Egyre durvul a helyzet a Közel-Keleten

Nem csendesedik a botrány az ENSZ palesztinokat segélyező szervezete körül, amelyről kiderült, hogy egyes munkatársai részt vettek az október 7-ei terrortámadásban. Sok ország azonnal megvonta támogatását. A palesztin kormányfő szerint azonban ez nagyon veszélyes helyzetet teremthet. Közben az amerikai elnök Iránt hibáztatja és válaszlépéseket helyezett kilátásba a jordániai katonai támaszpontjukat ért támadás miatt.

Mindössze műholdas felvételeken tudták megmutatni a nemzetközi hírügynökségek azt a Jordánia és Szíria határán fekvő katonai bázist, amelyet dróntámadás ért szombaton. Az akcióban három katona életét vesztette és harmincnál is többen megsebesültek.

Forrás: M1

„Az amerikai erők együttműködnek Jordániával a terrorizmus visszaszorításában és a határok biztosításában. A jordán kormányszóvivő részvétét fejezte ki az Egyesült Államoknak a drónnal végrehajtott támadás áldozatai miatt, és mielőbbi felépülést kívánt a sebesülteknek” – mondta vasárnap este a jordániai televízió hírolvasója.

Bár az elkövetők pontos kilétét még nem tették közzé, a Fehér Ház Iránnal hozta összefüggésbe az akciót. Joe Biden elnök válaszlépéseket ígért az ügyben.

„Kemény napunk volt tegnap este a Közel-Keleten. Három bátor lelket veszítettünk el az egyik katonai bázisunk elleni támadásban. Egy pillanatnyi csendet kérek, hogy így tisztelegjünk mindhárom elesett katonánk emléke előtt” – mondta az amerikai elnök.

Irán tagadja, hogy köze volt az amerikai támaszpont elleni támadáshoz. Az ország ENSZ-képviselete által közzétett közleményben azt írták: az amerikai erők és helyi fegyveres csoportok közötti konfliktusok állnak a súlyos incidens hátterében.

Izraeli rakétatámadás érte a Hezbollah libanoni síita milícia és az iráni Forradalmi Gárda Damaszkusz egyik déli külvárosában lévő létesítményeit hétfőn, legkevesebb hatan meghaltak – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet. A támadás tényét a szíriai hadsereg is megerősítette.

A szíriai polgárháború eseményeit megfigyelő, nagy-britanniai székhelyű aktivistahálózat úgy tudja, három rakéta csapódott be a szíriai főváros Szejjida Zejnab nevű negyedébe. A halottak közül hárman az Irán által támogatott milícia fegyveresei voltak.

A támadás tényét a szíriai hadsereg is megerősítette, hozzátéve, hogy

Izrael a Golán-fennsík felől lőtte ki a rakétákat, részleteket azonban nem közölt.

Izrael az utóbbi években számos légicsapást mért szíriai célpontokra, a hadsereg, valamint a damaszkuszi kormánnyal szövetséges erők, köztük a Hezbollah infrastruktúrája ellen.

Az izraeli vezetés többször leszögezte: mindent megtesz azért, hogy Irán ne vethesse meg a lábát Szíriában, különös tekintettel a Golán-fennsík térségére.

Továbbra is heves harcok dúlnak a Gázai övezet déli részén lévő Hán Júnisznál. Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint egységeik leromboltak egy újabb alagutat az övezet északi részén, és folytatódik a városban lévő Nasszer kórház ostroma, amely a harcok miatt gyakorlatilag felfüggesztette működését.

Konstruktív tárgyalás folyt Párizsban egy estleges tűzszünetről és az elhurcolt izraeliek szabadon engedéséről, de jelentős szakadékok tátonganak az egyes álláspontok között – erről számolt be Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala vasárnap. A megbeszélésen a CIA igazgatója, a Moszad vezetője, valamint a katari miniszterelnök és az egyiptomi hírszerzés vezetője egyeztetett. Sajtóinformációk szerint Párizsban az amerikai kormány egyik szövegjavaslatát beszélték meg, amely izraeli javaslatokon felül magában foglal felvetéseket a radikális iszlamista Hamász részéről is.

