Nyugat-Európa politikusai háborút akarnak

Charles Michel szerint ideje, hogy Európa felkészüljön a háborúra, sőt, úgy véli, hogy át kell állni a hadigazdaságra. Az Európai Tanács elnöke azt is írta: Európának fegyverkeznie kell, hogy meg tudja védeni magát, illetve Ukrajna támogatását is fokoznia kell. Szerinte fel kell pörgetni a hadiipart, és 2030-ig meg kell duplázni a beszerzéseket az európai fegyvergyáraktól.

„Macron! Mi nem akarjuk és nem fogjuk megvívni a háborúdat!” – skandálta a tömeg hétvégén Franciaországban. Az emberek Emmanuel Macron háborús kijelentései miatt vonultak utcára. A francia elnök támogatottsága zuhan: mindössze a franciák 28 százaléka elégedett vele.

Úgy tűnik azonban, hogy Nyugat-Európa egyre inkább kezd azonosulni a francia elnök világháborús fenyegetésével.

Át kell állítani Európát a hadigazdaságra és felkészíteni a háborúra

– írta az Európai Tanács elnöke. Charles Michel szerint: fegyverkezni kell, mert nem számíthatunk másokra, és Európa nem függhet az Egyesült Államok választási eredményeitől. Nemrég Ursula von der Leyen is arról beszélt: Európában hadigazdaság kell.

A Politico is arról cikkezik, hogy több nyugati szövetséges a sorkatonaság bevezetésén gondolkozik.

A brüsszeli lap felidézi: csökken a nyugati katonák száma, ezért  Dániában a nőknek is kötelező lesz a katonai szolgálat, ahogy mások mellett Horvátország, Lengyelország és Németország is a fegyveres erők létszámának növelésén dolgozik.

Közben Németországban már az iskolákban is a háborúra készülnek – erről számolt be a közmédia berlini tudósítója, Noll Katalin. Mint kiderült, a német oktatási miniszter nemrég felszólította a tanárokat, hogy készítsék fel a diákokat egy esetleges háborúra.

„Az ország valamennyi oktatási intézményében tanítani kellene a háborús ismereteket. Fel kell készíteni a gyerekeket egy esetleges háborúra. A tervek szerint a matematika- vagy németnyelv-órák mellett tanulnának a gyerekek lövészetet, polgárvédelmi ismerteteket, és hogyan kell az óvóhelyre menekülni” – ismertette a fejleményeket Noll Katalin.

A háborús retorikát Emmanuel Macron kezdte és hetek óta folytatja. Többször kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy nyugati csapatok érkezzenek Ukrajnába és harcoljanak Oroszország ellen.

Vlagyimir Putyin válaszul arra figyelmeztetett: egy ilyen lépés egyet jelentene a világháború kirobbanásával.

Emmanuel Macron egy hétvégi lapinterjúban az atomfegyvereket is megemlítette, de arról is beszélt: növelni akarja a fegyverszállításokat is Ukrajnába, és nagyhatótávolságú rakétákat is küldene Kijevnek. Olaf Scholz német kancellárt pedig arra akarja rávenni, hogy Berlin is szállítson Taurus rakétákat Ukrajnának.

Ne küldjenek több fegyvert Ukrajnának – szólította fel az orosz külügyi szóvivő a francia elnököt. Maria Zaharova azt javasolta Emmanuel Macronnak, hogy fegyverszállítások helyett inkább a közel-keleti tűzszünettel foglalkozzon.

A Mathias Corvinus Collegium kutatója szerint egyes nyugati politikusok mindent megtesznek, hogy Európát belesodorják a háborúba. Kozma Klementina úgy fogalmazott: a háborúpártiak célja a minél hosszabb háború. A kutató kiemelte: a NATO-ban is törésvonalak látszanak, ugyanis egyes országok a háború felé sodornák a szövetséget, szemben azokkal, akik ettől óva intenek és békét akarnak.

