Amerikai diplomata tárgyal az izraeli túszokról

Brett McGurk, az amerikai elnök közel-keleti főtanácsadója Kairóban folytatott intenzív tárgyalásokat a Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt túszok szabadon engedéséről, valamint egy humanitárius tűzszünetről – közölte kedden Washingtonban a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

Sajtótájékoztatóján John Kirby hangsúlyozta, hogy Washington teljes mértékben támogatná a harci cselekmények humanitárius okokból történő hosszabb megszakítását a gázai palesztin övezetben fogva tartott izraeli túszok elengedése és segélyek beengedése végett a palesztin térség területére.

Úgy fogalmazott, hogy „nagyon komoly és józan” tárgyalások folynak egy újabb fogolycseremegállapodásról. Kijelentette ugyanakkor, hogy bármi is legyen a Gázai övezet jövője, annak nem lehetnek részesei a Hamász vezetői. Megismételte azt az amerikai álláspontot is, miszerint Washington ellenzi a Gázai övezet területének megcsorbítását.

„Bárhogy is nézzen ki a kormányzat Gázában, amint mindez véget ér, annak a palesztin nép törekvéseit kell képviselnie, akiket nem a Hamász képvisel” – húzta alá Kirby.

Mint mondta, McGurk más ügyeket is megvitat közel-keleti útján, ideértve azt is, hogy értékelést kap az izraeli katonai műveletekről és a zsidó állam civilek megóvása érdekében tett erőfeszítéseiről, mindemellett pedig megvizsgálja az izraeli-szaúdi kapcsolatok normalizálásának kilátásait.

Az Európai Unió és Egyiptom szerint az izraeli-palesztin konfliktus igazságos, tartós és átfogó megoldásához vezető egyetlen út a kétállami megoldás, amely véget vet a megszállásnak, és életképes palesztin állam létrehozásához vezet – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben kedden.

Josep Borrell, az EU-Egyiptom Társulási Tanács 10. ülését követően újságíróknak nyilatkozva közölte: az EU célja egy olyan nemzetközi koalíció létrehozása, amely támogatja a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása politikai perspektíváinak újraindítását, és ebben Egyiptomnak kulcsfontosságú partnernek kell lennie.

A közel-keleti béke megteremtésében Egyiptom nem stratégiai partner, hanem stratégiai szereplő. A térségben semmi sem történhet Egyiptom részvétele és beleegyezése nélkül, Kairó a múltban is szerepet játszott a régió békéjének építésében – emelte ki.

Azt mondta, hogy a békefolyamat helyett a kétállami megoldás végrehajtásáról kell beszélni, ugyanis a béke megteremtése egyetlen módjának az tekinthető, ha egymás mellett létező két állam jön létre.

Hangsúlyozta továbbá: Izraelnek nem lehet vétójoga a palesztin nép önrendelkezésével kapcsolatban.

Ha az ENSZ elismeri, ahogyan már sokszor elismerte a palesztin nép önrendelkezési jogát, azt senki sem vétózhatja meg – húzta alá az uniós diplomácia vezetője.

Az EU-Egyiptom társulási tanács ülését követően kiadott közös közleményben a felek kijelentették: csak egy független, területileg összefüggő, szuverén és életképes palesztin állam, Kelet-Jeruzsálem fővárossal élhet békében Izraellel, összhangban a nemzetközi joggal és az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival.

Az EU és Egyiptom aggodalmát fejezte ki, és katasztrofálisnak nevezte a gázai humanitárius helyzetet, amellyel kapcsolatban a nemzetközi humanitárius jog egyetemes elveivel összhangban önmérsékletre és a polgári lakosság védelmére szólítottak fel.

„Az EU és Egyiptom elkötelezettek amellett, hogy továbbra is szorosan együttműködjenek a gázai nép emberi szenvedésének enyhítése érdekében, és megerősítik, hogy határozottan elutasítják a palesztinok kényszerű, egyéni vagy kollektív elűzésének minden formáját a megszállt területek bármely részéről, beleértve a Gázai övezetet, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is” – fogalmaztak.

