Izraeli tárgyalások a tűzszünetről

Konstruktív tárgyalás folyt Párizsban egy estleges tűzszünetről a Gázai övezetben és az elhurcolt izraeliek szabadon engedéséről, de jelentős szakadékok tátonganak az egyes álláspontok között – közölte  Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.

William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója David Barneával, az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad vezetőjével, valamint Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnökkel és Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével egyeztett. A felek a jövő héten ismét találkoznak a párbeszéd folytatása végett.

A The New York Times című amerikai lap tudomása szerint Párizsban az amerikai kormány egyik szövegjavaslatát beszélték meg, amely izraeli javaslatokon felül magában foglal felvetéseket a radikális iszlamista Hamász részéről is. Az elképzelések szerint a szélsőségesek elengednék a Gázai övezetben még fogva tartott mintegy 130 túszt, cserébe Izrael két hónapra felfüggesztené katonai műveletét.

A terv szerint egy első fázisban a harcokat 30 napra leállítanák. Ez idő alatt a terrorszervezet elengedné a nőket, időseket és sebesülteket. Ezzel párhuzamosan a felek tárgyalásokat folytatnának egy második fázisról, amelyben a túszként tartott férfiakat, illetve katonákat engednék el egy 30 napos hosszabbításért cserébe.

Izrael azt szeretné, hogy az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNRWA) ne legyen semmilyen szerepe Gázában a háborút követően – jelentette ki Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter arra reagálva, hogy a gyanú szerint az ENSZ-ügynökség egyes munkatársainak közük volt az Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadáshoz.

Az izraeli kormány garantálni akarja, hogy az UNRWA „ne képezze részét a megoldásnak” a palesztin területen. Kac közleményében arra is kitért, hogy szerinte az UNRWA-nak minden tevékenységével fel kellene hagynia.

Az UNRWA vezetője pénteken közölte, hogy

azonnali hatállyal szerződést bontottak azokkal, akikkel kapcsolatban felmerült, hogy közük lehet a terrortámadáshoz, és vizsgálat is indult.

A vádak nyilvánosságra kerülését követően több ország, köztük a legnagyobb finanszírozó, az Egyesült Államok is bejelentette, hogy felfüggeszti az UNRWA támogatását.

Nem sokkal később hasonló bejelentést tett, és ideiglenesen leállította az UNRWA támogatását Finnország, Olaszország és az Egyesült Királyság is. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) főtitkára, Husszein es-Sejk az X-en azt írta, hogy a palesztinoknak az „izraeli agresszió” közepette jelenleg égető szüksége van az UNRWA támogatására.

„Arra kérjük a támogatás leállításáról döntő országokat, hogy vizsgálják felül elhatározásukat” – írta Sejk a közösségi oldalon, s egyúttal arra az álláspontra helyezkedett, hogy az UNRWA támogatásának megszüntetése politikai és humanitárius kockázattal jár.

A Gázai övezetet uraló Hamász arra szólította fel az ENSZ-t és a nemzetközi közösséget, hogy „ne engedjenek az izraeli fenyegetéseknek és zsarolásnak”, egyúttal azzal vádolta meg a zsidó államot, hogy minden nemzetközi segélytől el akarja vágni a gázaiakat.

A Hamász október 7-én hajtott végre összehangolt terrortámadást Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, és több mint 3000 megsebesült.

A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedett el.

Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására. A gázai háború palesztin halottjainak száma időközben már meghaladta a 26 ezret.

Minden, terrorista cselekményekben érintett ENSZ-dolgozó szigorú büntetését ígérte vasárnap a világszervezet főtitkára, miután izraeli vizsgálatok szerint az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségének (UNRWA) tizenkét munkatársa részt vett a Hamász terrorszervezet izraeli célpontok elleni október 7-i támadásában.

„Az ENSZ bármely dolgozója, aki terrorista cselekményekben érintett, felelősségrevonásra számíthat, beleértve a rendőrségi eljárást is. A világszervezet kész együttműködni az illetékes hatóságokkal” – szögezte le közleményben António Guterres.

Az ENSZ főtitkára ugyanakkor kiemelte azt is, hogy „nem szabad megbüntetni azt a több tízezer embert, akik az UNRWA-nak dolgoznak, sokan a segélymunkások számára elképzelhető legveszélyesebb körülmények között. Az általuk ellátott emberek sürgős szükségleteit azonnal meg kell oldani”.

Elmondta továbbá, hogy a 12 érintett közül kilencet elbocsátottak, egy életét vesztette, a másik két ember személyazonosságát pedig még mindig vizsgálják.

A segélymunkásokkal kapcsolatos hírre több ország, köztük Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok felfüggesztette az ügynökségnek szánt segélyeket.

„Miközben megértem az aggályokat és magam is elszörnyedtem e vádakra, nyomatékosan kérem azon államokat, melyek felfüggesztették a hozzájárulásaikat, hogy legalább biztosítsák annak lehetőségét, hogy az UNRWA folytathassa munkáját”

– húzta alá mindazonáltal Guterres, emlékeztetve arra, hogy mintegy kétmillió gázai civil élete múlik a szervezet által nyújtott segítségen.

Mindeközben Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter szombat este az X közösségi oldalon közzétett felhívásában Philippe Lazzarini, az UNRWA igazgatója távozását követelte, Ejlon Lévi kormányszóvivő pedig azzal vádolta a szervezetet, hogy „a Hamászt fedezi”.