Oroszország támad először a NATO-ra?

Az elmúlt időszakban több nyugati katonai vezető is arra figyelmeztetett, hogy néhány éven belül háború kezdődhet Oroszország és a NATO között. Egy tanulmány szerint ez a pillanat még hamarabb eljöhet, mint azt eddig jósolták - írja a Magyar Nemzet.

Moszkva, 2024. március 20. Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz elnök a parlamenti pártok frakcióvezetőivel talákozik Moszkvában 2024. március 19-én. MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov Fotó: Szergej Bobiljov

Számos pénzügyi, gazdasági és katonai mutató utal arra, hogy Oroszország nagyszabású katonai konfliktusra készül a NATO-val, nem azonnal, de valószínűleg rövidebb időn belül, mint ahogyan azt egyes nyugati elemzők kezdetben feltételezték – hívja fel a figyelmet az Institute for the Study of War (Háborús Tanulmányok Intézete, ISW) amerikai agytröszt.

A tanulmány szerint az orosz hadsereg folytatja a strukturális reformokat a harci képességek növelésére, amelyek nem csupán az orosz–ukrán háborúban harcoló alakulatok támogatását jelentik, hanem hosszú távon bővítik az orosz hadsereg harci képességeit.

Szintén a NATO elleni háborúra való felkészülés jelének tartja az amerikai agytröszt az orosz védelmi minisztériumban látható személyi változásokat. Ezek közül Andrej Buliga altábornagynak a védelmi miniszter logisztikai támogatásért felelős helyettesévé való kinevezését emelik ki mint olyat, amelynek nem elsősorban az ukrajnai háborúra lesz érzékelhető hatása, hanem 

A NATO-országok valamelyike elleni támadás több mint reális forgatókönyv – írja az ukrán ZN.ua hírportál, hozzátéve, hogy Putyin az orosz birodalom helyreállítását és a nemzetközi rend átalakítását tűzte ki célul. 

Ma kezdődik az Európai Tanács kétnapos ülése Brüsszelben, melynek legfontosabb témái ezúttal az ukrajnai háború, a biztonság és védelem, a közel-keleti válság, az EU bővítése, a migráció és az európai mezőgazdaság helyzete lesznek. Orbán Viktor miniszterelnök már szerdán Brüsszelbe utazott.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke arról tájékoztatott, hogy Orbán Viktor csütörtökön először az Európai Nukleáris Szövetség csúcstalálkozóján vesz részt.

Ezt követően kezdődik az Európai Tanács kétnapos ülése, melynek legfontosabb témái ezúttal az ukrajnai háború, a biztonság és védelem, a közel-keleti válság, az EU bővítése, a migráció és az európai mezőgazdaság helyzete lesznek.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcsra kiküldött meghívólevelében úgy fogalmazott: legfontosabb feladat a katonai segély gyors eljuttatása Ukrajnának.

„A sürgősség, az intenzitás és a megingathatatlan eltökéltség elengedhetetlen” – fogalmazott.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

Hangsúlyozta: a tagállami vezetőknek az uniós szankciók hatékony végrehajtására és érvényesítésére, valamint a lefoglalt orosz vagyonból származó nyereség felhasználására irányuló erőfeszítések előmozdítására kell összpontosítaniuk. Az uniós csúcstalálkozó témái közül az Európai Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa évtizedek óta nem fektetett eleget biztonságába és védelmébe, ezért – mint fogalmazott,

„itt az ideje a biztonságunkkal és a védelmünkkel kapcsolatos valódi paradigmaváltásnak, valamint annak, hogy az EU gazdaságát háborús alapra állítsuk”.

Mint ismert az Európai Unió vezetői az elmúlt időszakban egyre több háborúpárti kijelentést tettek. Az élen Emmanuel Macron francia elnök járt, aki az elmúlt időszakban többször is sokkolta a közvéleményt kijelentéseivel.

„Semmilyen eszköz használatától sem szabad visszariadni Oroszország ellen” – mondta Macron, és hangsúlyozta: Moszkva nem győzhet. Hozzátette: „Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: „Készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön.”

