A lengyelek is NATO csapatok ukrajnai bevetéséről beszélnek

Nem tartja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai bevetését Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.

„A NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését” – írta Radoslaw Sikorski péntek este az X platformon.

„Macron javaslata azt jelenti, hogy Putyinnak kell félnie, ahelyett, hogy mi félnénk Putyintól” – közölte Sikorski.

Oroszország folyamatos fenyegetést jelent a NATO számára, ezért tovább kell növelni a védelmi képességeket a szövetség keleti szárnyán – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök kedden a Dragon-24 fedőnevű lengyelországi hadgyakorlaton.

A lengyel és a litván államfő, valamint Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka kedden az észak-lengyelországi Korzeniewóban megtekintették a Dragon-24 fedőnevű hadgyakorlatot, amely része a Steadfast Defender-24 európai NATO-gyakorlatnak.

Az Andrzej Dudával közösen tartott sajtókonferencián Gitanas Nauseda kiemelte: Litvánia és Lengyelország azonos módon értékelik az Oroszország irányából észlelt, tartós biztonsági fenyegetést. Ennek ellensúlyozására kulcsfontosságú a NATO keleti szárnyának erősítése – hangsúlyozta Nauseda.

Andrzej Duda aláhúzta a szövetséges művelet védelmi jellegét. Úgy vélte: a Dragon-24 a mai idők kihívásaira, nevezetesen az Ukrajna elleni orosz háborúra jelent választ. „Tudvalévő, hogy ma a legnagyobb fenyegetés éppen abból az irányból érkezik” – jegyezte meg.

Felidézte: a közép-európai térségben múlt héten megkezdődött Defender-24 hadgyakorlaton mintegy 90 ezer katona vesz részt a NATO tagállamaiból és a hamarosan belépő Svédországból, ezen belül az európai manőverek keretében Lengyelországban a Dragon-24 során kilenc tagállam 20 ezer katonája gyakorlatozik.

Andrzej Duda arra is kitért, hogy jövő kedden Donald Tusk lengyel kormányfővel együtt Washingtonba látogat, ahol Joe Biden amerikai elnök fogadja őket Lengyelország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából.

Bejelentette: a washingtoni út előtt, hétfőn összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot, amely a lengyel államfő tanácsadó testülete, és Lengyelország legfontosabb politikai vezetőiből áll. Az ülés célja az, hogy mielőtt Tuskkal együtt a Fehér Házba látogatnak, megmutassák, hogy biztonsági témákban a lengyel belpolitikai színtér egységes – magyarázta az államfő. A lengyel elnök és a kormányfő más politikai táborokhoz tartoznak, Dudát a jelenleg fő ellenzéki erőt képező Jog és Igazságosság párt jelöltjeként választották meg.

Közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov Emmanuel Macron francia elnök szavait kommentálta így, aki egy Ukrajna támogatása ügyében megtartott hétfői párizsi konferencia után azt mondta, hogy nyugati vezetők megvitatták annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, de nem jutottak konszenzusra.

„Ez esetben már nem a valószínűségről, hanem az elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És ezeknek az országoknak is így kellene értékelniük, és tudatában kell lenniük a felelősségnek. És fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy ez megfelel-e az érdekeiknek, és főleg országuk polgárai érdekeinek” – fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.

Peszkov fontos új elemnek nevezte magát a tényt, hogy tárgyalás témája lett, hogy a NATO-országokból néhány kontingenst küldjenek Ukrajnába. Mint mondta, a francia elnök felszólalásainak minden más részlete elhangzott már valamilyen formában.

A szóvivő szerint Moszkva ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Európában nincs konszenzus a katonák küldésének kérdésében, és számos olyan ország, amely részt vett a párizsi találkozón, a józan értékelésnél maradt azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciális veszéllyel jár közvetlenül belekeveredni a háborúba.

Hozzátette, hogy a Kreml számára jól ismert Macron arra vonatkozó álláspontja, hogy stratégiai vereséget kell mérni Oroszországra.

Azt a fejleményt, hogy európai országok elkezdték megvitatni csapataik Ukrajnába vezénylésének lehetőségét, Szergej Lavrov kedden azzal hozta összefüggésbe, hogy nem született látható eredmény az ukrán fegyveres erőknek nyújtandó katonai támogatás terén.

Lavrov – újságírói kérdésre válaszolva – arra figyelmeztetett, hogy „öngyilkos” lépés lenne, ha bebizonyosodna, hogy európai országok rakétakoalíciót hoznak létre annak érdekében, hogy Kijevet olyan, nagy hatótávolságú fegyverekkel lássák el, amelyek képesek mélyen Oroszország belsejében lévő célpontokra csapást mérni.

Rámutatott, hogy egy „kilencedik rakétakoalíciónak” nevezett tömörülés létrehozására ugyancsak Macron tett javaslatot.

Az orosz diplomácia vezetője hangot adott véleményének, miszerint az az új rendezési javaslat, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök segítői készítenek elő egy genfi egyeztetésen az ukrajnai válság rendezésére, ugyanúgy „nyilvánvaló ultimátum”, mint ahogy szerinte Zelenszkij előző tízpontos formulája is az volt.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a diplomáciai tárca honlapján kedden közölt kommentárjában sürgette, hogy az Egyesült Államok mondjon le a Zelenszkij-féle „békeformuláról”, ha valóban elő akarja segíteni az ukrajnai konfliktus rendezését, és teljesítse Oroszország „jogos” követeléseit európai biztonsági érdekei biztosításával kapcsolatban.

