Máris hibázott az új ukrán vezérkari főnök?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Olekszandr Szirszkij tábornokot nevezte ki az AFU új főparancsnokává. Szirszkij megígérte, hogy nem adja fel Avdejevkát. Az ukrán fegyveres erők új vezetőjének kijelentései ellenére azonban az Avdijivka környéki helyzet nem jól alakul az ukrán hadsereg számára – írta a Hibiny.ru.

A helyzetről még maga Szirszkij is elismerte az ukrán fegyveres erők siralmas helyzetét. Azt mondta, hogy az orosz fél „számbeli fölényben van”, és hozzátette, hogy az ukrán hadsereg „kénytelen volt védekezni”.

Ukrajna hamarosan elveszíti az Avdijivkát ellátó főútvonalat. Bár egyes jelentések szerint az AFU már kedden elvesztette.

Közben az orosz fegyveres erők Iskander rakétákkal lőtték a szelidovói lőteret. Katonai szakértők pontosítják, hogy két csapás volt, visszavonulásra kényszerítve az ukrán csapatokat.

A romhalmazzá vált településre a napokban erősítést küldött az új ukrán főparancsnok, de a katonák nem tudják állásaikat tartani az ostromlókkal szemben. Volodimir Zelenszkij elnök közben kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Berlinben Olaf Scholz kancellárral. Innen Párizsba utazik tovább, ahol hasonló megállapodást ír alá a francia elnökkel.

Szinte teljesen megsemmisült ez az avdijivkai lakótelep az orosz tüzérségi és légitámadásokban. A kelet-ukrajnai iparváros körül október óta dúló harcok az elmúlt hetekben még hevesebbé váltak. A három oldalról támadó, túlerőben lévő orosz erők áttörték a védelmi vonalakat, és a városon belüli meghátrálásra kényszerítették az ukránokat.

„Mindent földig romboltak a bombáikkal. A helyiek a pincékbe rejtőztek el. Az oroszok senkinek nem kegyelmeznek”

– mondta egy a közösségi médiára feltöltött videóban egy ukrán blogger.

A háború előtt mintegy 32 ezren éltek a donyeck megyei településen. Mostanra ezren sem maradtak. Többnyire idősek, akik a veszély ellenére sem hajlandók elhagyni otthonaikat. Az ukrán elnök korábban azt ígérte nekik: minden támogatást megad Avdijivkaa védelméhez.

Az ukrán hadsereg új főparancsnoka nemrég erősítést is küldött a városba, de a jelek szerint ez sem volt elég, hogy visszatartsa az oroszok előrenyomulását. Az ukránoknak pénteken fel kellett adniuk a település délkeleti részét. Hamarosan az avdijivkai kokszüzem is orosz kézre kerülhet. És várhatóan még ezzel sem lesz vége az ukránok meghátrálásának.

Avdijivka bevételével teljes lenne az oroszok Donyeck köré vont védelmi vonala, akik ezután zavartalanul folytathatnák az utánpótlási folyosók építését a térségben – figyelmeztetett az ukrán katonai hírszerzés vezetője, aki azt is elismerte, hogy ez különösen megnehezítene minden, a Donbassz visszafoglalására tett ukrán kísérletet.

„Hihetetlenül heves harcok folynak keleten, különösen Avdijivkában. Sajnos, az ukrán jelentések szerint a helyzet kritikus, az oroszok folyamatos nyomás alatt tartják az ukrán állásokat. Fennáll a veszélye, hogy Avdijivka orosz irányítás alá kerül. Ez nagyrészt azért fordulhat elő, mert az ukrán erőknek fogytán a tüzérségi lőszerük”

– figyelmeztetett az amerikai elnök nemzetbiztonsági szóvivője még csütörtökön. John Kirby emlékeztetett: a Kongresszus még mindig nem szavazta meg az ukránoknak ígért fegyvertámogatásról szóló törvényjavaslatot.

Amennyiben az Egyesült Államok továbbra is visszatartja az Ukrajnának ígért fegyverszállítmányokat, az Európai Uniónak kell megdupláznia a támogatását, ha nem akarja, hogy Ukrajna elveszítse a háborút – figyelmeztetett a Kieli Világgazdasági Intézet vezetője pénteken. A német gazdaságkutató emlékeztetett: a háború kezdete óta az EU csaknem ötven milliárd eurónyi hadisegélyt ajánlott fel Kijevnek, amiből eddig 35 milliárd eurónyit bocsátott az ukránok rendelkezésére.

