A Hamász 31 túszát nyilvánította hivatalosan halottnak az izraeli hadsereg

Összesen 31 túszt nyilvánított halottá az izraeli hadsereg az elmúlt napokban, a döntésről már a családtagokat is értesítették. Izraeli számítások szerint a Hamász még mintegy 130 elrabolt embert tart fogva a Gázai övezetben. Szabadon engedésükről most ismét tárgyalások kezdődtek, miután Izrael és az Egyesült Államok újabb fegyverszüneti javaslatot dolgozott ki. A Hamász már válaszolt is erre, de a részleteket még nem hozták nyilvánosságra.

Izraeli légicsapások érték kedd este Homsz városát, a településen és környékén kilenc fülsiketítő robbanást lehetett hallani. A szíriai hadsereg szerint sok a sebesült, de halálos áldozatok is vannak.

Az izraeli hadsereg néhány óra alatt számos légitámadást hajtott végre a a környező területeken. A rafahi határátkelőnél jókora tömeg állta körül annak a kiégett rendőrautónak a roncsát, amelyet eltaláltak egy izraeli légicsapásban. A jármű állítólag gyógyszert és orvosi eszközöket szállított a Gázai övezetbe.

Az izraeli hadsereg és a Hamász a területen továbbra is elkeseredett harcot vív. A zsidó állam szerint a

a terrorszervezet még mindig több mint százharminc izraeli túszt tart fogva, további harmincegy elhurcolt foglyot azonban már halottnak nyilvánítottak.

„Harmincegy családot tájékoztattunk róla, hogy foglyul ejtett szeretteik már nincsenek az élők sorában. Őket halottnak nyilvánítottuk. A többi családot pedig tájékoztattuk a túszok sorsáról és körülményeiről” – mondta Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője.

A Hamász kedden közölte, hogy válaszolt Izrael és Washington fegyverszüneti javaslatára. Bár ennek részleteit nem tudni, Washington szerint az ajánlatban benne volt a túszok szabadon engedése, valamint az izraeli erők kivonása Gázából, legalább negyven napra.

A Fehér Ház még vizsgálja a terrorszervezet válaszát.

„Katarral és Egyiptommal együtt komoly javaslatot terjesztettünk elő. Ennek célja nem egyszerűen a korábbi megállapodás megismétlése, hanem annak kiterjesztése volt. A Hamász válaszát vizsgáljuk, és hamarosan megvitatom az izraeli kormánnyal is” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki kedd este érkezett meg Tel-Avivba.

A lehetséges fegyvernyugvás ellenére a Vörös-tengeren a feszültség továbbra sem csökken. A jemeni húszi felkelők rakétákat lőttek ki két amerikai hajóra, amelyek közül az egyik megrongálódott. Az amerikaiak válaszul két támadó drónt megsemmisítettek.

„Figyelmeztetem őket, hogy abba kell hagyniuk a Gáza elleni barbár és brutális erőszakot. Fejezzék be az ostromot, ami miatt a palesztin nép nem jut orvossághoz és élelemhez. Ellenkező esetben a helyzet tovább eszkalálódik” – mondta a lázadók vezetője.

A húszi lázadók hónapok óta akadályozzák az áruforgalmat a világ egy legfontosabb teherszállítási útvonalán, ami miatt több európai gyárnak is fel kellett függesztenie a működését. A kereskedelmi hajók védelmében az amerikai és brit erők fokozták a hadműveleteket Jemenben, és több mint egy tucat húszi katonai állásra mértek légicsapásokat.

Ezrek tüntettek több izraeli városban, köztük Tel-Avivban és Jeruzsálemben, azt követelve az izraeli kormánytól, hogy tegyen többet a Hamász palesztin terrorszervezet által elhurcolt túszok elengedéséért.

A fogságban eltöltött napok számára utalva 120 nap a föld alatt elnevezésű tömegdemonstráción az elhurcoltak számos családtagja is megjelent, egyikőjük pedig, egy 15 éves fiú – akinek az unokatestvére került a fegyveresek fogságába – a felszólalásában azt követelte Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőtől, „bármi áron” hozza haza az embereket.