Az elképzelések szerint a szélsőségesek elengednék a Gázai övezetben még fogva tartott mintegy 130 túszt, cserébe Izrael két hónapra felfüggesztené a támadásokat.

Mindeközben nem csendesedik az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége körüli botrány. Az izraeli hatóságok bizonyítékokat találtak arra, hogy az ügynökség egyes munkatársai részt vettek az október 7-ei terrortámadásban, és a szervezet járműveit is használták a Hamász fegyveresei. A súlyos vádak nyilvánosságra kerülése után több ország, köztük Hollandia, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és az Egyesült Államok is felfüggesztette az ügynökségnek szánt segélyeket.

A palesztin miniszterelnök szerint Izrael mindvégig a palesztin menekülteket segítő ügynökség felszámolását szorgalmazta. Állítása szerint a zsidó állam katonái ezért támadták a menekülttáborokat is. Mohammad Shtayyeh rendkívül veszélyesnek nevezte, hogy azok az országok függesztették fel a segélyezés folyósítását, amelyek a költségvetés 70 százalékát adják.

A Hezbollah libanoni síita milícia bejelentette, hogy másodszorra intézett rakétatámadást az észak-izraeli Meron támaszpont ellen.

Az akciót az Irán által támogatott szervezet az izraeli hadsereg Libanonban és Szíriában élő civilek elleni legutóbbi akcióira szánta válaszul – derült ki a bejelentésből.

Mindeközben egy, a Hezbollahhoz közeli forrás a sajtóval azt közölte, hogy az izraeli hadsereg vasárnap több dél-libanoni település ellen intézett támadást, és az akcióban milícia egyik harcosa meghalt.

A Hezbollah már január 6-án is rakétatámadást hajtott végre Meron ellen válaszul arra, hogy Izrael likvidálta Száleh al-Arúrit, a Hamász palesztin terrorszervezet politikai bizottságának elnökhelyettesét Bejrútban.

Izrael a Gázai övezet ellen október elején indított háborúja óta rendszeresek az összecsapások az izraeli-libanoni határ menti térségben is. Az AFP francia hírügynökség összesítése szerint hétfőig Libanonban 200-an haltak meg izraeli támadásokban, közülük 147 a Hezbollah fegyverese volt.

Izraeli hatóságok szerint a Libanonból érkező támadásokban kilenc katona és hat civil halt meg.

Tovább fokozhatja a közel-keleti és délkelet-ázsiai feszültséget az irániak által Pakisztán területén végrehajtott akciója, melyben többen is meghaltak. Iszlámábád határozottan elítélte Teheránt, és azt ígérte, a légicsapás nem marad következmények nélkül. A Hamász által tavaly októberben elkövetett terrortámadás óta egymást érik az erőszakos cselekedetek a térségben. A libanoni Hezbollah rendszeresen támadja rakétákkal Izraelt, a jemeni húszik pedig a tengeri kereskedelmet bénító akciói miatt kerültek a figyelem középpontjába.

 Irán légicsapásokat mért egy dzsihadista szervezet bázisaira Pakisztánban.

A pakisztáni külügyminisztérium közölte, hogy két gyermek meghalt, három másik pedig megsebesült. A pakisztáni külügyi tárca pedig

azt közölte, hogy az incidensnek súlyos következményei lehetnek, és az ország légterének indokolatlan megsértéseként értékelte a támadást, majd behívatta a perzsa állam pakisztáni nagykövetét.

A minisztérium nem közölt további részleteket a csapásokról, de a pakisztáni közösségi médiában megjelentek szerint a rakéta- és dróncsapások célpontja a két ország közötti 1000 kilométeres határ mentén fekvő Beludzsisztán tartomány volt.

Iránban arról számoltak be, hogy a csapások egy szunnita militáns csoport, a Dzsais al-Adl dzsihadista szervezet ellen irányultak, de az iráni médiából gyorsan eltűntek a támadásra való hivatkozások – hívta fel a figyelmet a Guardian.

