Egymást érik Gázáról az ENSZ-ben a határozati javaslatok

Két egymással versengő határozati javaslat is az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé került kedden az Izrael és Hamász közötti tűzszünetről.

Az arab államok egy Algéria által szorgalmazott javaslatot támogatnak, amelyről kedden szavazást is tartottak. A dokumentum azonnali humanitárius tűzszünetet követel a Gázai övezetben, ugyanakkor az Egyesült Államok jelezte, hogy vétót alkalmaz.

Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet közölte, hogy a határozat megzavarná az amerikai részvétellel zajló tárgyalásokat, amelyek a fegyveres összecsapások legkevesebb hathetes felfüggesztéséről és minden túsz elengedéséről zajlanak az ellenséges felek bevonásával.

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok előterjesztett egy saját javaslatot is a Biztonsági Tanács ülésére,

ez szintén átmeneti tűzszünetről szól, előírja minden, a Hamász kezében lévő túsz elengedését, és a gázai humanitárius segélyek bejutása előtt álló összes akadályt is felszámolná. A határozattervezet szerint az abban szereplő intézkedések „segítenének megteremteni a feltételeket az ellenségeskedés fenntartható szüneteléséhez”.

Robert Wood, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövethelyettese hétfőn úgy fogalmazott, hogy az arab államok által támogatott határozat nem tartalmaz „hatékony mechanizmust” arra, hogy megvalósítsa a három törekvést, nevezetesen a túszok kiszabadulását, a több segély bejutását a Gázai övezetbe és egy hosszabb szünetet a konfliktusban.

Amerikai tisztségviselők hétfőn azt is jelezték, hogy a szavazásban nincs szükség sietségre, és szeretnének intenzív tárgyalásokat folytatni a kérdésről.

A Biztonsági Tanács három hete tárgyal a testület arab tagja, Algéria által kidolgozott javaslatról, amely élvezi az ENSZ arab tagállamainak támogatását. A dokumentum az azonnali tűzszünet mellett elutasítja a palesztinok erőszakos kitelepítését, valamint elítéli a „terrorizmus minden formáját”.

A testület – amerikai kérésre – a múlt héten elhalasztotta a szavazást. Az Egyesült Államok arra hivatkozott, hogy Antony Blinken külügyminiszter a Közel-Keleten tárgyal, és erőfeszítései egy tűzszünetről szóló megállapodás elérésére irányulnak.

Miután a folyamatban közvetítőként résztvevő Katar szombaton közölte, hogy az álláspontok távol állnak egymástól, az arab államok úgy döntöttek, szorgalmazzák a szavazást a Biztonsági Tanácsban az általuk támogatott határozatról.

Amennyiben a keddi voksoláson az Egyesült Államok az előzetes jelzésének megfelelően vétót emel a Biztonsági Tanácsban, akkor az ENSZ arab tagállamai az ENSZ Közgyűlés elé terjeszthetik a határozati javaslatot.

A Közgyűlés által elfogadott dokumentumok ugyanakkor nem kötelező jellegűek, pusztán jelzést jelentenek arra, hogy az ENSZ 193 tagállama közül mennyi támogatja a törekvést. A Biztonsági Tanács ezzel párhuzamosan elkezdheti az amerikai határozati javaslat megvitatását is.

Az USA vétózott

Az Egyesült Államok szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé kedden került határozati javaslat elfogadása kockáztatta volna a túszok kiszabadításáról és tűzszünetről zajló tárgyalásokat – mondta a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője újságíróknak.

John Kirby arra reagált, hogy az Egyesült Államok kedden vétót emelt a Biztonsági Tanács elé került, Algéria által kezdeményezett, az ENSZ arab tagállamainak támogatását élvező határozati javaslattal szemben. A dokumentum egyebek mellett azonnali tűzszünetről szólt, elutasította a palesztinok erőszakos kitelepítését, valamint elítélte a „terrorizmus minden formáját”. A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője úgy fogalmazott, hogy nem tudtuk támogatni a határozatot, mert az veszélybe sodorta volna az érzékeny egyeztetéseket.

Kirby emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok is részt vesz a tárgyalásokban, amelyek célja a túszok kiszabadítása és átmeneti tűzszünet elérése a Gázai övezetben. A Fehér Ház illetékese a szintén tűzszünetről szóló javaslat elutasítása mellett azzal is érvelt, hogy az amerikai adminisztráció különmegbízottja jelenleg is Egyiptomban és Izraelben van, hogy eredményt érjen el.

John Kirby ugyanakkor megismételte: az Egyesült Államok úgy szeretné lezárni az Izrael és Hamász közötti konfliktust, hogy a Hamász ne maradhasson vezető pozícióban, illetve a palesztin szervezetet nyomás alatt tartsa a túszok elengedése érdekében.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem támogat katonai offenzívát Rafah városában anélkül, hogy hiteles és végrehajtható tervet látna Izrael részéről. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok ilyen tervet egyelőre nem látott, bár ez nem jelenti azt, hogy ne létezne. Elismerte ugyanakkor, hogy a Hamász egyes vezetői és bizonyos egységei Rafahban civilek között rejtőznek a korábbi izraeli offenzíva elől menekülve, az ellenük való fellépéshez pedig Izraelnek joga van.

A gázai harcok mielőbbi beszüntetését sürgette keddi nyilatkozatában Vilmos brit trónörökös.

A felhívásban, amelyet a Kensington-palota, Vilmos londoni hivatala tett közzé, a walesi herceg úgy fogalmaz: mélységes aggodalommal tölti el, hogy a Hamász által Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadás óta milyen rettenetes emberi áldozatokkal járt a közel-keleti konfliktus.

