POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.03.06.

Már tudják melyik német tábornok beszélt a krími híd felrobbantásáról

Fecsegés vagy készülő akció?

Egy Szingapúrban tartózkodó német tábornok figyelmetlensége vezetett a lehallgatási botrányhoz, amelynek keretében nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen német katonai vezetők a Krími híd lerombolásának lehetőségét elemezték – ismertette kedden Boris Pistorius német védelmi miniszter az MAD katonai hírszerzés első vizsgálati eredményeit az ügyben.

A szociáldemokrata politikus szerint nem a német hadsereg kommunikációs rendszerével volt hiba, hanem egyéni hibáról van szó, amely véletlenszerű találathoz vezetett egy nagyszabású orosz lehallgatási akció során a szingapúri légibemutatón.

Kommunikációs rendszereinket nem törték fel” – hangsúlyozta. Mint mondta, személyi következményeket egyelőre nem vonnak le. „Amennyiben semmi rosszabb nem kerül napvilágra, akkor nem fogok feláldozni legjobb tisztjeim közül senkit Vlagyimir Putyin orosz elnök játszmáinak” – tette hozzá Pistorius.

A tárcavezető ugyan nem említette a szingapúri rendezvényen jelen lévő katonatiszt nevét, de a hangfelvételből kiderül, hogy Frank Gräfe dandártábornokról van szó. Pistorius szerint a tisztek ugyan a Webex szolgáltatással megfelelő kommunikációs csatornát választottak beszélgetésükhöz, a lehallgatást azonban lehetővé tette, hogy a Szingapúrban lévő katonatiszt nem a biztonságos bejelentkezési módszert használta.

A lehallgatott beszélgetés idején rendezték a délkelet-ázsiai országban a légibemutatót, amelyen számos magas rangú európai katonai vezető vett részt. „Az orosz hírszerzés számára értelemszerűen kész főnyeremény egy ilyen rendezvény ebben a környezetben” – mondta Pistorius, hozzátéve, hogy a szállodákban mindenhol lehallgatási akciók voltak.

A beszélgetés átirata szerint, amit egy orosz újságíró tett közzé, magas beosztású német tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak. Azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy a NATO sem jelenleg, sem a jövőben nem vesz részt az ukrajnai háborúban, a tisztek azt vitatták meg, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni a Krími hidat anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra nézve, és ehhez hány rakétára lenne szükség.

Hétfőn bekérették Alexander Lambsdorff moszkvai német nagykövetet is az orosz külügyminisztériumba az ügy miatt.

Moszkva magyarázatot követel a német hatóságoktól német tisztek beszélgetése kapcsán, akik a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi-híd felrobbantásáról tárgyaltak. A magyarázat megtagadása egyenlő a beismeréssel – jelentette ki  Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Előzőleg az RT orosz televízió főszerkesztője, Margarita Szimonján jelentette ki, hogy azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy a NATO nem vesz részt, és nem is fog részt venni az ukrajnai konfliktusban, magas rangú német tisztek azt vitatták meg, hogyan lehetne Taurus rakétákkal felrobbantani a krími hidat anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Szimonján állítása szerint létezik ezt bizonyító hangfelvétel, amelynek átiratát később közzé is tette. Eszerint a tisztek azt vitatták meg, hogy hány Taurus rakéta elegendő a híd lerombolásához, továbbá a támadás részleteit tárgyalták.

Néhány órával később Szimonján közzétette a négy katonatiszt nevét és beszélgetésük átiratát.

Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Torsten Grefe ezredes, a légierő felügyelője, Ingo Gerhartz altábornagy, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett benne részt.

A Szimonján által közzétett átirat szerint a német tisztek megvitatták nagy hatótávolságú Taurus rakéták Ukrajna számára történő szállítását, miközben rámutattak a legyártásnak és az ukrán katonák kiképzésének időigényességére.

Az átirat szerint a gyártó cég közreműködésével akartak információkat cserélni, hogy ezáltal Németország közvetlenül ne vegyen részt a háborúban. A beszélgetés átirata szerint tíz, sőt, húsz rakéta is kevés volna a híd lerombolásához.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője újságírók előtt kijelentette, hogy a Kremlnek eddig nem áll a rendelkezésére információ a krími híd elleni támadás részleteiről folytatott beszélgetés tartalmáról.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke közölte, hogy a kérdésről meghallgatást tartanak a duma következő ülésén.