Franciaország kész megtámadni Oroszországot – erről a Le Parisien című napilapnak adott interjúban beszélt a francia elnök. Emmanuel Macron egyenesen úgy fogalmazott: valamikor szükség lehet nyugati szárazföldi hadműveletekre Ukrajnában. Az interjúban ráadásul az atomfegyvereket is megemlítette a francia elnök. Az M1-nek nyilatkozó szakértő szerint az igazi háborús káosz akkor szabadul majd el, amikor nyugat-európai áldozatai is lesznek az orosz-ukrán háborúnak.

„Eljöhet az a pont, hogy valamikor szükség lehet nyugati szárazföldi csapatokra és műveletekre Ukrajnában.” Erről a Le Parisiennek beszélt Emmanuel Macron vasárnap. Vagyis a francia elnök megerősítette:

nem hajlandó lemondani arról, hogy nyugati csapatokat vezényeljenek Ukrajnába. Emmanuel Macron az interjúban az atomfegyvereket is megemlítette és úgy fogalmazott: Franciaország felkészül minden forgatókönyvre.

A francia elnök hetek óta fenyegetőzik azzal, hogy NATO- csapatokat küldenek Ukrajnába. Beszélt francia katonák ukrajnai részvételéről is, a vörös vonalak megszüntetéséről és attól sem riadt vissza, hogy gyávasággal vádolja azokat, akik nem értenek vele egyet.

Néhány napja pedig kijelentette: semmilyen eszköztől sem szabad visszariadni Oroszország ellen.

„Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta a francia elnök.

Legutóbb Vlagyimir Putyinnak üzente meg: lesznek francia csapatok Ukrajnában, mert ő Franciaország elnöke és erről ő dönt.

„Az, hogy Franciaország ellenségnek tekinti Oroszországot, teljesen világos. Hiszen Franciaország már részt vesz az ukrajnai háborúban. És úgy ítéljük meg, hogy Macron nem ellenzi, hogy fokozza a francia részvételt” – mondta Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Egyre többen csatlakoznak Emmanuel Macron háborús fenyegetéséhez, köztük lengyel és cseh politikusok is. De már a finn külügyminiszter sem zárná ki nyugati csapatok Ukrajnába küldését. A lett elnök nyíltan beszél Oroszország elpusztításáról, az észt miniszterelnök szerint pedig folytatni kell a háborút Moszkva kimerüléséig.

Közben egy háborús koalíció is formálódik: a francia elnök a német kancellárral és a lengyel kormányfővel megállapodott abban, hogy fokozzák a fegyverszállításokat.

„Elhatároztuk, hogy soha nem hagyjuk Oroszországot győzni, és a végsőkig támogatjuk az ukrán népet” – fogalmazott a francia elnök Berlinben.

Franciaország háborút akar indítani Oroszország ellen és ebben a leggyengébb NATO államok támogatják a legkészségesebben – írta a The American Conservative. A portál kiemeli: a francia elnök Napóleonnak képzeli magát és egy olyan háborús koalíció formálódik,  amely bele akarja vinni Európát a konfliktusba.

Az M1-nek nyilatkozó szakértő szerint Emmanuel Macron és az őt támogató háborúpárti politikusok úgy vagdalkoznak, hogy fogalmuk sincs, milyen egy háború a valóságban.

„Ehhez a francia népnek is lesz egy-két szava. Tehát amikor elkezdenek hazaérkezni a hullazsákok Ukrajnából… Zárójelben jegyzem meg már volt egy olyan csapás, ahol francia csapatok szenvedtek súlyos veszteséget. De amikor ez nyilvánosan fog megtörténni, akkor mi lesz a reakciója azoknak az embereknek, akik nemrég még az utcán tüntettek a gazdák képében?” – fogalmazott Somkuti Bálint az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.

Moszkva a kezdetektől figyelmeztet: ha fenyegetik akkor az atomfegyverek bevetésétől sem riad vissza. A Kreml azt is kijelentette: az Ukrajnába katonákat küldő országokat hadviselő félnek fogja tekinti.

Elemzők szerint a NATO belépése az ukrajnai háborúba a harmadik világháborúhoz vezetne, ami nagy valószínűséggel egy atomháború lenne.