Arra kitérve, hogy Macron felvetetett a csapatok Ukrajnába vezénylését, Zaharova emlékeztetett rá, hogy 1945 áprilisában a francia Charlemagne (Nagy Károly) SS-hadosztály Berlin központját védelmezte.

„Emmanuel, Ön egy Charlemagne II hadosztály megszervezéséről döntött Zelenszkij bunkerének védelmezésére?” – tette fel a kérdést Zaharova.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy Macron azért beszélt Oroszország legyőzésének szükségességéről, a kijevi „nácik” nagy hatótávolságú fegyverekkel való felszereléséről és a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről, mert „egyszerre két problémája is adódott: először valószínűleg fejébe szökött a vizelet, aztán pedig rátört a szóvisszatartási képtelenség”.

Medvegyev azt írta, hogy az általa használt idiómával a meggondolatlan reakcióra hajlamos emberekre szoktak utalni. „Azzal a közelmúltbeli törekvéssel párosulva, hogy megossza Franciaország nukleáris arzenálját minden erre hajlandó európaival, úgy tűnik, hogy Macron beszédbeli inkontinenciája elhúzódó és fájdalmas problémává vált” – tette hozzá a volt orosz elnök és kormányfő.

Nincs ugyan konszenzus a szövetségesek között katonai csapatok Ukrajnába küldéséről, a kérdést azonban nem lehet kizárni – jelentette ki a francia elnök  két hete, a kijevi vezetés támogatására összehívott konferencián.

„Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” – mondta Emmanuel Macron egy, a kijevi vezetés támogatására összehívott konferenciát követően, amin mintegy húsz ország képviselői vettek részt. „Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – hangsúlyozta.

Mindemellett úgy fogalmazott, hogy Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben.

Macron ugyanakkor nem említette, mely országok fontolgatják csapatok küldését.

Mint mondta, a tanácskozáson egy olyan koalícióról döntöttek, amely olyan rakétákkal látná el Ukrajnát, amelyekkel mélyen az orosz vonalak mögött tudnának csapásokat mérni. Rövid távon pedig saját készletekből küldenének további lőszereket a kijevi vezetésnek. Francia Mirage harci repülők küldéséről nem született döntés, de még megvizsgálják, milyen francia harceszközök válhatnak Ukrajna javára – tette hozzá.

Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök arról beszélt, hogy Hollandia 100 millió euróval kész hozzájárulni egy cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében tüzérségi lőszereket vásárolnának Ukrajnának a világ különböző országaitól.

„Remélem más országok is csatlakozni fognak” – húzta alá Rutte, akire sokan a NATO főtitkári tisztség várományosaként tekintenek. Hozzátette, hogy a lőszereket biztosító országok kérésére nem fogja megnevezni, mely országokról van szó.

Petr Fiala cseh miniszterelnök szintén a konferenciát követően arról beszélt, hogy mintegy 15 ország mutatott érdeklődést kezdeményezés iránt.

António Costa portugál miniszterelnök közölte, hogy a párizsi tanácskozás résztvevői felkérték védelmi minisztereiket, hogy az elkövetkezendő tíz napban tejesszenek elő javaslatokat, miként lehetne több lőszert szállítani Ukrajnának.

Szlovákia kizárja annak lehetőségét, hogy szlovák katonákat küldjön Ukrajnába – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban a kabinet és a kormány biztonsági tanácsának ülése után hétfőn, ismertetve Pozsony álláspontját a Párizsban kedden megrendezésre kerülő, Ukrajna megsegítésének témájában összehívott támogatói konferencia előtt.

„Abban egyeztünk meg (a kormány és a biztonsági tanács ülésén), hogy soha nem adunk be szlovák katonák Ukrajnába küldését célzó javaslatot” – jelentette ki Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák hírügynökség idézte.

Hozzáfűzte:

Szlovákia nem fog kétoldalú alapon olyan ajánlatot tenni Ukrajnának, amely azt célozná, hogy egy ilyen együttműködés keretében szlovák katonákat küldjön Ukrajna területére.

Megjegyezte: kormánya ugyanakkor tiszteletben tartja más NATO vagy EU tagországok esetleges ilyen irányú lépéseit.

Robert Fico a Párizsba  összehívott  korábbi találkozót „haditanácsnak” nevezte, s rámutatott: annak téziseiből kitűnik, hogy több NATO és EU tagország annak lehetőségét fontolgatja, hogy kétoldalú megállapodások keretében katonákat küldjön Ukrajnába.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az ilyen jellegű kétoldalú megállapodások óriási biztonsági kockázatot jelentenek, s a külföldi katonák ukrajnai jelenléte Szlovákia számára is biztonsági kockázatot jelent.

A szlovák miniszterelnök megismételte azon korábban tett kijelentését is, miszerint az Ukrajnában zajló konfliktusnak nincs katonai megoldása.

Elmondta: országa továbbra is a polgári, illetve az „emberéletben kárt nem okozó” segítségnyújtásra fog összpontosítani. Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette: Szlovákia továbbra is segít Ukrajnának az aknamentesítésben, de nem fog fegyvereket vagy lőszert szállítani a szomszédos országba.

Robert Fico a párizsi találkozóval összefüggésben azon véleményének is hangot adott, miszerint annak tézisei azt bizonyítják, hogy Ukrajnában „távolról sem úgy zajlanak a dolgok, ahogy azt várták.”

Leszögezte, hogy a Nyugat Ukrajnával kapcsolatos stratégiája csődöt mondott. 

Sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán.

A miniszter azt írta: „Halljuk, látjuk a híreket a  párizsi találkozóról. Magyarország álláspontja világos és sziklaszilárd: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kell, hanem befejezni.”