Folyatódnak a gázai légicsapások

Több mint 30 palesztin, köztük gyerekek veszítették életüket a Gázai övezetet szombatra virradóra ért izraeli légicsapásokban gázai palesztin bejelentés szerint.

A gázai egészségügyi minisztérium szombaton azt közölte, hogy az elmúlt 24 órában 135 palesztin halt meg a bombázásokban, és ezzel a háború kezdete óta a halálos áldozatok száma 23 843-ra nőtt.

A minisztérium nem részletezte, hogy hányan vannak köztük fegyveresek és hányan polgári személyek, csak annyit közöltek, hogy nagyjából kétharmaduk nő és gyerek. A sebesültek száma a tárca szerint meghaladja a 60 ezret.

Izrael az övezetet irányító Hamászt teszi felelőssé a civil áldozatok magas számáért, azt állítja, hogy a terrorszervezet harcosai polgári épületeket katonai célokra használnak, és sűrűn lakott városi övezetekből indítják támadásaikat.

Az izraeli hadsereg közlése szerint a szárazföldi hadművelet október végi kezdete óta a gázai harcokban 186 izraeli katona halt meg és 1099 a sebesültek száma. Az övezet lakosságának több mint 85 százaléka otthonának elhagyására kényszerült, és nagy lakott területek a földdel lettek egyenlővé.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte, hogy a vasárnap 100. napjába lépő gázai háború következtében az övezet kórházai közül már csak 15 működik részlegesen.

Az izraeli hadsereg (IDF) megölt három palesztin fegyverest, akik pénteken megtámadtak egy zsidó települést a megszállt Ciszjordániában.

A hadsereg közleménye szerint „terrorista beszivárgás” történt a Hebron városától mintegy 20 kilométerre nyugatra fekvő Adora településen, és izraeli katonák kerültek tűz alá. A katonák átkutatták a környéket és megöltek három támadót, egyikük 19 éves volt, ketten pedig 16 évesek.

Ciszjordániában az amúgy is feszült helyzet tovább fokozódott október 7-e után, amikor a Hamász szélsőséges palesztin szervezet támadást indított Izrael déli részén, ami komoly konfliktust robbantott ki a Gázai övezetben. Azóta 338 embert öltek meg Ciszjordániában.

Az Izrael által az 1967-es hatnapos háborúban Jordániától elfoglalt Ciszjordániában mintegy hárommillió palesztin él.

Az izraeli „háborús bűnök” a felelősek a megnövekedett regionális feszültségért és a Vörös-tengeri térségben tapasztalható erőszakért, amely szélesebb körű háború kirobbanásával fenyeget a Közel-Keleten – jelentette ki pénteken Ajmán Szafadi, Jordánia külügyminisztere.

Izrael, amely október óta harcol a Hamász ellen a Gázai övezetben, tagadja, hogy háborús bűncselekményeket követett volna el.

A jordániai külügyminiszter az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által a jemeni húszi lázadók állásaira éjszaka mért légicsapások után közölte, hogy a nemzetközi közösség nem tett semmit a palesztinok elleni izraeli „agresszió” megállítása érdekében, ez pedig veszélyezteti a régió biztonságát.

„A Gáza elleni izraeli agresszió, a palesztinok ellen folyamatosan elkövetett háborús bűnök és a nemzetközi jog büntetlen megsértése a felelős a térségben egyre növekvő feszültségekért” – jelentette ki Szafadi.

A külügyminiszter szerint a régió stabilitása és biztonsága szorosan kapcsolódik egymáshoz.

„A nemzetközi közösség humanitárius, erkölcsi, jogi és biztonsági válaszút előtt áll. Vagy vállalja a felelősséget, véget vet Izrael agressziójának és megvédi a civileket, vagy hagyja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek és szélsőséges minisztereinek, hogy egy olyan regionális háborúba rángassanak minket, amely a világbékét fenyegeti” – mondta a jordániai külügyminiszter.

Izrael közölte, hogy katonái betartják a nemzetközi jogot a Gázai övezetben, miközben a civilek által sűrűn lakott területeken tevékenykedő palesztin fegyveresek ellen harcolnak.

Az izraeli túszok családtagjai a Hamász által elrabolt szeretteik kiszabadítását követelték az izraeli kormánytól vasárnap, a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin terrorszervezet elleni háború századik napján.

Vasárnap száz perces sztrájkot tartanak a száznapos háború és az elhurcoltak iránti szolidaritás jeleként a gazdaságban, a tudományos intézményekben és más területeken Izraelben – jelentette be az izraeli szakszervezeti mozgalom, a Hisztadrut.

