17 ukrán drónt lőttek le orosz területek felett

A légvédelmi erők 17 ukrán drónt lőttek le az éjjel Brjanszk, Kurszk, Belgorod és Kaluga régiók felett – erről tájékoztatott a ria.ru vasárnap az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának híre alapján.

„A szolgálati légvédelmi rendszerek tizenhét ukrán UAV-t semmisítettek meg és tartóztattak fel, ebből kilencet a Brjanszki régió területén, hármat Kurszki régióban, kettőt a Belgorod régióban és hármat a Kaluga régióban.” – áll az üzenetben.

Vladislav Shapsha, Kaluga kormányzója tisztázta, hogy három drónt lőttek le 3 óra 40 perckor a Lyudinovo olajraktár közelében. Áldozatok nincsenek, anyagi kár nem keletkezett.

Az ukrán erők rendszeresen próbálnak megtámadni az orosz területen lévő célpontokat drónok segítségével, a légvédelmi erők pedig elfojtják akcióikat. Így szombat este 66 drónt lőttek le a krasznodari terület felett, és további 2 drónt a Krím felett.

Oroszország válasza Washington vagyonelkobzására csak aszimmetrikus lehet, és nem az, hogy kevésbé fájdalmas lesz – írta Telegram-csatornáján Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese.

„Nyilvánvalóan nem fogunk tudni teljesen szimmetrikus választ adni. <...> Az ok világos – nem rendelkezünk jelentős mennyiségű amerikai állami tulajdonnal, beleértve a pénzt, jogokat és egyéb eszközöket” – írta Medvegyev.

Felvetette, hogy Oroszország lefoglalhatja az orosz fennhatóság alatt álló magántulajdont. Lehet szó pénzről, ingatlanról, természetbeni ingóságokról, vagyoni jogokról.

A Biztonsági Tanács elnökhelyettese elismerte, hogy ezek nehéz döntések lehetnek, mivel a magánszemélyek általában befektetők az orosz gazdaságban, és garantált a magántulajdonjogok sérthetetlensége.

„De megtörtént a váratlan – az államuk hibrid háborút hirdetett ellenünk, beleértve a jogi és az igazságszolgáltatást is” – írta Medvegyev.

Megjegyezte, hogy az orosz törvények tartalmaznak egy lehetséges választ a vagyonelkobzásra. Az úgynevezett retorziókról van szó – ezek olyan megtorló jellegű korlátozások, amelyeket a kormány bevezethet azon országok állampolgárainak és jogi személyeinek vagyoni és személyes nem vagyoni jogaira, amelyek megfelelő korlátozásokat vezettek be az orosz magánszemélyekkel és jogi személyekkel szemben.

Medvegyev javasolta e szabály kiterjesztését, mivel az orosz vagyon elkobzása lényegében a tulajdonjogok megszűnését jelenti.

Joe Biden amerikai elnök szerdán aláírta azt a törvényt, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy az Egyesült Államokban lévő orosz vagyontárgyakat elkobozhassa Ukrajna újjáépítésének elősegítése érdekében. Az úgynevezett REPO-törvény feljogosítja az elnököt, hogy kongresszusi jóváhagyás nélkül dönthessen az Egyesült Államokban lévő orosz vagyon elkobzásáról.

Ukrajnában őrizetbe vettek két embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szerelőknek álcázva magukat az ország északkeleti részén utazva katonai állásokat azonosítsanak, és ezeket az adatokat továbbítsák Oroszországba – közölte pénteken a helyi biztonsági szolgálat (SZBU).

A tájékoztatás szerint az orosz erők azzal bízták meg ezeket az embereket, hogy azonosítsák az ukrán hadsereg védelmi vonalainak állásait az ország második legnagyobb városa, Harkiv közelében, amelyet Moszkva az elmúlt hetekben hevesen támadott.

Az SZBU úgy vélekedik, hogy az orosz erők nagy hatékonyságú irányított légibombákat akar bevetni a térségbeli erődített állások ellen.

Az ukrán hírszerzés szerint a két gyanúsított „egyedül utazott a térségben szerelőknek kiadva magukat, miközben titokban rögzítették az ukrán csapatok és védelmi vonalak elhelyezkedését”. A megszerzett információt aztán vélhetően továbbadták egy, az orosz erők által megszállt övezetben élő barátjuknak, aki ugyanezen forrás szerint csatlakozott a térségbeli „orosz különleges erőkhöz”.