Egyre erősebb nyilatkozatok hangoznak el nyugati politikusoktól, különösen a francia elnöktől a katonáik Ukrajnába küldésével kapcsolatban. Emmanuel Macron már többször is kijelentette, hogy ő ezt nem hajlandó kizárni, és bár az orosz elnök határozottan jelezte, hogy ezzel a háború kiterjesztését kockáztatják, azóta más uniós vezetők is csatlakoztak a francia elnökhöz. Az már az ukrajnai háború kezdete óta nyílt titok, hogy nem csak ukránok állnak az orosz csapatokkal szemben.

Ukrajnában hetekkel az orosz agresszió kezdete után megjelentek a nyugati fegyverek is – és amiről kevesebbet beszéltek, a berendezéseket kezelni tudó nyugati katonák is.

Most is rengeteg amerikai, brit, holland és lengyel katona tartózkodik Ukrajnában – írta még 2023 májusában az Origo.

A portál akkor úgy fogalmazott: a nyugati katonák mellett szintén Ukrajnában van a katonai szállítmányok átadás-átvételével megbízott kísérőszemélyzet, az ukrán hadseregnek dolgozó nyugati tanácsadók és minden valószínűség szerint különleges műveleti erők katonái és zsoldosok is.

Az elmúlt egy évben több találgatás is zajlott az ukrajnai nyugati katonai jelenlétről, amit a legfőbb vezetők következetesen tagadtak.

A német kancellár azonban a Taurus rakéták Ukrajnába küldése kapcsán néhány hete elszólta magát.

„500 kilométeres hatótávolsága van a Taurus rakétáknak, ha rosszul használják, akkor konkrét célpontot érhet el Moszkvában is” – mondta Olaf Scholz, majd hozzátette: a németek nem tehetik meg azt, amit a britek és a franciák. A kancellár ezzel arra az elvileg titkos információra utalhatott, hogy Ukrajnában a francia és az angol katonák a helyszínen vesznek részt a rakéták irányításában.

A német kancellár megjegyzésére az Egyesült Királyság volt védelmi minisztere támadásba lendült és azt mondta: „Scholz viselkedése megmutatta, hogy Európa biztonsága szempontjából ő a rossz ember, aki rosszkor van rossz helyen.”  Vagyis a politikus közvetve elismerte, hogy Ukrajnában vannak nyugati csapatok.

A botrányra Moszkva is azonnal reagált, Maria Zaharova külügyi szóvivő arra figyelmeztetett:

a háború kiterjedéséhez fog vezetni, ha az uniós országok zsoldosokat küldenek Ukrajnába.

Nemrég a lengyel külügyminiszter öntött olajat a tűzre, amikor arról beszélt: A NATO katonái már ott vannak Ukrajnában, amit köszön azoknak az országoknak, amelyek vállalták ezt a kockázatot. Radoslaw Sikorski azt viszont nem részletezte, hogy milyen nemzetiségű nyugati katonák segítik Kijevet.

Vlagyimir Puytin néhány napja szólalt meg az ügyben és az orosz állami médiának azt mondta:

Moszkva pontosan tudja, hogy Ukrajnában nyugati csapatok is vannak. Az orosz elnök ugyanakkor figyelmeztetett: ennek nagyon komoly geopolitikai következményei lehetnek.

„Ami azt illeti, a nyugati országok katonai személyzete már régóta jelen van Ukrajnában. Mostanra a számuk a sokszorosára nőtt. Most már közvetlenül vannak jelen. Külföldi zsoldosokként vannak jelen. És veszteségeket szenvednek el” – mondta az orosz elnök.

Emmanuel Macron hetek óta egyre nyíltabban beszél arról, hogy ő nem zárkózik el a nyugati államok katonáinak Ukrajnába küldésétől. Az Index egy ukrán portál hírét idézve arról írt, hogy a francia elnök szerint a Nyugatnak nem szabadna hagynia, hogy Moszkva győzzön. Macron elnök a tudósítás szerint kijelentette: „Lesznek francia csapatok Ukrajnában. Nem lesznek vörös vonalak, mert ő Franciaország elnöke és ő dönt.”