Izrael ragaszkodik a katonai ellenőrzéshez Gázában

Izrael mindenképpen megtartja az átfogó katonai ellenőrzést a palesztin területek felett, még akkor is, ha megállapodás születne a kétállami megoldásról - jelentette ki hétfő esti videóüzenetében Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Izrael legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok egyre inkább szorgalmazza a kétállami megoldást, vagyis hogy Izrael mellett alakuljon egy palesztin állam. Ez utóbbi elképzelések szerint az 1967 óta megszállt területeken jönne létre Ciszjordánia, a Gázai övezet és Kelet-Jeruzsálem területén.

Az izraeli kormány vasárnapi ülésén egyhangúlag elutasította a palesztin állam egyoldalú nemzetközi elismerését. Netanjahu hétfőn arról beszélt, hogy a határozatot most beterjeszti az izraeli parlamentben, a kneszetben. Mint mondta, palesztin állam csakis Izrael és a palesztinok közötti "közvetlen tárgyalások révén" jöhet létre.

Újabb ultimátumot adott Izrael a Hamásznak. Sajtóhírek szerint az izraeli vezetés március tizedikéig adott határidőt a túszok elengedésére. Ha a terrorszervezet ezt nem teszi meg, akkor a hadsereg bevonul Rafahba. Közben az izraeli védelmi erők vasárnap bejelentették: mostanra már sikerült vereséget mérni a Hamász összes nagyobb csoportjára, így az iszlamistáknak már csak Rafahban maradhatott parancsnoksága.

Az izraeli hadsereg a múlt héten tört be a Hán Júnisz-i kórházba. A vasárnap közzétett felvételeken Izrael szerint az intézményben talált fegyverek és robbanóeszközök láthatók. A katonák az elmúlt napokban a kórházban fogva tartott túszoknak szánt, névvel ellátott gyógyszereket is találtak. A terroristák, bár a túszokkal menekültek el a helyszínről, az orvosságokat mégis hátrahagyták.

A zsidó állam védelmi minisztere vasárnap megerősítette, hogy mostanra már az összes Hán Júnisz-i kórházat az ellenőrzésük alatt tartják.

„Az Amal kórháznál több tucat terrorista tette le a fegyvert, a Nasser kórháznál pedig kétszáz fegyveres adta meg magát. Ebből látható, hogy egyre inkább fogy az ellenség harci kedve” – mondta Joáv Galant izraeli védelmi miniszter.

A tárcavezető szerint mostanra

sikerült legyőzni a Hamász Hán Júnisz-i szárnyát, így néhány elszórt egységen kívül már csak Rafahban maradhattak parancsnokságaik.

Sajtóértesülések szerint az izraeli kormány a hétvégén ultimátumot adott a Hamásznak. Eszerint ha március tizedikéig nem adják át a túszokat, akkor a hadsereg bevonul Rafahba. Az egyiptomi határon található város nagyjából másfél millió embernek nyújt menedéket, éppen ezért a legtöbb ország óva inti a zsidó állam vezetését a település lerohanásától.

Lula da Silva brazil elnök egyenesen népirtónak nevezte az izraeli hadsereget. „Ami most a Gázai övezetben élő palesztinokkal történik, ahhoz hasonlítható, amikor Hitler úgy döntött, zsidókat fog ölni” – fogalmazott.

Az izraeli kormányfő még aznap felszólalt az ügyben és szégyenteljesnek nevezte a brazil államfő kijelentését. „Amikor a brazil elnök a holokauszthoz hasonlítja az izraeli hadsereg terrorizmus elleni háborúját, akkor megszégyeníti a nácik által meggyilkolt 6 millió zsidó emlékét. Lula da Silva szégyellheti magát” – mondta Benjámin Netanjahu.

Rafahban közben egyre nagyobb a pánik a közelgő izraeli offenzíva miatt. Vasárnap a határőrség a tömegbe lőtt, amikor sokan megrohanták és megpróbálták kifosztani a segélyeket szállító kamionokat.