Irán és Pakisztán kapcsolata régóta feszült, nagyrészt a beludzs szeparatisták és más militáns csoportok határ menti térségben folytatott tevékenysége miatt. Mindez jelentős eszkalációs veszélyt hordoz magában, emlékeztet a lap, a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszéd területén.

Az incidens kevesebb mint egy nappal a Szíriában és Irakban végrehajtott iráni rakétacsapások után következett be.

Teherán hétfőn éjszaka az észak-iraki kurd régió székhelyén, Erbílben lévő izraeli „kémközpontokat” lőtte rakétákkal, amelyek az amerikai konzulátus közelében csapódtak be. Irán ezenkívül az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez köthető célpontokat is támadott Szíria északi részén.

Iráni rakétacsapásban találatot kapott épület az észak-iraki Erbílben 2024. január 16-án. A kiújult izraeli-palesztin konfliktusban a palesztinok pártján álló Irán hadserege, a Forradalmi Gárda reggelre virradóan rakétákkal lőtte az észak-iraki Erbílben szerinte működő izraeli kémközpontokat, és közlése szerint eltalálta a Moszad izraeli hírszerző ügynökség egyik főhadiszállását. Az erbíli rakétacsapásban többen életüket vesztették. (Fotó: MTI/AP/Julia Zimmermann)

Az ellenségei elleni megtorlások elsőrendű oka a január 3-án Kerman városában elkövetett kettős öngyilkos merénylet, amelyben több mint 80 iráni halt meg, és amiért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Nem világos egyelőre, hogy Irán szerint az Dzsais al-Adl is érintett-e, vagy más okból csapott le a csoportra. Úgy tűnik, hogy a kermani merénylet miatti iráni megtorló támadásoknak nincs közvetlen kapcsolatuk a gázai háborúval, de egy olyan feszült időszakban történtek, amikor ez a konfliktus eleve instabilitást gerjeszt a régióban.

A gázai palesztinokkal szolidaritást vállaló húszi lázadók által a Vörös-tengeri hajózási útvonal ellen elkövetett támadások miatt az USA és szövetségesei először hajtottak végre légicsapásokat Jemenben a fegyveres csoport állásai ellen. Az Egyesült Államok legutóbb kedden mért csapást a húszikra, hajóelhárító rakétákra.

Washington várhatóan szerdán bejelenti, hogy terrorszervezetté nyilvánítja a lázadó csoportot.

A Biden-kormányzat 2021 februárjában törölte a húszik esetében a különlegesen megjelölt globális terrorista szervezet (Specially Designated Global Terrorist) besorolást, aminek következtében a csoport lekerült a külföldi terrorista szervezetek listájáról, amire még a Trump-kormányzat tette fel őket. Mindez akkoriban komoly aggodalommal töltötte el a szaúdi vezetést is.

A gázai háború kitörése óta az Irán által támogatott libanoni Hezbollah mozgalom is rendszeresen lőtt rakétákat Észak-Izraelre, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) pedig visszavágtak Dél-Libanonra, olykor légicsapásokkal.

Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter kedden a svájci Davosban zajló Világgazdasági Fórumon találkozott Anvár-ul Hak Kakar pakisztáni ügyvezető miniszterelnökkel, azt azonban nem tudni, hogy pontosan miről esett szó a találkozón.

A beludzs nacionalisták több mint két évtizede folytatnak úgynevezett alacsony intenzitású felkelést Beludzsisztánban, amely az idők során függetlenségi törekvéssé nőtte ki magát. Irán azzal gyanúsítja Pakisztánt, hogy menedéket nyújt a felkelőknek és szándékosan okoz instabilitást Irán délkeleti határán, méghozzá Teherán fő riválisával, Szaúd-Arábiával együttműködve. A beludzs fegyveresek Iránból irányából is átlépték a határt, hogy Pakisztánon belül támadásokat hajtsanak végre.

Irán és Szaúd-Arábia tavaly márciusban kínai közvetítéssel enyhülést ért el, ami enyhítette a feszültséget, azonban 2023 áprilisában egy ilyen támadásban négy pakisztáni katona vesztette életét.