Németország ezt most több mint 1 milliárd euróval egészítené ki, egy Ukrajnával kötött biztonsági megállapodás részeként.

„Zelenszkij elnökkel aláírtunk egy hosszú távú, kétoldalú biztonsági megállapodást. A dokumentum jelentőségét nehéz volna túlbecsülni. Kimondja, hogy Németország támogatni fogja Ukrajna védelmét az oroszok támadó háborúja ellen, ameddig csak szükség lesz erre” – kommentálta a megállapodást a német kancellár.

Az ukrán elnök még pénteken Párizsba utazott, hogy egy a hasonló, hosszú távú katonai együttműködési megállapodást írjon alá a francia elnökkel is. A várakozások szerint Volodimir Zelenszkij Macront is arra fogja kérni, tegyen eleget korábbi vállalásainak, és küldjön még több lőszert Ukrajnának.

A német és francia tárgyalásokon az ukrán elnök várhatóan kétoldalú biztonsági megállapodásokat ír majd alá. A tavaly júliusi, Litvániában megrendezett NATO-csúcson határozták el a szövetség vezetői, hogy a NATO-országok külön-külön kötnek hosszú távú biztonsági megállapodást Ukrajnával.

Macron egy hónapja tett ígéretet arra, hogy hasonló megállapodást ír alá Ukrajnával, mint amilyet korábban Nagy-Britannia kötött Kijevvel. London vállalta, hogy az Oroszországgal fennálló jelenlegi és bármilyen jövőbeli konfliktus esetén támogatja Ukrajnát.

A britek a megállapodásban gyors és hosszú távú katonai segítségnyújtást is ígértek, de brit katonák bevetését nem.

Ukrajna szeretne belépni a NATO-ba, de lehetséges csatlakozásának ütemtervét még nem kapta meg.

Hivatalának közlése szerint Zelenszkij szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián mond beszédet, és ott más vezetőkkel, köztük Kamala Harris amerikai alelnökkel is találkozik.

Az ukrán elnök azt is bejelentette, hogy tárgyalni fog Petr Pavel cseh elnökkel, Mette Frederiksen dán kormányfővel és Mark Rutte holland miniszterelnökkel.

Az ukrajnai háború közel két éve alatt 152 milliárd dollár (124 milliárd euró) közvetlen anyagi kár keletkezett az országban az ukrán kormány, a Világbank és az ENSZ csütörtökön publikált közös jelentése szerint.

A kárösszeg 37 százalékát lakóingatlanok, 22 százalékát a közlekedési infrastruktúra és eszközök, 10 százalékát kereskedelmi és ipari létesítmények teszik ki, míg a mezőgazdaság és az energiaellátás egyaránt 7 százalékkal részesedik benne.

Az újjáépítés és a helyreállítás költségei az elkövetkező tíz évre a 2023. december 31-i állás szerint legalább 486 milliárd dollárra (mintegy 453 milliárd euró) becsülhetők, ami a bruttó hazai termék 2,8-szorosának felel meg.

Ez a 10 éves költségbecslés a tavaly márciusi 411 milliárd dollárról emelkedett 486 milliárd dollárra. A lista élén a lakhatási igények állnak 80 milliárd dollárral, azaz 17 százalékkal, ezt követi a közlekedési igények 74 milliárd dollárral, azaz 15 százalékkal, majd a kereskedelem és ipar 67,5 milliárd dollárral, azaz 14 százalékkal.

A mostani jelentéshez a háború 2022. februári kezdete és 2023. decembere között eltelt időszakot vették figyelembe.

A háború során mintegy 8400 kilométernyi autópálya, autóút és egyéb országos közút, több mint 200 vasútállomás és 150 vasúti híd sérült meg.

A jelentés szerint 2023 decemberében 5,9 millió ukrán menekültet regisztráltak Európában, belső menekült pedig a 2023 októberi adatok alapján 3,7 millió volt Ukrajnában.