A muszlimok ezt követelik Bécstől

A bécsi muszlim szervezetek azt követelik, hogy a március 10-én kezdődő ramadán alatt legyenek feldíszítve a közterek muszlim jelképekkel, csillagokkal és félholdakkal. Szerintük szép szimbóluma lenne az egymás mellett élésnek, ha a Bécsben élő 285 ezer muszlim megfelelő körülmények között ünnepelhetné az iszlám böjtöt. A kérdés megosztja az osztrákokat, az Osztrák Szabadságpárt kerületi elnöke szerint ez felérne az önfeladással.

„Miután az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szabadságpárt is elhatárolódott ettől a kérdéstől, Susanne Raab integrációs miniszter is a korábban Twitternek nevezett X platformon megnyilvánult ebben a kérdésben. Úgy fogalmazott, hogy gyakorlatilag fordítva ülünk a lovon, hogyha engedünk ennek a kérésnek, hiszen a hozzánk érkezőknek, és a velünk együtt élőknek kell a mi értékrendünkhöz alkalmazkodniuk, és nem fordítva” – mondta el az M1 kismartoni tudósítója.

Fontos választási kampánytéma Ausztriában a migráció kérdése. A felmérések szerint már az Osztrák Szabadságpárt vezet 32 százalékkal, a jelenleg kormányzó Osztrák Néppártot csak a választók 24 százaléka támogatja.

Választási év lesz idén Ausztriában is: júniusban európai parlamenti választás, szeptember végén pedig parlamenti választások.

A migránsok integrálása közben egyre nagyobb problémát jelent, mivel a többségüknek nincs szakképzettsége, és nem hajlandók megtanulni németül. Ausztriában egyre többen félnek az erőteljes migrációtól, hiszen a szociális háló túlterhelt,

nem bírnak már el több munkaképtelen bevándorlót,

és ennek hangot is adnak, ez jelentősen befolyásolja azt, hogy kire fogják leadni a választók a szavazatukat.

Bámészkodók szándékosan akadályozták egy hete egy utcai késeléshez riasztott rendőrök munkáját az osztrák főváros főként migránsok által lakott Favoriten városrészében.

Egy hete péntek este négy férfi – köztük két fegyveres – késelésbe keveredett, melynek következtében ketten súlyosan megsérültek. Amikor azonban a rendőrök a helyszínre érkeztek, a környéken lakók az utcán igyekeztek megakadályozni a gyanúsítottak őrizetbe vételét és a sérültek ellátását.

A Kronen Zeitung beszámolója szerint mintegy 30 rendőrautó és tucatnyi mentőkocsi vett részt az akcióban, a késes támadás helyszínént, a Quellenstrasse egy részét lezárták. A lap információi szerint egy 21 és egy 45 éves férfi indulatosan közelített másik két férfihez, majd dulakodás alakult ki közöttük, mely során az előbbi páros késsel rátámadt két fiatal férfra.

„Az akció során a járókelők elállták a bekötőutat a rendőrségi autók előtt, azon kívül megpróbálták megakadályozni a (gyanúsítottak) őrizetbe vételét és az elsősegélynyújtást”

– mondta Barbara Gass, a bécsi rendőrségi szóvivője a Kronen Zeitungnak.

A bécsi hivatásos mentőknek végül sikerült a két sérültet a helyszínen sürgősségi ellátásban részesíteni, majd kórházba szállítani.

Elérte befogadóképessége határát több bécsi iskola is a folyamatosan érkező migránsok és a családegyesítések miatt. Több mint száz új tanteremre lenne szükség, ezért Ausztria mobil és konténerosztályok kialakítását tervezi mintegy 14 millió euróból.

„Az oktatási hivatal ezért most egy friss terv szerint hét helyszínen tervez úgynevezett konténerosztályokat kialakítani, ami azt jelenti, hogy a már meglévő iskoláknak az udvarán fogják majd ezeket a könnyűszerkezetes épületeket felépíteni, a tervek szerint már a következő tanév elejétől. Szeptemberre megépülnének ezen a hét helyszínen a konténeriskolák. Egyenként 12 osztály befogadására lesz alkalmas majd egy-egy ilyen épület, ez azt jelenti, hogy az igényeket teljesen nem fogja tudni lefedni, azonban nagyban csökkenti majd a túlterheltséget és a zsúfoltságot” – mondta el az M1 kismartoni tudósítója.

