Át kell állítani Európát a hadigazdaságra és felkészíteni a háborúra?

Az európai háború elkerülhetetlenségére utalt egy most megjelent cikkében az uniós állam- és kormányfők testületének vezetője. Charles Michel szerint ideje, hogy Európa felkészüljön a háborúra, sőt, úgy véli, hogy át kell állni a hadigazdaságra. Az Európai Tanács elnöke azt is írta: Európának fegyverkeznie kell, hogy meg tudja védeni magát, illetve Ukrajna támogatását is fokoznia kell. Szerinte fel kell pörgetni a hadiipart, és 2030-ig meg kell duplázni a beszerzéseket az európai fegyvergyáraktól.

„Macron! Mi nem akarjuk és nem fogjuk megvívni a háborúdat!” – skandálta a tömeg hétvégén Franciaországban. Az emberek Emmanuel Macron háborús kijelentései miatt vonultak utcára. A francia elnök támogatottsága zuhan: mindössze a franciák 28 százaléka elégedett vele.

Úgy tűnik azonban, hogy Nyugat-Európa egyre inkább kezd azonosulni a francia elnök világháborús fenyegetésével.

Át kell állítani Európát a hadigazdaságra és felkészíteni a háborúra

– írta az Európai Tanács elnöke. Charles Michel szerint: fegyverkezni kell, mert nem számíthatunk másokra, és Európa nem függhet az Egyesült Államok választási eredményeitől. Nemrég Ursula von der Leyen is arról beszélt: Európában hadigazdaság kell.

A Politico is arról cikkezik, hogy több nyugati szövetséges a sorkatonaság bevezetésén gondolkozik.

A brüsszeli lap felidézi: csökken a nyugati katonák száma, ezért  Dániában a nőknek is kötelező lesz a katonai szolgálat, ahogy mások mellett Horvátország, Lengyelország és Németország is a fegyveres erők létszámának növelésén dolgozik.

Közben Németországban már az iskolákban is a háborúra készülnek – erről számolt be a közmédia berlini tudósítója, Noll Katalin. Mint kiderült, a német oktatási miniszter nemrég felszólította a tanárokat, hogy készítsék fel a diákokat egy esetleges háborúra.

„Az ország valamennyi oktatási intézményében tanítani kellene a háborús ismereteket. Fel kell készíteni a gyerekeket egy esetleges háborúra. A tervek szerint a matematika- vagy németnyelv-órák mellett tanulnának a gyerekek lövészetet, polgárvédelmi ismerteteket, és hogyan kell az óvóhelyre menekülni” – ismertette a fejleményeket Noll Katalin.

A háborús retorikát Emmanuel Macron kezdte és hetek óta folytatja. Többször kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy nyugati csapatok érkezzenek Ukrajnába és harcoljanak Oroszország ellen.

Vlagyimir Putyin válaszul arra figyelmeztetett: egy ilyen lépés egyet jelentene a világháború kirobbanásával.

Emmanuel Macron egy hétvégi lapinterjúban az atomfegyvereket is megemlítette, de arról is beszélt: növelni akarja a fegyverszállításokat is Ukrajnába, és nagyhatótávolságú rakétákat is küldene Kijevnek. Olaf Scholz német kancellárt pedig arra akarja rávenni, hogy Berlin is szállítson Taurus rakétákat Ukrajnának.

Ne küldjenek több fegyvert Ukrajnának – szólította fel az orosz külügyi szóvivő a francia elnököt. Maria Zaharova azt javasolta Emmanuel Macronnak, hogy fegyverszállítások helyett inkább a közel-keleti tűzszünettel foglalkozzon.

A német oktatási miniszter felszólította a tanárokat, hogy a diákokat készítsék fel egy esetleges háborúra. A tárcavezető azt mondta: a háborús felkészülésnek nem kell külön tantárgynak lennie, de szerepelnie kell a tananyagban.

Noll Katalin, az M1 Híradó berlini tudósítója a műsorvezető kérdésére reagálva elmondta, hogy valóban sokkoló a bejelentés. A német sajtóorgánumok még képekkel is illusztrálták a helyzetet. Az egyik ábrán az látható, hogy a Bundeswehr (a német hadsereg – a szerk.) főhadnagya vagy ifjúsági tisztje egy tábla előtt magyaráz a diákoknak. Olyan kép is napvilágot látott, amelyen az látható, hogy a gyerekek a padok alatt azt gyakorolják, hogyan helyezzék magukat biztonságba egy esetleges fegyveres konfliktus esetén.

