A volt NATO parancsnok buktatta le a dollárbaloldalt

Így jut el Soros pénze hozzájuk.

Korányi Dávid

Soros György

Tovább gyűrűzik az Amerikából vezényelt befolyásolási botrány, miután újabb videót tettek közzé azon az X-oldalon, amelyet minden bizonnyal Donald Trump támogatására hoztak létre – számolt be a Mandiner.

Az amerikai magyarok között is terjedő felvételen az Action for Democracy (A4D) vezetői beszélnek Soros György szerepéről a szuverén államok belügyeinek alakítására indított akciókban.

Soros befolyásolja a választásokat

A legújabb felvételen Wesley Clark tábornok, az A4D kuratóriumi tagja arról számolt be, hogy Soros György hosszú ideje igyekszik befolyásolni régiónk országainak nemzeti választásait.

És aztán ott vannak az amerikaiak. Éveken keresztül beavatkoztunk az olasz választásokba. Tettünk róla, hogy soha ne nyerhessenek a kommunisták Olaszországban. És Görögországban. Persze Magyarországon is

– sorolta az egykori NATO-főparancsnok, hangsúlyozva, hogy nem az amerikai kormány akcióiról van szó, hanem bizonyos magánszemélyek igyekeztek beavatkozni más országok választásaiba.

Kiderült, hogy az említett államokban folytatott aknamunka mögött is elsősorban Soros György állt,

aki Wesley Clark szerint Boszniában ugyancsak igyekezett befolyásolni a belpolitikai folyamatokat. Érdekesség, hogy a tábornok azzal is kérkedett, hogy ha ők szervezték volna a Recep Tayyip Erdogan török elnök elleni puccsot, az minden bizonnyal sikeres lett volna.

A korábbi videókból kirajzolódó kép szerint az A4D vezetői az amerikai demokrata párti vezetéssel is szorosan együttműködtek a befolyásgyakorlási akcióik során. Kati Marton, az A4D kuratóriumi elnöke például azt fejtegette a felvételek egyikén, hogy Lengyelországban elsőként a varsói amerikai nagykövettel egyeztetett, hogy előkészítse a talajt Donald Tusk és szövetségesei kormányra segítéséhez.

A nemzeti oldal erős összetartása akadályozta meg, hogy globalista erők kormányt buktassanak – közölte a Magyar Nemzettel Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pedig arról beszélt, hogy az Action for Democracy Magyarországra is nagyon komoly összegeket küldött, ez a típusú tevékenység pedig sokkal nagyobb intenzitással zajlik majd az európai parlamenti választások felé közeledve.

– Biztos vagyok benne, hogy valamilyen formában ismét megpróbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába, hisz sorsdöntő választások elé nézünk. Nálunk is és úgy általában egész Európában. Minden kutatóintézet jobbratolódást jósol az uniós választásokon, a kérdés inkább az, hogy ez milyen mértékű lesz. Az Action for Democracy, illetve más olyan progresszív nézeteket valló NGO-k, amelyek ugyan nem vesznek részt a demokratikus versenyben, de a baloldal szekerét tolják, mindezzel tisztában vannak. Céljuk, hogy a jobbratolódás ne legyen valódi fordulat – fogalmazott lapunk megkeresésére Nagy Ervin.

A XXI. Század Intézet elemzője hangsúlyozta, hogy idáig is óriási pénzeket mozgattak meg, de a legutóbbi nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy nem mondtak le Magyarország politikai gyarmatosításáról. Mint mondta, megvan a tudásuk, az elmúlt években fontos tapasztalatokat szereztek idehaza és más – az ő értelmezésük szerint – „csatatérállamokban”.

– Nálunk rossz befektetés volt a hazai baloldal támogatása, ami nem jelenti azt, hogy az antidemokratikus módszer és az eszközkészletük, amivel élnek, ne lenne működőképes. Gondoljunk csak arra, hogy Korányi Dávid – a közelmúltban kiszivárgott videókban – nyíltan beszélt arról, hogy miként avatkoztak be sikeresen Lengyelországban. Magyarországon nem a pénz vagy az akarat hiánya, hanem a magyar baloldal alkalmatlansága és a nemzeti oldal erős összetartása akadályozta meg, hogy globalista erők kormányt buktassanak és vegyék át a hatalmat

– húzta alá az elemző.

Jelezte, hogy a szuverenitásvédelmi törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal papíron jó eszköz a beavatkozással szemben, és az ott dolgozók mindent meg fognak tenni azért, hogy ne avatkozhassanak be külföldi erők a magyar politikába, de a főpróba a mostani választások lesznek. A szakértő szerint a törvény és a hivatal mellett az átláthatóság a legjobb önvédelem.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Hír TV-n futó Bayer-show-ban közölte: az Action for Democracy Magyarországra is nagyon komoly összegeket küldött, úgynevezett civileknek, akik aztán politikai kampánytevékenységet folytattak, és ennek az egyik fő embere, nevezett Korányi Dávid teljes nyíltsággal beszélt arról, hogy hogyan csinálták ezt Lengyelországban. – Ilyen választói csoportok, olyan választói csoportok, civilnek mondott szervezetek, amelyek egyébként Magyarországon az ellenzéket támogatják vagy az ellenzék malmára hajtják a vizet, de persze erről nem beszélnek. Tételesen levezette, hogy Lengyelországban ezt hogyan csinálták, és hogy sikerült. Na most, hogyha Lengyelországban csinálják, akkor Magyarországon is még egyszer meg fogják próbálni – mutatott rá a kormánypárti politikus.

