékbe vett szervezeteket és egyéneket vagyonbefagyasztás és az EU-ba való beutazás tilalma sújtja, továbbá tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy más gazdasági forrásokat biztosítani. A vonatkozó jogi aktusokat közzétették az EU hivatalos közlönyében.

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács márciusi következtetéseiben felszólított a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi erőszak azonnali beszüntetésére, valamint a muszlim kegyhelyekhez való hozzáférés biztosítására.

Az Európai Tanács határozottan elítélte a szélsőséges telepesek által elkövetett erőszakcselekményeket, hangsúlyozva, hogy az elkövetőket felelősségre kell vonni.

A testület tagjai elítélték továbbá az izraeli kormánynak a megszállt Ciszjordánia területén lévő illegális telepek további bővítésére vonatkozó döntéseit, és sürgették Izraelt, hogy vonja vissza ezeket a döntéseket. Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Ciszjordániát, a terület azóta katonai megszállás alatt áll, miközben a zsidó telepek folyamatosan bővülnek.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken az Irán és Izrael közötti feszültség növelésének elkerülésére szólított fel.

Finnországban tett látogatásán Ursula von der Leyen felszólította Iránt és Izraelt, valamint azok szövetségeseit hogy tartózkodjanak a közel-keleti harcok kiterjesztésétől, miután pénteki jelentések szerint Izrael válaszcsapást mért a múlt hét végén drónokkal és rakétákkal támadó Iránra.

„Feltétlenül szükséges, hogy a régió stabil maradjon, és minden fél tartózkodjon a további lépésektől” – jelentette ki von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke Petteri Orpo finn miniszterelnökkel tárgyalásokat folytatott a Finnországba érkező orosz, szíriai és szomáliai menekültek megállításáról is. Finnország már több határátkelőjét lezárta, hogy megfékezze a bevándorlást, de Orpo az országán belül meghozott szabályozásokat segítendő európai uniós intézkedések meghozatalát is szorgalmazta.

Von der Leyen – aki a finn miniszterelnökkel ellátogatott a finn-orosz határra is – sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Finnország helyzetét megértve az Európai Bizottság szorosan együttműködik az érintett országokkal.

„Azt látjuk, hogy egy állam a szegény embereket arra használja föl, hogy nyomást gyakoroljon egy másik államra, ez pedig egy egyértelmű biztonsági probléma” – jelentette ki von der Leyen a tárgyalást követő sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy az Oroszországból érkező menekültek ügyének kezelése érdekében hozott intézkedéseknek egyensúlyt kell teremteniük az országhatárok biztonságának védelme és a nemzetközi kötelezettségek között.

Oroszország közölte Izraellel, hogy Irán nem akar eszkalációt – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sputnik, a Govorit Moszkva és a Komszomolszkaja Pravda rádióállomásnak pénteken adott interjújában.

„Volt telefonos kapcsolatfelvétel Oroszország és Irán vezetése, a képviselőink és az izraeliek között. Ezen beszélgetések során nagyon világosan rögzítettük és közvetítettük az izraeliek felé, hogy Irán nem akar eszkalációt. Nem tud nem reagálni nemzetközi jog és a diplomáciai képviselet státuszának durva megsértésére, de eszkalációt nem akar” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

Hangot adott véleményének, hogy az arról szóló spekulációk, hogy Teherán atomfegyvert akar, arra kellenek, hogy eltereljék a figyelmet a Gázai övezetben zajló eseményekről.

Az interjúban egyébként Lavrov ismételten kifejezte Oroszország az iránti készségét, hogy tárgyaljon Ukrajnával, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalások „több okból is értelmetlenek”.

Leszögezte, hogy Moszkva nem tervezi a harci cselekmények felfüggesztését a tárgyalások kedvéért, mint mondta, „a folyamatnak haladnia kell”.

Svájcot alkalmatlannak nevezte arra, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalások helyszíne legyen, mert az alpesi konföderáció „semleges országból nyíltan ellenséges országgá vált”.

A két évvel ezelőtt Isztambulban elért orosz-ukrán rendezési megállapodásról kijelentette, hogy az „rendkívül komoly” biztonsági garanciákat adott Ukrajnának, amelyek azonban nem vonatkoztak a Krímre és a Donyec-medencére.

A dokumentum feltételezte, hogy ukrán területen a garanciavállaló államok összességének beleegyezése nélkül nem lesznek katonai támaszpontok vagy hadgyakorlatok harmadik országok bevonásával. Elmondta, hogy Kijev az utolsó pillanatban javaslatot tett a megfogalmazás módosítására, ami Lavov szerint „ébresztő volt”.

A Nyugattal való kapcsolatokról szólva a tárcavezető úgy vélekedett, hogy a nyugati országok Oroszország legyőzésére irányuló törekvése „nem annyira harci kedvet, mint inkább agóniát és hisztériát tükröz”. A miniszter úgy látja, a Nyugat tudatában van annak, hogy egy új, többpólusú világrend van kialakulóban.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárja be az ajtót Európa előtt az eurázsiai biztonság megvitatásának ügyében. „De nyilvánvaló, hogy ez a mi közös kolostorunk, és itt tisztességesen kell viselkedni, és nem szabad az amerikaiak kívánságait behozni ezekbe a jövőbeli konstrukciókba” – fogalmazott.

Lavrov a Nemzetközi Bíróság figyelmébe illő „beismerő vallomásnak” nevezte Boris Johnson volt brit miniszterelnöknek azt a kijelentését, amely szerint az orosz győzelem Ukrajnában a nyugati hegemónia végét jelentené. Meglátása szerint az Európai Unióban Lengyelország, a három balti állam, Csehország és Bulgária „adja meg az alaphangot”, amelyhez a nagy tagállamoknak „kell valahogy alkalmazkodniuk”.

Kitért Emmanuel Macron francia elnök „ideges” kijelentésére francia katonák Ukrajnába vezénylésének lehetőségéről.

Lavrov azt állította, hogy a franciák nemcsak zsoldosként, hanem kiképzőként is jelen vannak Ukrajnában, néhány más európai ország katonai és különleges szolgálatainak képviselőjével együtt.

A külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi kijelentéseire hivatkozva kijelentette, hogy Oroszország számára nincs érelme megtámadni a NATO-t. Hangot adott véleményének, hogy azok a nyugati politikusok, akik ennek az ellenkezőjét állítják, a választóikat próbálják megfélemlíteni a kurzusuk folytatása érdekében.

Lavrov azzal vádolta meg Nyugatot, hogy „agresszívan” működik együtt Maia Sandu moldovai elnökkel, aki az országot „vagy közvetlenül, vagy a Romániával való újraegyesítésen keresztül” a NATO-ba berángatni, miközben a Dnyesztermentét feszültséggócnak próbálja beállítani.