Zűrzavar Kijevben, újabb személycserék

Az ukrán elnök menesztette Szerhij Sefirt, aki 2019 óta töltötte be a főtanácsadói tisztséget. Felmondott három tanácsadójának is, valamint két elnöki képviselőnek, akik az önkéntesek tevékenységét, illetve a katonák jogait felügyelték.

Egyelőre nem adtak magyarázatot a hónapok óta tartó személycserék újabb hullámára.

Kedden Olekszij Danyilovot, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárát menesztette az államfő, február 8-án pedig Valerij Zaluzsnijt, a fegyveres erők parancsokát, akit márciusban Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé neveztek ki.

Az ukrán légierő szombaton azt közölte, hogy Oroszország 12 Sahíd típusú drónt indított Ukrajna ellen az éjszaka folyamán – közülük kilencet lelőttek -, Kelet-Ukrajnára pedig négy rakétát lőtt ki.

Az elmúlt 24 órában Oroszország 38 rakétát lőtt ki, 75 légicsapást mért és 98 támadást hajtott végre sorozatvetőkből – közölte közösségi portálokon az ukrán hadsereg.

A Centrenerho ukrán energiaipari vállalat szombaton jelentette be, hogy a múlt heti orosz támadás teljesen lerombolta a zmijivi hőerőművet, a kelet-ukrajnai Harkiv megye egyik legnagyobb hőerőművét. A megyében mintegy 120 ezer ember otthonában van továbbra is áramkimaradás. A március 22-i támadás után hétszázezren maradtak áramszolgáltatás nélkül.

Az elmúlt napokban Oroszország kiszélesítette az ukrajnai energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, súlyos károkat okozva több megyében.

Poltava megyei illetékesek szombaton közölték, hogy „több találat ért energetikai létesítményeket”, de arra nem tértek ki, hogy pontosan milyen ágazatokban keletkezett kár.

Szombati összesítés szerint 99 drónt és rakétát lőttek ki pénteken Ukrajnára, Herszon megyei vezetők szombat reggeli közlése szerint egy polgári személy életét vesztette. Egy Dnyipropetrovszk megyei lakos a kórházban halt bele repeszek okozta sebesülésébe Szerhij Liszaknak, a megyei állami közigazgatási hivatal vezetőjének közlése szerint.

Egy ember meghalt ketten pedig megsérültek, amikor péntek hajnalban ukrán rakétatámadás érte az oroszországi Belgorod városát. Közben Ukrajna-szerte az energiaellátó létesítményeket célzó orosz drón- és rakétatámadásokat jelentettek. Csütörtök este egy drón Románia területén csapódott be, a helyi hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.

Szétrepedt és betört ablakok sorakoznak a belgorodi lakóházakon. Az ukrán határhoz közeli orosz várost péntek hajnalban ismét rakétákkal lőtték.

„Támadás érte a városi sportcsarnokot és egy középiskolát. 30 lakóháznál betörtek az ablakok és több autó utasa is megsérült. Reggel a megszokott módon nekilátunk a helyreállításoknak”

– jelentette be Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó.

A megyeszékhelyen az elmúlt két hétben szinte mindennapossá váltak az ukrán bombázások. Az orosz védelmi tárca szerint

a várost ezúttal cseh gyártmányú úgynevezett vámpír-rakétákkal támadták.

„Az utolsó két támadás nagyon erős volt. Az autóink és az ablakaink is megsérültek” – mondta egy ott lakó nő.

A moszkvai vezetés kiemelt feladatként kezeli a határmenti orosz városok védelmét. A lakosság biztonságát azonban nem tudják garantálni, ezért arra kérik az embereket, hogy hagyják el otthonaikat és költözzenek át a kormány által biztosított ideiglenes szálláshelyekre. Az orosz hatóságok múlt pénteken kezdték meg a belgorodi gyermekek evakuálását, a következő hetekben pedig legalább 9000 fiatalt szállítanak biztonságos kelet-oroszországi területekre.

Közben az oroszok Ukrajnát támadták.

Kijev szerint csaknem 100 orosz rakétát és kamikáze-drónt észleltek az ukrán városok felett péntek hajnalban.

A beszámolók szerint a támadóeszközök többsége az ország energiaellátó üzemeit célozta. A donyeck megyei Mikolajivkában több, mint száz lakóház maradt gáz nélkül.

„Két robbanást hallottam. Én a második emeleten lakom. Hallottam a levegőben repülő üvegszilánkokat, ezért kimentem és láttam, hogy az első emeleti szomszédom ablakai betörtek” – panaszolta egy idős nő.

Közben riadalmat keltett, amikor drón csapódott be Romániában, Braila megyében.

Szemtanúk szerint a drón egy mezőgazdasági területen ért földet, az ukrán határtól mintegy 20 kilométerre.

Tavaly több esetben is előfordult, hogy a dunai ukrán kikötővárosokat bombázó orosz drónok román területen zuhantak le.