A Hisztadrut országos munkabeszüntetéséhez csatlakoztak az ország legnagyobb vállalatai, a kórházak, a biztosító- és pénzügyi társaságok, a kutatóintézetek és különböző egyesületek. Több felsőoktatási intézményben száz percre leállították az oktatást, néhány egyetemen megemlékezéseket tartottak.

Tel-Avivban, az Elraboltak terének átnevezett központi, az izraeli opera, a Kameri Színház, a városi könyvtár és a helyi szépművészeti múzeum közötti téren a családtagok szervezete 24 órás tüntetést rendezett, amely szombat este kezdődött.

A rendezvényen tárgyalásokat és megállapodást sürgetnek szeretteik szabadon bocsájtása érdekében. A szombat esti tömeggyűlésen többek közt részt vett Beni Ganz, a Nemzeti Tábor párt elnöke, a szűk hadikabinet tagja is.

A háború századik napján tovább folytak a harcok, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap reggel bejelentette, hogy az elmúlt nap során az övezet középső részén négy, délen, Hán-Junisz térségében pedig kilenc palesztin fegyverest öltek meg, közülük ötöt egy alagútban. Az akciókat a légierő és a szárazföldi csapatok együttműködésével hajtották végre.

Emellett az övezet északi részén megtaláltak és megsemmisítettek számos rakétakilövő állást és rakétákat is. A katonai szóvivő vasárnap reggel engedélyezte egy újabb, 21 éves, elesett izraeli katona nevének nyilvánosságra hozatalát. Szombat este a libanoni-szíriai-izraeli határháromszögben fekvő, vitatott hovatartozású Dov-hegynél járőröző izraeli katonák tűzharcban megölték egy libanoni fegyveres csoport négy tagját, akik libanoni területről Izrael területe felé vonultak – jelentette az IDF szóvivője vasárnap reggel.

A német kormány szerint Izrael nem követett el népirtást a palesztin többségi lakosságú Gázában, a török elnök szerint viszont konkrét, képi bizonyítékok vannak erre – derült ki a német kormány és a török elnök pénteken közzétett állásfoglalásából, amelyekben a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) csütörtökön megkezdődött per fejleményeit kommentálták.

A pert a Dél-afrikai Köztársaság kezdeményezte, mert úgy véli, hogy Izrael a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni, Gázai övezeti hadműveletével megsérti az ENSZ egy 1948-as egyezményét, amely a népirtás tilalmáról szól.

A német kormány közleménye szerint „Németország határozottan visszautasítja a népirtás Izraellel szemben felhozott vádját, mert az minden alapot nélkülöz”. Berlin szerint „éppen a Hamász célja Izrael megsemmisítése”. Hozzátették, hogy „Németország a holokauszt során elkövetett emberiesség elleni bűncselekményei, azaz saját történelmi tapasztalatai okán is magáénak vallja a népirtás tilalmáról szóló egyezményt, amely a nemzetközi jog egyik eszközeként gondoskodik annak kinyilatkoztatásáról, hogy soha többé ne legyen népirtás a világon”. A közleményt azzal zárták, hogy a „német kormány tiltakozik az egyezmény politikai célokra történő felhasználása ellen”.

Recep Tayyip Erdogan török elnök viszont azt mondta pénteki isztambuli sajtótájékoztatóján: „Törökország a nemzetközi bíróságnak bemutatott dokumentumokkal, elsősorban helyszíni képfelvételekkel támasztja alá a népirtás tényét abban bízva, hogy a bíróság igazságot szolgáltat, és el fogja ítélni Izraelt”.

Erdogannak erre és korábbi nyilatkozataira reagálva Jiszráél Katz izraeli külügyminiszter „az örmények elleni népirtással terhelt ország vezetőjének” nevezte őt, és kijelentette, hogy alaptalan vádakkal illeti Izraelt.

A Gázai övezetet irányító Hamász fegyveresei Izrael elleni október 7-i támadásukban 1140 embert meggyilkoltak, további 203-at pedig elhurcoltak a Gázai övezetbe túsznak.

A gázai hatóságok legfrissebb közlése szerint a megtorló izraeli hadműveletnek már több mint 23 700 palesztin civil halálos áldozata van.

Tal Becker, az izraeli külügyminisztérium jogi tanácsadója a per pénteki tárgyalásán azzal védekezett, hogy „Dél-Afrika nagyon eltorzítja az eseményeket, mert Izrael gázai katonai akciói önvédelmi cselekmények, amelyek a szélsőséges palesztin szervezetek megsemmisítését célozzák”.