A Szputnyik Rádió jelentése szerint a német védelmi tárca nem kívánta kommentálni az RT által közölteket, a minisztérium szóvivője annyit jegyzett meg, hogy sajtóértesülésekre nem szokásuk reagálni.

A krími hidat kétszer érte súlyos támadás: 2022 őszén és 2023 júliusában. Az első esetben teherautó robbant fel a hídon, másodszor pedig tengeri drónokkal támadtak a hídra. Kijev mindkét esetben elismerte, hogy köze volt a támadáshoz.

A lehallgatott és nyilvánosságra hozott online beszélgetésben arról volt főképp szó, hogy mikortól lépik át a közvetlen háborús féllé válás vörös vonalát. A főtisztek arra jutottak, hogy viszonylag hamar, így inkább az Ukrajnában már „amúgy is jelen lévő” britekre bízták volna a Taurus rakéták pontos céladatainak betáplálását. Mivel az USA jelenleg nem ad át ilyen hatótávolságú rakétákat Ukrajnának, ezért négy opció marad... Kiszelly Zoltán íg elemezte a helyzetet a Mozgástérblogon.

A tisztek a bő félórás értekezleten

minden lehetőséget végigvettek és arra jutottak, hogy ha német katonák táplálják be a céladatokat, vagy segítik helyben az ukránokat, akkor Németország hamar hadviselő féllé válhat.

Nézzük a történetet a kezdetétől!

Ukrajna kifogy a katonákból és a lőszerből, ezért Kijevnek jószerivel már csak két látványos katonai eszköze maradt: az éppen következő „ellentámadásra” való felkészülés, amihez a nyugati támogatóktól lehet pénzt és fegyvert kérni, valamint az orosz katonai és közlekedési infrastruktúra elleni pontszerű támadások. Utóbbihoz használják a britek és franciák által már korábban átadott Storm Shadow és Scalp cirkáló rakétákat, amelyek 250 kilométert tudnak megtenni. Scholz kancellár múlt héten még csak utalt arra, hogy

a britek és franciák segítik az orosz célpontok adatainak rakétákba programozását, a Luftwaffe tisztek a most kiszivárogtatott beszélgetésben már ki is mondták, hogy a britek „terepen vannak”,

értsd: helyben segédkeznek az ukránoknak átadott rakéták működtetésénél. A brit védelmi miniszter, Ben Wallace meg is jegyezte, hogy „Scholz kancellár a rossz ember, a rossz munkakörben és a lehető legrosszabb időpontban”.

Mivel Kijev kezd kifogyni az eddig átadott rakétákból, növekszik a nyomás a németeken, hogy adják át az akár 500 kilométeres hatótávolságú Taurus rakétáikat az ukránoknak. Mivel az USA nem ad át ilyen hatótávolságú rakétákat, Scholz kancellár vonakodik zöld jelzést adni. Adja magát a tankoknál már „bevált” körkörös csere, németül Ringtausch: a németek a briteknek és franciáknak adják a saját Taurus rakétáikat, és utóbbiak további rakétákat adnak az ukránoknak, amelyeket azok már „úgyis” ismernek. A britek és franciák érthetően nem lelkesednek ezért, és közvetlen ukrajnai rakétaszállításra biztatják a németeket. Kuleba ukrán külügyminiszter 2023 szeptemberi berlini látogatásán azt mondta, hogy „végül úgyis át fogjátok adni a Taurusokat!”.

A háborúpárti német politikusok már eddig is azzal érveltek, hogy „meg lehet oldani” a német rakéták működtetését, csak azt nem tették hozzá, amit a német tisztek most végigvettek:

Németországi bázisról távvezérelnék a rakétákat, vagy autóval átküldik a céladatokat Lengyelországba, ahol átadják azokat az ukránoknak.

A legkreatívabb megoldás az lett volna, hogy egy „Home Office”-ban lévő német katona gépéről „kalandoznának el” a céladatok Ukrajnába. Azt a lehetőséget is latolgatták, hogy német katonák Ukrajnában „figyelnének az ukránok válla fölött”, de ezt hamar elvetették, mondván, az már háborús részvétel lenne, ezért inkább csinálják ezt a britek, akiknek már „úgyis vannak embereik a terepen”.