Az orosz külügyminiszter közben egy csütörtöki interjúban arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus békés lezárása lehetőséget teremtene arra, hogy Oroszország garantálja a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit. Szergej Lavrov szerint ehhez arra van szükség, hogy Moszkva is ugyanilyen garanciákat kapjon.

Egyre több amerikai szeretne béketárgyalást az ukrajnai háborúval kapcsolatban – derült ki a Quincy Institute/Harris Poll közvélemény-kutató felméréséből.

A februárban készített felmérés most ismertetett eredménye szerint az amerikaiak több mint kétharmada (69 százalék) támogatná, ha az Egyesült Államok arra ösztönözné Ukrajnát, hogy kezdjen diplomáciai tárgyalásokat Oroszországgal és az amerikai féllel. A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) azzal is egyetértene, ha a háború lezárása érdekében mindhárom félnek, – Ukrajnának, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak – is kompromisszumot kellene kötnie.

Az amerikaiak mintegy harmada (34 százalék) szerint az Egyesült Államoknak, miközben a diplomáciai megoldás felé tereli a feleket, folytatnia kell Ukrajna támogatását. A megkérdezettek 14 százaléka véli úgy, hogy a diplomáciai megoldás érdekében teljesen le kellene állítani az amerikai segítséget, miközben 13 százalék a tárgyalásokban való részvétel nélkül vonná meg a támogatást Kijevtől. A felmérés szerint az amerikaiak mintegy tizede (11 százalék) a segélyek növelését szeretné Ukrajna teljes győzelme érdekében, miközben 5 százalék akár amerikai csapatokat is küldene az Oroszország ellen védekező kelet-európai országba.

Donald Tusk háborúba akarja vinni Európát – idézi a Magyar Nemzetet az M1 Híradója a lengyel kormányfő interjúja kapcsán, amit egy olasz lapnak adott.

Az elmúlt hónapokban tíz orosz tüzérségi lövedékre Ukrajna kettővel tudott válaszolni. Az európai fegyverkészletek kiapadása és az amerikai utánpótlás nélkül Kijev egyelőre csak védekezik. Az ukrán vezetés ugyanakkor minden lehetőséget megragad, hogy a háborúpárti európai államoktól kapjon segítséget – hangzott el az M1 Híradójában. Az ukránok a háború folytatásához a német kancellár és a francia elnök mellett Donald Tuskra, Lengyelország balliberális miniszterelnökére számíthatnak leginkább.

Az ukrán miniszterelnök Varsóban tárgyalt Donald Tusk lengyel kormányfővel, majd bejelentette: mivel Kijevnek több fegyverre van szüksége,

Lengyelország és Ukrajna azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesít a két ország területén.

„Nem akarok senkit megijeszteni, de a háború már nem a múlt fogalma” – fogalmazott Donald Tusk az olasz La Repubblica lapnak adott interjújában, amit a Magyar Nemzet szemlézett.

A lengyel miniszterelnök szerint bármilyen forgatókönyv lehetséges.

Kiemelte: 1945 óta nem volt olyan helyzet a kontinensen, mint most.

Donald Tusk szerint Ukrajna támogatása prioritás. Hangsúlyozta: ha nem tudják elegendő felszereléssel és lőszerrel támogatni Ukrajnát, és ha Ukrajna veszít, akkor Európában senki sem érezheti magát biztonságban – idézte a Magyar Nemzet a lengyel miniszterelnököt. A lap ennek kapcsán emlékeztet: Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten egyenesen ostobaságnak nevezte azokat a feltételezéseket, hogy Oroszország támadást tervez a NATO ellen.

A Magyar Nemzet azt írta: a la Repubblica újságírójával folytatott beszélgetés során Orbán Viktor miniszterelnök is szóba került: „Azt hiszem, találok néhány érvet, hogy meggyőzzem Orbánt, jobban együtt kell működnie Ukrajna támogatásában” – fogalmazott Tusk, bírálva a magyar kormány békepárti politikáját.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – február végén beszélt erről először Emmanuel Macron francia elnök. Szerinte nem kizárt, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. Mára kiderült: háborúpártiságával nincs egyedül az Európai Unióban.

A hét elején írt arról a Magyar Nemzet, hogy világháborúra készül Lettország és Észtország, miután a lett és az észt elnök is a sorozás visszaállítását sürgeti.

„Brüsszelben háborús hangulat és háborús logika van”

– jelentette ki Orbán Viktor egy hete a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök azt mondta: a vezetők úgy beszélnek, mint akik a saját háborújukat vívják Oroszország ellen, és nem úgy, mint mi, akik nem vagyunk hadviselő fél.

Úgy fogalmazott: vigyáznunk kell, nehogy beszippantson bennünket is ez a pszichózis, és elveszítsük a helyes magyar nemzeti érdekek szerinti tájékozódási képességünket.