– Olyan óriási meglepetésekre azok után, amit 2022-ben láttunk, ne számítsunk. Négymilliárdnak megfelelő összeg érkezett be mikroadományokon keresztül. Hogy bírták ezt ki nevetés nélkül, amikor erre hivatkoztak? A 2022-es választási kampányban azt látjuk és tudjuk, hogy azóta is érkeznek ezek az összegek, és hogyha sorsdöntő választás lesz, márpedig sorsdöntő választás lesz, sorsdöntő európai választás júniusban, akkor teljesen biztosak lehetünk abban, hogy ez a típusú tevékenység nemhogy csillapodna, hanem sokkal nagyobb intenzitással zajlik majd, úgyhogy azt tudjuk nekik üzenni, hogy mi felkészültünk erre a küzdelemre. A mi közösségünk mindig a legnagyobb nyomás alatt tudta leadni a legnagyobb teljesítményt, és ami a legfontosabb, az ország érdekében

– szögezte le Dömötör Csaba.

Korányi Dávid annak örült az egyik nyilvánosságot látott felvételen, hogy nem kell nyilvánosságra hozni az adományozók nevét. Szerinte ez azért is jó, mert így nem lehet őket kritizálni azzal, hogy üzleti érdekeket mozdítanának elő. Közismert: a felvételek alapján a milliárdos spekuláns Sorosék fizették a baloldal kampányát 2022-ben, a pénz komoly része pedig Bajnaiéknál landolt.

„Mi is 501-(C)(4) vagyunk, ami azt jelenti, hogy valójában nem kell megneveznünk. Ez esetben az adományozók nevét nem kell nyilvánosságra hozni. (…) Befektetőként érezze magát biztonságban, hogy a befektetések védettek lesznek, de én valahogy újra jelentőségteljesen és okosan elválasztanám a kettőt, hogy ne legyenek olyan szorosan összefonva. Hogy senki ne kritizálhasson minket azért, hogy üzleti érdekeket mozdítunk elő a demokratikus elvek és értékek leple alatt. Szóval biztos vagyok benne, hogy érti, hogy mire szeretnék kilyukadni.”

Az ominózus rész 02:46-tól látható.

Korányi Dávid egy múlt héten, a Mandiner által bemutatott, az X-en kiszivárgott felvételen fogalmazott így.

A Soros-féle befolyásolás lényegi kérdése régóta az, hogy a milliárdos spekuláns nem puszta szívjóságból, hanem befektetésként és spekulációs eszközként támogat különböző balliberális törekvéseket világszerte.

Amire pedig konkrétan utal Karácsony Gergely korábbi főtanácsadója, az az, hogy nagyon úgy tűnik: egy amerikai jogrendszer szerint bejegyzett szervezet mögé el tudott bújni a milliárdos Soros család. Az Egyesült Államok adókódexének vonatkozó paragrafusa (Internal Revenue Code 501(c) §) összesen 29 különböző típusú civil szervezetet különböztet meg, amelyekre mind speciális, néha jelentősen eltérő szabályok vonatkoznak. Az adókódex által tételesen felsorolt típusok közül politikai szempontból fontosak a korlátozott adómentességet élvező, 501(c)(4) típusú, úgynevezett társadalmi jólétet előmozdító, a gyakorlatban jellemzően lobbizással, politikai szereplők támogatásával foglalkozó szervezetek. Ilyen az Action for Democracy is.

A Nemzeti Információs Központ (NIK) második részjelentése részletesen foglalkozott az amerikai szervezet létrejöttével. Anyagukban megjegyezték, hogy „az első utalás 2022. február 24-én megtörtént”, illetve, hogy a bejegyzési „okiraton szereplő időpontban az AD már több száz millió forintot utalt a magyar szervezeteknek.”. Azt is megállapították, hogy „a cég valószínűsíthetően célhoz kötötten felépített pénzügyi háttérrel (nem mikroadományokra építve) jött létre.”

Így még érthetőbbé válik, miért lamentált az említett felvételen Korányi arról, hogy fontos: ne kritizálhassák őket üzleti érdekek érvényesítése miatt. Mindez persze sok ezer mikroadományozó esetén nehezen merülhetne fel, viszont, ha csak néhány, esetleg egy kiemelt, Soroséhoz hasonló üzleti hátterű támogatóról van szó, akkor nagyon komoly kérdéseket vet fel. Főleg úgy, hogy az adományozás időszakában Korányi Dávid közszolgálatban, Budapest alkalmazásában is állt.

A NIK azt is leszögezte, hogy „A feltárt kapcsolati háló profitorientált működésre is utal, tekintettel a tranzakciókban érintett cégek közötti üzleti kapcsolatokra.” Tehát az üzleti érdekek megjelenése nemcsak a pénz forrásánál, hanem a rendeltetési helyénél is felmerülhet kérdésként. Mindez azért is érdekes, mert Korányi a fenti tisztségei mellett korábban Bajnai Gordon szoros munkatársa és szövetségese is volt.

Ráadásul az eddig tárgyalt kör mindegyik szereplője, Soros György, Korányi Dávid és Bajnai Gordon egyaránt tagja az ECFR nevű lobbiszervezetnek.

Felmerülhet tehát, hogy az amerikai törvényi cél, „a társadalmi jólét előmozdítása” mellett, vagy helyett a gyakorlatban végül egy szűk, egymást jól ismerő, egymással egyeztető kör pénzügyi manővereit leplezte az Action for Democracy kampányműködése.