Fegyvercsempészet gyanújával letartóztattak egy kelet-jeruzsálemit, akinek a járművében egy vállról indítható rakétát, kilenc gránátot és több mint ezer töltényt találtak, amelyeket a rendőrség gyanúja szerint terrortevékenységre szánt. A huszonnégy éves férfit Izrael északi részén, Karmiel város közelében fogták el, és vitték kihallgatásra.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet fogságában élő túszok kiszabadításáért küzdők vörösre festették a miniszterelnöki rezidencia közelében lévő szökőkút vizét, és egy táblát helyeztek el mellette, miszerint elég vér ömlött már.

„Tele vagyunk aggodalommal és haraggal amiatt, hogy a miniszterelnök meghiúsítja az elraboltak visszaszerzésének szórványos esélyeit. Minden olyan nap, amelyen nem születik megállapodás, csökkenti élve hazajutásuk esélyét. Bátor és életet igenlő vezetést követelünk, azonnali alkukötést. Követeljük, hogy a miniszterelnöknek ne legyen fontosabb Bengvír és koalíciójának egyben maradása az életek megmentésénél, és az elraboltak visszajuttatásánál” – írták közleményükben az akció végrehajtói.

A tel-avivi Kaplan utcában tüntetők ezrei demonstráltak a kormány ellen, és követeltek előrehozott parlamenti választásokat Izraelben. A tiltakozók utakat zártak el, s a rendőrség többeket ezért pénzbírsággal sújtott. Benjamin Netanjahu miniszterelnök cezareai háza mellett, valamint Jeruzsálemben, Haifában és Beér-Sevában is tüntetéseket tartottak hasonló jelszavakkal.

Az Európai Unió tagállamainak legtöbbje azonnali és feltétel nélküli humanitárius tűzszünetre szólít fel a gázai övezetben – közölte az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követően hétfőn.

Josep Borrell sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a tagállamok közül 26 állapodott meg abban, hogy humanitárius tűzszünetet követelnek, amely fenntartható fegyverszünethez, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátásához és a humanitárius segítségnyújtás folyamatos biztosításához vezet.

Kiemelte, mindent meg kell tenni, hogy elkerülhető legyen a Rafah elleni izraeli támadás, amelynek során lehetetlen lenne megakadályozni a civilek halálát.

„Továbbra is nyomást kell gyakorolnunk Izraelre, hogy megértse, olyan sok ember van Rafah utcáin, hogy lehetetlen lesz elkerülni a civil áldozatokat”

– fogalmazott Borrell, majd hozzátette: ha bekövetkezik, a rafahi támadás minden bizonnyal ellentétes lesz a humanitárius jog tiszteletben tartásával. Izraelnek joga van megvédeni magát, de annak a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett kell történnie – emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy

az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNWRA) támogatása nélkülözhetetlen, mert nincs más szervezet, amely képes lenne elvégezni a munkát a jelenlegi körülmények között.

A szervezet munkájának felfüggesztése humanitárius katasztrófához vezetne nem csak a Gázai övezetben, de a menekülteket befogadó szomszédos országokban is – mondta.

Az uniós diplomácia vezetője végezetül közölte, a tagállamoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk a Ciszjordániában élő palesztinokkal szemben ellenséges izraeli telepeseket sújtó uniós szankciók bevezetésének részleteiről.

José Manuel Albares spanyol külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva azt mondta, országa támogatja, hogy az Európai Unió szankciókkal sújtsa a Ciszjordániában élő palesztinokkal szemben ellenséges izraeli telepeseket. Egyúttal bejelentette: Spanyolország saját hatáskörben fog korlátozó intézkedéseket hozni az erőszakért felelős izraeli telepesekkel szemben.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy tovább várjunk, a gázai helyzet drámai, ahogy Ciszjordániában is nagyon feszült a helyzet”

– fogalmazott Albares.