A német főtisztek szerint az ukránok minden áron el akarják pusztítani a Kercsi-hídat, amihez becsléseik szerint 20-30 rakétára lenne szükség. Itt rögtön felhozták, hogy a híd oroszországi vége már 2014 előtt is Oroszországhoz tartozott, így annak támadása háborús agresszió lenne. Arról kevesebbet beszéltek, hogy egy ilyen akcióval nyolcvan év után térnének vissza harcoló német katonák Ukrajnába és támadnának orosz célpontokat. A német főtisztek óvatossága nem véletlen. A Bundestag tudományos szolgálata már 2022 márciusában írásba adta, hogy szerintük a fegyverszállítás nem jelenti a háborús féllé válást. Az átadott fegyverek kezelésének betanítása, vagy ukrán támadások közvetlen segítése viszont már „elhagyja a nem háborús féllé válás biztos terepét”.

Az ENSZ Alapokmány 51. cikkely 2. mondata szerint egy agresszor állam ellen a megtámadott fél javára „foganatosított rendszabályokat” (például katonai támogatást) pedig annak megtörténte után rögtön jelenteni kéne az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

Az oroszok által lehallgatott és most nyilvánosságra hozott online beszélgetés az idei választások előtt erősíti Scholz kancellár pozícióját, aki nem akarja országát még jobban belesodorni a konfliktusba, ezért négy megoldás marad (valószínűség szerint):

  1. Az őszi tartományi választásokig minden marad a régiben, a németek az amerikaiak hasonló lépése nélkül nem adnak Taurust az ukránoknak.
  2. Marad az eredeti terv: a németek a briteknek és franciáknak adnak Taurus rakétákat, és utóbbiak további Storm Shadow és Sclap rakétákkal támogatják Kijevet.
  3. Washington is ad cirkálórakétákat az ukránoknak, és a szövetségesek megoldják a rakéták pontos működéséhez szükséges céladatok átadását az ukránoknak.
  4. Scholz változtat az álláspontján, és a németek hasonló amerikai lépés nélkül is szállítanak Taurust az ukránoknak és megoldják a céladatok átadását.

Moszkva pont akkor hozta nyilvánosságra ezt a lehallgatott beszélgetést, amikor Macron nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről beszélt.

 

origo.hu

Így ünnepelték III. Károly király születésnapját - képek

ripost.hu

Nem hiszed el, mi a sokáig roppanós kovászos uborka titka

borsonline.hu

Meglepő Eb-jóslat szivárgott ki, Szoboszlai Dominikot is érinti

mandiner.hu

Rónai Egon megtörte a csendet, megszólalt Magyar Péter ügyében

ripost.hu

Ez a retró kvíz még azon is kifog, aki benne élt!

magyarnemzet.hu

Szoboszlai Dominik megmondta, mire ne számítsunk a folytatásban

ripost.hu

Nem kopogtatni kell a dinnyét vásárláskor, mutatjuk, hogy találod meg a legjobbat

travelo.hu

Ebben a török tengerparti városban most drágább a nyaralni, mint Dubajban vagy Párizsban

ripost.hu

Tízből kilenc ember rosszul állítja be a klímát

ripost.hu

3 gyanús jel: akinél ezeket tapasztalod, abban jobb, ha nem bízol meg

ripost.hu

A legjobb dolog a világon: megmutatta kislányát Krausz Gábor

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

A foci-Eb elleni pusztító terrortámadást akadályozott meg a rendőrség

POLITIK

Németországnak "háborúképessé" kell válnia. Jön a hadkötelezettség

POLITIK

Újabb településeket foglaltak el az oroszok

POLITIK

F-16-osok érkeznek Ukrajnába, NATO-repterek is célponttá válhatnak

POLITIK

Scholz szerint Putyinnal is tárgyalni kéne a békéről

POLITIK

Mi várható az amerikai elnökválasztáson?

POLITIK

Ami sok, az sok! Ezt üzenték az amerikai követnek.

POLITIK

Magyar Péter új pártcsaládja helyesli hazánk megbüntetését