Márciusban érkezik a katonák visszamenőleges béremelése

Márciusban kapják meg az átlagosan 11 százalékkal megemelt illetményüket a katonák, a béremelés januárig visszamenőleges – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pénteken.

A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében Szalay-Bobrovniczky Kristófot idézve azt írta: az orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktus és az Európát sújtó migrációs hullám következtében a magyar katonákra továbbra is fokozott mértékben hárulnak Magyarország és a magyar emberek megvédésének feladatai.

Hozzátette,

2024-ben a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásai is szükségessé teszik, hogy tovább növeljék a katonák megbecsülését.

A miniszter tájékoztatása szerint 2024-ben átlagosan 11 százalékos emelésre számíthatnak a honvédek.

Emlékeztetett: a kétlépcsős, jelentős mértékű illetményemelés első üteme 2022 szeptemberében valósult meg, annak mértéke átlagosan 26,4 százalék volt.

Idén a legénységnél átlagosan 12 százalékos, az altiszti állománynál átlagosan 11 százalékos, a tiszteknél átlagosan 10 százalékos illetményfejlesztés valósul meg

– mondta a közlemény szerint a miniszter.

A jogalkotási feladatok végrehajtását követően hatályba lépett a rendelet, amely 2024. január 1-jéig visszamenőleg garantálja az emelt összegű illetménykülönbözetek kifizetését. Ez azt jelenti, hogy az illetményemelés januárra eső összegét visszamenőleg, a februári illetményükkel egyidejűleg, március első napjaiban kapják meg a katonák – tudatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Aggodalomra ad okot Macron elnök bejelentése, ezért is nagyon fontos, hogy Magyarország fenntartsa álláspontját: nem küld fegyvert Ukrajnába, ragaszkodik a tűzszünethez és a béketárgyalások mielőbbi megkezdésére szólítja fel a harcoló feleket – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter a véderő-, katonai és légügyi attaséknak tartott értekezleten  Budapesten.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, azzal kapcsolatban, hogy Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, nem zárható ki annak lehetősége, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, azt mondta, a háború elérkezett a legveszélyesebb szakaszába, az agresszor felülkerekedni látszik, ami a nyugati világ döntéshozóit cselekvésre kényszerítheti.

A miniszter úgy fogalmazott, „az európai béke ideje lezárult, háború van Európában, két európai, keresztény nép már két éve háborút vív, borzalmas vérontással”. Az öldöklés katonai eredményt nem hozott, és ennek a rövidtávú lehetősége sem bontakozik ki – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Leszögezte, a magyar kormány kezdetektől hangoztatott álláspontja változatlan:

azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése szükséges; Magyarország semmilyen körülmények között fegyvert nem szállít, katonákat nem küld a konfliktusba.

Olyan békének kell születnie, ami Európa új békéje is lesz, ezért rendkívül fontos, hogy ki és mikor vesz részt az erről szóló tárgyalásokban, a kialakuló biztonsági struktúra Európa következő húsz-harminc évét is befolyásolja majd – tette hozzá a miniszter.

Kitért arra, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik, a háború kitörése óta több mint egymillióan érkeztek Ukrajnából, ötezer ukrán gyermek jár csaknem ezerhatszáz magyarországi óvodába és iskolába, ötszázezer ukrajnai család kapott magyar segélyszállítmányt, és Magyarország segíti az ukrajnai helyreállítást, továbbá csatlakozik az ukrajnai aknamentesítéshez is.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte, a magyar kormány támogatja Izrael önvédelemhez való jogát. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország felhívja a figyelmet az eszkaláció veszélyére.

Afrikára, a Száhel-övezetre vonatkozóan emlékeztetett arra, hogy Magyarország komplex (humanitárius, mezőgazdasági, fejlesztési és védelmi) támogatási csomagot ajánlott fel Csádnak. Mindez azért lényeges, mivel „az egész Európa biztonságát és stabilitását fenyegető illegális migráció egyik kibocsátó régiójáról van szó”.

A magyar kormány kezdettől hangoztatott álláspontja, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol keletkeznek, nem kell azokat importálni az Európai Unióba – mutatott rá a miniszter, hozzáfűzve, Magyarország nemcsak a szavak szintjén képviseli ezt, hanem cselekszik is.

A magyar haderő a Nyugat-Balkánon van jelen a legintenzívebben – folytatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf –, már több mint ezer fővel állomásozik Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában. Ez a régió kiemelt jelentőségű Magyarország biztonsága szempontjából – hangsúlyozta a miniszter.

Szólt arról, hogy „a globalizáció a visszájára sült el”, olyan helyzetben vagyunk, hogy ismét áthatolhatatlan blokkok alakulhatnak ki a világban, ami a magyar nemzeti érdek szempontjából rendkívül kedvezőtlen.

Úgy vélte, Magyarországnak fontos szerepe lehet a konfliktusok kezelésében, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozíciójában pedig lehetőség nyílik arra, hogy például az európai védelem kérdések is nagyobb hangsúlyt kapjanak.

A miniszter kijelentette, Magyarország abba az „elit klubba” tartozik, amely „tartja a kétszázalékos védelmi szintet”: már tavaly elérték a védelmi kiadások a GDP 2 százalékát. Magyarország a NATO-nak elismert és stabil szövetségese – mondta, megjegyezve, a magyar haderőfejlesztés példátlan az Európai Unióban.

A haderőfejlesztés legfontosabb eleme a toborzás – szögezte le Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Elmondta, folyamatosan növelik a katonai életpálya vonzerejét – oktatás, képzés, illetményemelés révén –, és „a megváltozott biztonsági körülmények között ez a szakma újra felértékelődik”.

A toborzást megváltoztatták: külön az egyes új, magasan digitalizált technikai eszközökre keresnek fiatalokat, akik vállalják a lemondásokat, a fizikai és szellemi terhelést is – fejtette ki a honvédelmi miniszter. Közölte, az első tapasztalatok szerint ez eredményes toborzási módszer.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt a védelemipar fejlesztésének fontosságáról, „a nemzetgazdaság egy újabb motorjaként” említve azt, hangsúlyozva a magyar beszállítói hálózat szerepét.