Lesz magyar-ukrán külügyminiszteri találkozó

Ha minden jól megy, magyar-ukrán külügyminiszteri találkozóra kerülhet sor január 29-én Ungváron, amelynek során a felek áttekintik a kétoldalú együttműködés kérdéseit – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a montenegrói kollégájával, Filip Ivanoviccsal közösen tartott sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy egy esetleges magyar-ukrán csúcstalálkozónak akkor van értelme, ha az jelentős eredményekkel járhat, márpedig ehhez megfelelő előkészítésre van szükség.

Ennek érdekében, a tervek szerint, január 29-én találkozóra kerül sor Ungváron közte és ukrán hivatali partnere, Dmitro Kuleba között, hogy az elejétől a végéig áttekintsék a kétoldalú együttműködés kérdéseit, és megvizsgálják, hogy a felső szintű ülés segíthet-e a kapcsolatok előremozdításában, vagy hogy milyen egyéb munkát kell elvégezni ahhoz, hogy a siker reményével ülhessenek össze a két ország vezetői – tájékoztatott.

Én készen állok, én továbbra is a lehető legnagyobb védelmet biztosítom annak a napnak a naptárban, tehát január 29. most elvileg mindkettőnk részéről arra van szánva, hogy összeüljünk Ungváron – fogalmazott.

Emellett – mint közölte – Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével is szívesen leül tárgyalni, de onnan még nem érkezett javaslat időpontra.

„Én továbbra is itt vagyok, és várom, hogy időpontjavaslat érkezzen, s akkor vele is, ha kell, találkozom. Ha elég Kuleba miniszter úrral, az természetesen az ukránok belső döntése, mi abba nem avatkozunk bele” – mondta.

Szijjártó Péter a befagyasztott európai uniós források kapcsán a „bazári hangulat” elkerülését kérte, hangsúlyozva, hogy nem alkudozásról van szó, és nem szabad olyan ügyeket összekeverni, amelyeknek semmi közük nincs egymáshoz.

Magyarország számára az európai uniós források járnak. Függetlenül Ukrajnától, a Hold állásától vagy a marslakóktól – jelentette ki.

„Ezeket a forrásokat Magyarország számára ki kell fizetni. Semmilyen jogszerű oka nincsen az Európai Bizottságnak arra, hogy ezeket a forrásokat visszatartsa” – tette hozzá.

Aláhúzta, hogy az EU-források az európai, köztük a magyar emberek munkájának eredményeként állnak elő, szétosztásuk pedig jogszabályok alapján kell történjen, miközben most nem ez zajlik, hanem politikai okokból blokkolják még mindig a hazánknak járó pénz egy jelentős részét.

„És ez teljesen független minden csatlakozni vágyó országtól, tehát a követelésünk továbbra is egyértelmű: adják ide az európai uniós forrásokat” – összegzett.

Ukrajna újabb fegyverszállítmányok iránti felhívással fordult kedden a nemzetközi közösséghez a Kijev és más ukrán nagyvárosok elleni heves orosz légicsapásokat követően.

„A moszkvai terrorista rezsimnek fel kell ismernie, hogy a nemzetközi közösség nem huny szemet az ukrajnai civilek legyilkolása és a polgári infrastruktúra lerombolása felett” – hangoztatta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében. A tárcavezető konkrétan új légvédelmi rendszerek és lőszerek, illetve különböző típusú drónok, valamint 300 kilométeresnél nagyobb hatótávolságú rakéták beszerzésének szükségességét említette.

Kuleba egyben sürgette, hogy a befagyasztott orosz pénzeket tegyék hozzáférhetővé Ukrajna számára.

Az ukrán diplomácia vezetője követelte azt is, hogy „a releváns fővárosokban” és nemzetközi szervezetekben szigeteljék el az orosz diplomatákat.

A kijevi tárca közleménye szerint a keddi orosz légicsapásokat „kizárólag” polgári célpontok ellen hajtották végre.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Telegram oldalán viszont azt írta, hogy civil létesítmények, illetve a létfontosságú infrastruktúra mellett ipari és katonai objektumokat is támadások értek.

Keddre virradóra heves drón- és légicsapások érték Kijevet és Harkiv városát, kioltva legkevesebb öt ember életét és megsebesítve 120-at. Ukrán állítások szerint a rakéták és drónok több mint 70 százalékát sikerült lelőni.