Egy friss felmérés szerint Ausztria számára a migráció nem járt gazdaságélénkítő hatással, sőt, óriási ráfizetést jelent. A megkérdezettek szerint a bevándorlók társadalmi integrációja sem járt sikerrel.

A lakosoknak több mint 70%-a elégedetlen a migráció kezelésének a kérdéskörével. Azt is vizsgálta ez a bizonyos felmérés, hogy vajon melyek azok a területek, amely miatt a lakosság egyszerűen félelemérzetének ad hangot: sokan tartanak attól, hogy a 2015-ös erős migrációs hullámhoz hasonló migrációs özön áramlik majd Ausztriára. Mindemellett sokan ellenérzésüket fejtették ki azzal kapcsolatban, hogy az iszlamista vonal az országban erősödik, illetőleg nagyon sokan félnek a különböző, elsősorban felekezeti hovatartozás miatt kitörő bandaháborúktól.

Ausztria 8,8 milliárd eurót költ évente a migrációval kapcsolatos kiadásokra. Az alapellátásra, a segélyekre és a bevándorló hátterű fiatalok oktatására is költenek. Egy osztrák napilap szerint a migránsok ellátása nagy teher Ausztriának.

Egy új tanulmány szerint 2015 és 2025 között egy tízéves periódusra vonatkoztatva összesen 21,6 milliárd euró fordítódik gyakorlatilag segélyre, integrációra és oktatásra. Ebből, ahogyan szintén a cikk fogalmaz, négy új metróvonalat lehetne építeni Bécsben, de hogyha minden osztrákra az állam 2300 eurót fordítana a csecsemőktől a nyugdíjas korúakig, akkor ugyanez az érték jönne ki, tehát gyakorlatilag erre is lehetne ezt az összeget fordítani.

Ausztria tavaly 1929 menedékkérő visszafogadását kérte Romániától, jóval kevesebbet, mint ahány Románián keresztül Ausztriába érkezett illegális migránsra hivatkozott, amikor 2022-ben megvétózta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – közölte hétfőn a G4Media hírportál a román bevándorlási hivatal (IGI) tájékoztatására hivatkozva.

A lap megkeresésére az IGI azt is közölte, hogy Bukarest 1724 menedékkérő visszafogadását jóvá is hagyta: eddig 215 transzfert szerveztek meg, 148 migránst pedig át is vettek az osztrák hatóságoktól. Az IGI megjegyezte, hogy az átadás megszervezésének kötelezettsége ilyen esetekben a küldő félre hárul.

Az IGI hozzátette, hogy az ilyen jellegű kérések túlnyomó többségét akkor küldik Romániának más tagállamok, amikor egy-egy náluk menedéket kérő külfölditől ujjlenyomatot vesznek, és kiderül, hogy az szerepel már az – EU-n, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkezett menedékkérők biometrikus adatait uniós szinten összegző – Eurodac romániai adatbázisában,

vagyis Romániában már menedékkérőként vették nyilvántartásba.

Másik lehetőség az, amikor olyan közvetett bizonyítékokat (román vízumot vagy tartózkodási engedélyt) találnak a migránsnál a másik uniós tagállam hatóságai, amelyek alapján megállapítható, hogy a dublini rendelet értelmében Románia illetékes a menedékkérelem elbírálásában.

A G4Media felidézte, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár 2022 decemberében az illegális migrációra hivatkozva magyarázta a román és bolgár schengeni csatlakozás ellen emelt vétót.

„Ausztriába 75 ezer migráns érkezett minden előírt ellenőrzés, illetve regisztráció nélkül Románián keresztül. Hogy honnan tudjuk ezt? Az osztrák rendőrség nyomozásából” – idézte Nehammer egy 2022. decemberi, az osztrák vétóra magyarázatként adott sajtónyilatkozatát a román lap.

A G4Media rámutatott:

Románia számára a dublini menekültügyi szabályok írják elő a területén keresztül más uniós országokba jutott menedékkérők visszafogadását és ügyük elbírálását.

A jogszabály alapelve az, hogy az életveszélyben lévő menekültnek az első biztonságos országtól kell védelmet kérnie, tehát annak a tagországnak kell menedékkérelmét elbírálnia, ahova először belépett.

A schengeni övezet további bővítésétől eddig az illegális migráció miatt elzárkózó Ausztria decemberben hozzájárult ahhoz, hogy Románia és Bulgária a légi és vízi közlekedésben idén márciusban csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli térséghez.