Erős növekedésnek indult az orosz gazdaság

Oroszország GDP-je 2023-ban 3,6 százalékkal nőtt - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hétfői moszkvai gazdasági tanácskozáson.

Putyin szerint a globális GDP-növekedés tavaly átlagosan 3 százalékos volt, a fejlett országoké pedig 1,5 százalékos.

Elmondta, hogy Oroszország ipari termelése tavaly 3,5 százalékkal nőtt, a feldolgozóiparé 7,5 százalékkal, a számítógépek és perifériák előállítása 32,8 százalékkal, a járműiparé 25,5 százalékkal, a bútoriparé 20,7 százalékkal, a bőr- és bőráru-gyártás 12,3 százalékkal, a gépjármű-, pótkocsi- és félpótkocsi-gyártás pedig 13,6 százalékkal bővült.

Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium korábban 3,5 százalékos növekedést jósolt.

Az államfő a hétfői tanácskozáson közölte, hogy az éves infláció a 2023 december végi 7,4 százalékról 2024 január végére 7,2 százalékra csökkent.

Beszámolt arról is, hogy a központi bank irányadó kamatának megemelésével összefüggésben az országban némileg lelassult a hitelezés, januárban a jogi személyek hitelállománya 0,2 százalékkal csökkent, a magánszemélyeké ezzel szemben ugyancsak 0,2 százalékkal bővült.

Putyin tájékoztatása szerint 2023-ban a szövetségi költségvetési hiány 1,9 százalék volt, ugyanakkor a büdzsé bevételei az olaj- és gázbevételek nélkül közel 25 százalékkal, idén januárban pedig a tavalyi évhez képest mintegy 85 százalékkal gyarapodtak.

Ismertette azt is, hogy idén januárban a szövetségi költségvetés hiánya 308 milliárd rubelt tett ki, ami 1,3 milliárd rubellel kevesebb, mint 2023 januárjában. (A rubel jelenleg valamivel 4 forint alatt áll.)

Putyin kiemelte, hogy a helyzet a kormány és a szakértői körök várakozásainak megfelelően alakul. Példaként hozta fel, hogy továbbra is erős a fogyasztói kereslet, ami szerinte pozitívan tükröződik az orosz vállalkozások hangulatában és terveiben.

Az elnök hangsúlyozta, hogy „rendkívül fontos egyensúlyt teremteni a fejlesztési feladatok, a beruházások és a hitelezés növelése, a foglalkoztatás megőrzése és az árstabilitás biztosítása között”.

„A következő években, figyelembe véve az orosz és az egész világgazdaság előtt álló kihívásokat, proaktív, ösztönző politikára van szükség, amely lehetővé teszi Oroszország ipari, mezőgazdasági, közlekedési és csúcstechnológiai potenciáljának új szintű felszabadítását, valamint a modern, jól fizetett munkaerővel rendelkező termelőüzemek létrehozását és korszerűsítését” – hangoztatta Vlagyimir Putyin.

Ukrajnáról, Tajvanról és a Közel-Keletről tárgyalt egyebek között telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök – közölte csütörtökön a kínai központi televízió és a Kreml.

A közelgő kínai újév alkalmából Putyin boldog Sárkány-évet kívánt a kínai népnek. Hszi bizakodását fejezte ki, hogy Oroszországot és Kínát új fejlődési lehetőségek várják. A két fél megállapodott, hogy folytatja az eszmecserét a kölcsönös érdeklődésre számot tartó stratégiai kérdésekről.

Hszi szorgalmazta, hogy Moszkva és Peking folytasson szoros stratégiai együttműködést „az állami szuverenitás, a biztonság és a fejlődés érdekeinek védelme”, valamint „a külső erők belügyekbe való beavatkozásával” szembeni ellenállás érdekében.

Putyin és Hszi a moszkvai tájékoztatás szerint a harmadik országokra kitérve „érintette” az ukrajnai helyzetet.

Véleménycserét folytattak a közel-keleti helyzetről is, amellyel kapcsolatban megközelítésük teljes mértékben egybeesik abban, hogy a palesztin problémát politikai és diplomáciai eszközökkel, az általánosan elismert nemzetközi jog keretei között kell rendezni.

Az orosz elnök az ázsiai-csendes-óceáni térség helyzetének megvitatása során megismételte a Tajvan kérdésével kapcsolatos elvi álláspontját, az „egy Kína-politika” támogatását.

A Kreml szerint a felek rámutattak az országok közötti kapcsolatok „példátlanul magas szintjére”. Kifejezték érdekeltségüket az együttműködés további előmozdításában minden területen, beleértve az energetikai, a pénzügyi, az infrastrukturális, a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági, a humanitárius és a sportcserekapcsolatokat.

A két fél megerősített készségét a koordináció erősítésére az olyan többoldalú struktúrákban, mint az ENSZ, a BRICS vagy a Sanghaji Együttműködési Szervezet.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a telefonos megbeszélést követően újságíróknak egyebek mellett elmondta, hogy a felek elutasították a más országok belügyeibe való beavatkozás amerikai politikáját. Hszi egyúttal az elnökválasztási kampány sikeres lebonyolítását kívánta Putyinnak.

A globálisan elszigetelt Észak-Korea jelentősen növelte kereskedelmi fogalmát és kiterjesztette a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal – közölte a dpa német hírügynökség egy ENSZ-jelentésre hivatkozva pénteken.

„A 2023-as évben mért kereskedelmi forgalom jelentősen meghaladta a 2022-es év forgalmát, ami kiegészül számos külföldi vásárlói tétel újbóli megjelenésével, amelyek egy része luxuscikknek minősülhet” – derült ki az ENSZ szakértők által készített bizalmas jelentéséből.

Luxustermékek exportja elvileg tilos Észak-Koreába, és az ország kereskedelme a koronavírus miatti lezárások alatt szinte teljesen leállt. A jelentés szerint viszont 2023 szeptemberében az import 1,4 milliárd dollárral (505 milliárd forint) nőtt, ami jelentős növekedést mutat a 2022-es 991 millió dollár (357,7 milliárd forint) egész éves összeghez képest, valamint a nyugati luxusimport volumene is emelkedett. A jelentésből az is kiderül, hogy Phenjan legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is Kína.

A jelentés szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető és a magasrangú tisztviselők is nyugati luxusautókat használnak, és a nyugati luxusmárkák divattermékeinek használata is megemelkedett a kommunista vezetés körében.

A szankciókkal sújtott termékeken kívül 28 millió dollár (10 milliárd forint) értékben kereskedett Oroszország és Észak-Korea, mely magába foglalja a Moszkvának szállított fegyvereket is – szerepel a jelentésben.

Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin orosz elnök még tavaly októberben tartott megbeszélést Oroszországban a két ország közötti „minden területre kiterjedő együttműködés kiterjesztéséről, ami után érzékelhetően megnövekedett a felek közti kooperáció. Az ENSZ jelentés egy magasrangú állami tisztviselőre és lehetséges bizonyítékokra hivatkozva igazolja a szállítmányok meglétét, ugyanakkor a szakértők hangsúlyozták, hogy nem tudják megerősíteni, pontosan miből állhatott a szállítmány.

Nukleáris fegyverkezése miatt Észak-Koreát számtalanszor sújtotta már szankciókkal az ENSZ, a világszervezet idén két jelentést is tervez közölni Phenjanról. A dpa által idézett első jelentést még a múlt héten továbbították az ENSZ Biztonsági Tanácsának.