Az izraeli erők több mint 50 olyan célpontra mértek csapást Szíriában tavaly október eleje óta, amelyek az Irán által támogatott, síita libanoni Hezbollahhoz köthetők – jelentette be szombati tájékoztatóján Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője.

„Ahol a Hezbollah van, mi is ott leszünk. Lépéseket fogunk tenni a Közel-Keleten mindenhol, ahol csak szükséges” – mondta Hagari. Az izraeli hadsereg a legritkábban oszt meg részleteket, és rendszerint csak igen szűkszavúan nyilatkozik szíriai műveleteiről.

Hagari elmondta azt is, hogy Libanonban mintegy 34 ezer Hezbollah-célpontot – köztük határellenőrzési állásokat, fegyverraktárakat és parancsnoki központokat – támadtak az izraeli erők. Közlése szerint a műveletekben több mint 200 ember halt meg libanoni részről tavaly október óta.

A szóvivő kitért arra is, hogy Izrael megerősítette katonai jelenlétét a libanoni határ közelében, számítva arra, hogy esetleg a Hezbollah is bekapcsolódik a konfliktusba a palesztin Hamász tavaly októberi, Izrael elleni támadása után.

Izrael több tízezer embert evakuált az északi országrészből, és azzal fenyegetett, hogy fokozni fogja libanoni hadműveleteit, ha a Hezbollah harcosai nem távolodnak el az izraeli határ közeléből.

Tüntetéseket rendeztek Haifában és Beérsébában is.

A Gázai övezetet irányító Hamász október 7-én hajtott végre összehangolt támadást Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, és több mint 3000 megsebesült. A Hamász Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedett el. Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására.

Mindeközben a Wafa palesztin hírügynökség vasárnap azt közölte, az izraeli erők az övezet déli részén lévő, az egyiptomi határhoz közeli Rafah ellen intéztek légicsapásokat. Találat ért egy menekülteket elszállásoló óvodaépületet is, és több civil, köztük két gyermek meghalt.

A Hamász palesztin szélsőséges szervezet a január végi párizsi tárgyalások alapján született tűzszüneti tervezetre válaszul szerdán háromlépcsős saját tűzszünetjavaslatot terjesztett elő, amelyben az általa irányított Gázai övezetben zajló hadműveletek 4,5 hónapra szóló felfüggesztésére szólít.

A Reuters hírügynökséghez is eljuttatott tervezet szerint a fegyvernyugvás ideje alatt sor kerülne az Izrael elleni, október 7-i átfogó támadás óta fogva tartott túszok szabadon engedésére mindkét oldalon, az izraeli csapatok Gázai övezetből való kivonulására és az utolsó fázisban a háború végleges befejezéséről szóló megállapodás aláírására is.

A javaslat szerint a háború sújtotta övezet újjáépítése az izraeli csapatok kivonulása után kezdődne meg.

Az első fázisban a Hamász a nőket, a 19 év alatti fiatalokat és az idős, beteg túszokat engedné el az Izraelben bebörtönzött palesztin gyerekekért és nőkért cserébe, emellett Izrael kivonulna az övezet lakott területeiről.

A második szakasz csak akkor kezdődne el, ha a két fél közvetlen tárgyalásokat kezdeményezne a háború lezárásáról. Ebben a szakaszban szabadon engednék a maradék fogvatartott férfiakat, Izrael pedig teljesen kivonulna a palesztin övezetből. A harmadik szakaszban az áldozatok holttestének cserejére kerülne sor.

Izrael egyelőre nem reagált az előterjesztésre, de korábban már többször leszögezte, hogy csapatai mindaddig nem vonulnak ki az övezetből, amíg a területet meg nem tisztították a Hamász politikai és katonai gépezetétől.

A Hamász javaslatáról szó volt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdai tárgyalásain. A tervezetet katari és egyiptomi közvetítéssel juttatták el az amerikai és az izraeli vezetéshez – mondta el Ezzat er-Risk, a Hamász politikai vezetésének egyik tagja.