A nukleáris erőink folyamatosan készenlétben vannak – közölte a fenyegetésére válaszul Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök azt mondta: technikailag felkészültek egy atomháborúra.

Macronhoz csatlakozott a finn külügyminiszter és a cseh elnök is. Egyik vezető sem zárná ki nyugati csapatok Ukrajnába küldését. A lengyel külügyminiszter pedig azt mondta: a nyugati katonák már ott vannak Ukrajnában. A lett elnök nyíltan beszél Oroszország elpusztításáról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia államfő (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)

A fenti, háborúpárti kijelentések és diplomáciai üzengetések fényében nem meglepő, hogy a kétnapos brüsszeli csúcson a fegyverkezés és a katonai önvédelem a tárgyalások középpontjába került. Azonban Brüsszelnek több nehézséggel is szembe kell néznie: először is tetemes összeg hiányzik a militarista elképzelések megvalósításához.

Baraczka Eszter, a Közmédia Központ Brüsszel tudósítója korábban elmondta: jelenleg az Európai Uniónak másfél milliárd euró áll rendelkezésére védelmi célokra, ami azonban nem elég, hiszen százmilliárd euró még hiányzik a költségvetésből. A hiányzó összeg pótlására az egyik javaslat, hogy az Európai Befektetési Bank szálljon be a védelmi ipar finanszírozásába, de ezt a bank mostani működési szabályzata tiltja. Ugyanis az  intézmény nem adhat hitelt fegyverekre, szerencsejátékra, politikai vagy vallási projektekre.

Finanszírozhatnak viszont kettős felhasználású, tehát polgári és háborús célokra is alkalmas terveket, mint például a dróngyártás. Ezért 14 tagállam – Finnország vezetésével – levélben kérte, hogy a bank működési szabályzatát változtassák meg a háború okán.

Korábban ezt az ötletet az Európai Bizottság és az Európai Parlament is felvetette, akkor azonban a bank magas rangú tisztségviselői elzárkóztak a javaslattól.

A brüsszeli csúcs egyik témája pont ez lesz, hiszen az Európai Befektetési Bank részvényesei, a tagállamok. Ha a tagállamok vezetői úgy döntenek, hogy megváltoztatják a bank mandátumát, akkor minden megváltozhat.

Egy másik megoldás lehet, hogy az Európai Unió ismét közösen venne fel hitelt. Ez a felvetés Emmanuel Macron francia elnöktől és Kaja Kallas észt miniszterelnöktől származik. Az ötletet Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is támogatja. Ennek a tervnek azonban ellenzői is vannak: a nettó befizető uniós országok, az úgynevezett fukar országok, mint Ausztria, Dánia, Svédország, Hollandia, valamint Németország.

Még ennél is nagyobb vitát válthat ki az uniós csúcson az a javaslat, hogy az Európai Unióban befagyasztott, orosz vagyont használják fel.

Becslések szerint nagyjából 300 milliárd euróról van szó, ez 2023-ban csaknem 4,5 milliárd euró bevételt hozott. Most ezt a bevételt akarják Ukrajna javára fordítani. A tőkéhez nem nyúlnának, mert az jogilag nem kivitelezhető. Az eredeti elképzelés szerint ezt az összeget Ukrajna újjáépítésére fordítanák, de vannak már olyan ötletek is, hogy inkább fegyverkezésre, fegyvervásárlásra, valamint az ukrán védelmi ipar fellendítésére használják fel.

Magyarország álláspontja közben egyértelmű: minden áron kimaradni a háborúból.

Orbán Viktor miniszterelnök a háború kitörése óta a békét szorgalmazza, és többször is kijelentette:

 „Magyarország csak a békével járhat jól. Nem kérünk a háborúból!”

Legutóbb a kormányfő a március 15-ei megemlékezésen szólt erről. Ugyanakkor hazánk humanitárius szempontból mindent megtesz: 2022 óta folyamatosan fogadja az ukrán menekülteket.