Bettina Stark-Watzinger (FDP) oktatási miniszter szólította fel az iskolákat arra, hogy háborús ismereteket oktassanak a gyerekeknek a tananyag részeként.

A politikus azt kérte az iskoláktól vegyék fel a kapcsolatot a Bundeswehrrel. A tárcavezető elképzelése szerint ők delegálnak majd ifjúsági tiszteket az oktatási intézményekbe. A pedagógusok szövetsége támogatja a javaslatot, ugyanakkor arra kéri a szövetségi oktatási minisztert, hogy az oktatási miniszterek konferenciája elé terjessze ezt a felvetést.

„Tehát lényeges az, hogy a különböző tartományok oktatási miniszterei is támogassák a javaslatot” – tette hozzá Noll Katalin. Hangsúlyozta: pont a tartományi oktatási miniszterek közt vannak többen, akik ellenzik a javaslatot.

Az ellenzők szerint felesleges aggodalmakat kelteni a diákokban.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) oktatási szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Németországban élő diákok rosszul teljesítenek az alapismeretek terén. Minden negyedik diáknak gondot okoz az írás és az olvasás. Ezért inkább erre kellene odafigyelni. ó

Bettina Stark-Watzinger az orosz–ukrán háborúval magyarázta a felvetést. Nem ő az első német politikus, aki azon a véleményen van, hogy a lakosságot fel kell készíteni egy esetleges háborúra. Tavaly Boris Pistorius német szociáldemokrata (SPD) politikus, szövetségi védelmi miniszter tett ehhez hasonló kijelentést.

Óriási lehetőség az Egyesült Államok pénzügyi, gazdasági köreinek egy újabb, nagy európai uniós fegyverbeszerzés – jelentette ki Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Kiss Rajmund elmondta: egy Franciaországból, Németországból és Lengyelországból álló új formáció az Európai Unió piacain kívülről szeretne fegyverekhez jutni, légi elhárítást és nehéz tüzérséget ugyanis szinte sehonnan nem lehet beszerezni, csak az Egyesült Államokból.

Az európai vezető politikusok szerinte kettős beszédet folytatnak. Azt mondta, Macron elnök még Berlinben is megerősítette a Scholz-találkozó után, hogy megegyeztek abban: Ukrajna támogatása nem jelentheti az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódását, ugyanakkor folyamatosan arról beszélnek a háború kitörése óta, hogy Európa, hogyan bünteti majd meg Oroszországot.

Rámutatott: két nagy politikai vélemény ütközik jelenleg az Európai Unióban. Az egyik a „miénk”, amely szerint azonnali tűzszünetre és békére van szükség, és a másik alternatíva – ezt képviseli Franciaország, Németország, Lengyelország és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is – amelyik szerint bármi áron folytatni kell Ukrajna katonai támogatását. Ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök február végi bejelentése, amely a szárazföldi csapatok küldését irányozta elő, „felkavarta az állóvizet” – tette hozzá.

Kiss Rajmund arról is beszélt: 2023 júliusa óta próbálják befolyásolni az európai uniós vezetők a német közvéleményt és az Európai Unió tagállamainak közvéleményét is, hogy inkább háborúpárti legyen. A Bundestagban a képviselők kétharmada ennek ellenére azt szavazta meg, hogy nem lehet 500 kilométer hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnának eladni.

Emlékeztetett rá, 2022. január végén a német vezetők, köztük Scholz kancellár, még ötezer sisakról beszéltek, most pedig már cirkáló, nagy hatótávolságú rakétákat is szállítanának Ukrajnának, amit az európai polgárok szerencséjére a Bundestag nem szavazott meg.

Kiss Rajmund a műsorban úgy fogalmazott: bizonyára folynak háttértárgyalások egy esetleges tűzszünetről és békekötésről, de ezek eredményességét egyelőre több tényező is befolyásolja. Három hónapon belül választunk Európa jövőjéről és az Egyesült Államokban is választásra készülnek – mondta.

A politikusok nem fogják bevallani, hogy az elmúlt két évben több százezer ember meghalt majdnem hogy feleslegesen, több ezer milliárd euró kifizetésre került, több száz milliárdok mentek fegyverre, és nem történt semmi – mondta.

Megfogalmazása szerint egyelőre nem tud olyan béketervet elképzelni, amelyet Oroszország és Ukrajna el tud fogadni. Még minimum egy háborús évet végig kell szenvedni ahhoz, hogy higgadtabban, kulturáltan le tudjanak ülni a világ nagyhatalmainak vezetői egy olyan közvetítő jelenlétében, aki élvezi Ukrajna és Oroszország bizalmát is – mondta Kiss Rajmund.