„Túl sokan haltak már meg, és csakúgy, mint oly sokan mások, én is azt szeretném, hogy a harcok a lehető leghamarabb befejeződjenek” – áll a trónörökös keddi felhívásában.

A walesi herceg állásfoglalása rendkívüli jelentőségű,

mivel a brit királyi család magas rangú tagjai a törvényerejű szokásjog alapján gyakorlatilag soha nem hangoztatják nyilvánosan véleményüket aktuális hazai és világpolitikai kérdésekben.

Vilmos nyilatkozata szerint sürgősen növelni kell a Gázába eljuttatott humanitárius segélyek mennyiségét. „Kritikus fontosságú a segélyek bejuttatása és a túszok szabadon engedése” – áll a Kensington-palota által közzétett felhívásban.

A Hamász tavaly októberi izraeli támadásában 1200 ember meghalt, több mint háromezren megsérültek. A Gázai övezetet uraló iszlamista terrorszervezet elhurcolt 240 túszt is, akik közül sokan még mindig fogságban vannak. Izrael ezután hadműveleteket indított Gázában azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai gépezetét.

Keddi üzenetében – a gázai állapotokra utalva – Vilmos trónörökös úgy fogalmaz: néha csak az emberi szenvedés puszta mértéke láttán lehetséges a tartós béke fontosságának felismerése.

Vilmos – III. Károly király és a néhai Diana hercegné elsőszülött fia, aki édesapja után az Egyesült Királyság uralkodója lesz – 2018-ban hivatalos látogatást tett Izraelben, és a brit királyi család tagjai közül elsőként ellátogatott Ciszjordániába is, ahol felkeresett egy palesztin menekülttábort. Akkori nyilatkozatában kijelentette, hogy a világ nem feledkezett meg a palesztinokról.

A trónörökös a jövő héten egy londoni zsinagógában tesz látogatást, ahol fiatal aktivistákkal a gyűlölködés terjedése elleni fellépésről folytat tanácskozást.

A 300 ezres brit zsidó közösség védelmére alakult biztonsági tanácsadó szervezet, a Community Security Trust (CST) minap ismertetett éves felmérésében közölte: 2023-ban 4103 antiszemita indíttatású atrocitás jutott a tudomására, 147 százalékkal több, mint az előző évben.

A CST hangsúlyozta: még soha nem jegyzett fel ennyi antiszemita incidenst egyetlen naptári évben. Egyedül tavaly októberben, a Hamász izraeli támadása után 1330 antiszemita indíttatású nagy-britanniai atrocitásról érkezett bejelentés a szervezethez.

Kétnapos szolidaritási látogatást tett Izraelben Fónagy János (Fidesz), az Országgyűlés Magyar–Izraeli Baráti Csoportjának elnöke és Hiller István (MSZP) alelnök – erről a delegáció két tagja tájékoztatott a programot követően, kedden telefonon.

A magyar delegációt barátsággal fogadták, valamennyi tárgyalópartner köszönetet mondott azért, hogy Magyarország, a magyar kormány és Szijjártó Péter külügyminiszter kiáll Izrael érdekében – mondta el a látogatásról Fónagy János. Hozzátette: a látogatás célja a meglévő kapcsolatok erősítése mellett a szolidaritás és az együttérzés kifejezése volt.

A program részleteit ismertetve elmondta, hogy a magyar delegációt fogadta mások mellett Amir Ohana, a kneszet elnöke, Amichai Chikli, a diaszpóraügyek és az antiszemitizmus elleni küzdelem minisztere, Aliza Bin-Noun nagykövet, az izraeli külügyminisztérium politikai igazgatója, valamint Israel Eichler, az Izrael-Magyarország Parlamenti Baráti Csoport elnöke és tagjai.

Fónagy János beszámolt arról is, hogy a látogatás során felkeresték a Gázai övezet határát, és azt a kibucot, amelyet a terrortámadás során elpusztítottak.

Hiller István elmondta, hogy a magyar nagykövetségen részletes tájékoztatást kaptak arról a „valóban erő feletti munkáról”, amellyel a nagykövet és a nagykövetség munkatársai küzdöttek és küzdenek a magyar állampolgárokért. Mint mondta, jelenleg is mindent megtesznek egy magyar állampolgár kimenekítéséért a Gázai övezetből.

A nagykövetség eddigi tevékenysége példás, mindent, amit a jelenlegi körülmények között meg lehet tenni, azt megtették és megteszik – emelte ki az ellenzéki képviselő, hozzátéve, hogy „ezzel egy korábbi, nem túl szerencsés vita” végére is pont kerül.

A képviselő közölte, hogy látogatást tettek a Jad Vasem emlékmúzeumban is.

A múzeum vezetése arról tájékoztatta a magyar képviselőket, hogy amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, folytatódnak a korábbi oktatási és szakmai programok – mondta el Hiller István.

Emlékeztetett rá, hogy a Jad Vasem múzeumban Magyarországról évente 30 középiskolai történelemtanár vesz részt a programban, amelynek a témája a holokauszt-tanítása, és a holokauszt kutatása. A szakmai program keretében pedig újságíróknak biztosítanak betekintést a holokauszt-kutatással kapcsolatos vitákba.

Az ellenzéki képviselő arról is tájékoztatást adott, hogy Fónagy Jánossal közösen a Magyar Országgyűlés nevében koszorút helyeztek el a Jad Vasem emlékterében.