Az eljáró hatóság közölte, tudomást szerzett erről a tervről, és sikerült megakadályozni a végrehajtását „a kezdeti szakaszban”, anélkül, hogy jelezte volna, mikor történtek az események.

A két férfit őrizetbe vették, és hazaárulással vádolták meg őket, amiért életfogytiglani börtönbüntetés jár.

A Nyugat információs háborúval igyekszik igazolni hibrid agresszióját Moszkva ellen, különleges hadművelete céljainak feladására próbálja meg rákényszeríteni, de ez nem fog sikerülni – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában.

A Nyugat ebben az információs háborúban azzal riogat, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t. „Ha úgy tetszik, ez egy arra irányuló kísérlet, hogy Oroszországot megfélemlítsék a NATO-val való közvetlen fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélyével. A nyugatiak a harciasságukat, a mozgósítási készségüket hangsúlyozzák abban a reményben, hogy befolyásolni tudják Oroszországot, hogy Oroszország, az Oroszországi Föderáció politikai vezetése feladja a különleges katonai hadműveletre vonatkozó terveit, terveit és céljait. De sem Oroszország, sem az Oroszországi Föderáció vezetése nem fogja feladni céljait” – mondta Nariskin.

„Ma, amikor a Nyugat éppen vereséget szenved Ukrajna területén, nagyon nagy lehet számára a csábítás arra, hogy különböző módokon provokáljon. (…) Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen provokációk hatása kicsi és nagyon rövid ideig tart, különösen azért, mert modern világunkban minden titkos információ, beleértve a hazugságot is, nagyon gyorsan kiderül” – mondta az SZVR igazgatója.

Álláspontja szerint a nyugati blokk által kiprovokált ukrán válság bőven szolgáltat példát arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és szövetségeseik a legszörnyűbb provokációkra is képesek annak érdekében, hogy az események menetét a maguk javára fordítsák”. Ezek közé sorolta a malajziai Boeing utasszállító 2014-ben történt lelövését, a bucsai „provokációt”, a kramatorszki vasútállomásra 2022 áprilisában mért ukrán rakétacsapást és a zaporizzsjai atomerőmű ágyúzását.

A nagy hatótávolságú amerikai rakéták Ukrajnába szállítása után Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azt reméli, hogy Olaf Scholz német kancellár meggondolja magát, és ad Taurus típusú robotrepülőgépeket a megtámadott országnak.

„Remélem, hogy a kancellár bátorítást érez az elmúlt napok eseményei nyomán” – mondta Sikorski a Bild am Sonntag című német lapnak és más Axel Springer médiumoknak Varsóban adott interjújában.

Sikorski az amerikai ATACMS rakéták Ukrajnába történő szállítását „az ukrajnai orosz eszkalációra adott reakciónak” nevezte, amelyre Németországnak is reagálnia kell.

Néhány napja vált ismertté, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat kapott az Egyesült Államoktól.

A Pentagon azonban nem közölt konkrétumokat arról, hogy 300 kilométer körüli hatótávolságú vagy rövidebb hatótávolságú modellekről van-e szó.

A média arról számolt be, hogy a nagyobb hatótávolságú modellekről van szó. Az Egyesült Államok már tavaly is küldött rövidebb hatótávolságú ATACMS rakétákat.

Scholz eddig határozottan elutasította a Taurus robotrepülőgépek szállítását Ukrajnának. Attól tart, hogy Németországot is bevonhatják a háborúba, ha az 500 kilométeres hatótávolságú rakétákat leszállítják.

„Az oroszok már leállították Ukrajna áramtermelő kapacitásának 70 százalékát. Ez tulajdonképpen háborús bűncselekmény”

– folytatta Sikorski.

Berlinben konferenciát tartottak Ukrajna háború utáni újjáépítéséről. Jobb lenne azonban eleve megelőzni az ország pusztulását – mutatott rá a lengyel külügyminiszter.

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mint az ukrajnai háború agresszorával szemben keménynek kell lenni – tette hozzá. „Azt hiszem, most már mindannyian tudjuk, hogy Putyin csak a nyomásra, a nyers erő legdurvább érveire reagál”.