A közleményben Egyiptom azonnali tűzszünetre szólított fel, az EU a humanitárius tűzszünetek fontosságát hangsúlyozta. A felek aggodalmukat fejezték ki a Ciszjordániában tapasztalt helyzettel kapcsolatban is, ahol – írták – a zsidó telepesek által, az ott élő palesztinokkal szemben elkövetett erőszak és a telepek terjeszkedésének mértéke soha nem látott szintet ért el.

Aggodalomra okot adónak nevezték a palesztin közösség tagjainak erőszakos kilakoltatását is, amit a nemzetközi jog megsértésének neveztek.

Egyetértettek abban, hogy átfogó megközelítést kell elfogadni a migráció kezelésére, valamint abban, hogy jogszerű migrációs útvonalak kialakítására van szükség.

Véleményük szerint kezelni kell az illegális migráció kiváltó okait, küzdeni a migránscsempészet és az emberkereskedelem ellen, valamint biztosítani a nemzetközi védelemre jogosulatlan illegális migránsok méltóságteljes és fenntartható hazatérését és visszailleszkedését.

Az EU és Egyiptom elkötelezett a migránsok és menekültek jogainak védelme mellett – szögezték le, majd hozzátették: továbbra is együtt fognak működni a menekültek befogadására irányuló egyiptomi erőfeszítések sikere érdekében.

Folytatódtak a harcok szerdára virradóra a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisznál. Szemtanúk szerint az izraeli hadsereg helikopterekről lőtte a területet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig ismét katasztrofálisnak és leírhatatlannak nevezte a gázai kórházak helyzetét.

A Gázai övezetet irányító Hamász október 7-én hajtott végre összehangolt terrortámadást Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, és több mint 3000 megsebesült. A Hamász iszlamista terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedtek el.

Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására. A gázai háború palesztin halottjainak száma időközben már meghaladta a 25 ezret.

Az Axios amerikai hírportál hétfőn arról számolt be, hogy Izrael – a már korábban közvetítői szerepet vállaló Egyiptomon és Kataron keresztül – két hónapos tűzszünetet javasolt a Hamásznak az összes túsz elengedéséért cserébe.

Az egyeztetésekhez közeli források a sajtóval azt közölték, kedden Hamász-küldöttség érkezett Kairóba, mely várhatóan az egyiptomi hírszerzéssel egyeztet majd egy új tűzszüneti ajánlatról.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a túszok családtagjainak szintén azt mondta, az izraeli fél „előkészített egy javaslatot”, amelyről azonban nem árult el részleteket.

A The Wall Street Journal című amerikai lap egyiptomi tisztségviselőkre hivatkozva azt közölte, a Hamász tudatta, kész gyerekek és civil nők elengedéséről tárgyalni, „jelentős tűzszünetért cserébe”.

Újabb közös akciót hajtott végre a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen. A jemeni szélsőséges csoport is újabb támadásról számolt be. De a palesztin területekről is heves összecsapásokat jelentettek. Az izraeli haderő mindeközben az eddigi legnagyobb veszteségéről számolt be.

Robbanások rázták meg kedd hajnalban Jemen fővárosát, Szanaát. A brit és az amerikai légierő újabb közös akciót hajtott végre a húszi lázadók katonai létesítményei ellen. A légicsapásoknak nyolc célpontja volt. A brit külügyminiszter hangsúlyozta:

addig folytatják a támadásokat, ameddig szükséges.

„Amit a húszik tesznek, az elfogadhatatlan, illegális és veszélyezteti a hajózás szabadságát. Ezért fel kellett lépnünk. Az akció mellett egy egész sor intézkedést is hozunk, beleértve a szankciókat és más nyomásgyakorlást, mint például a királyi haditengerészet másokkal közös bevetései a Vörös-tengeren” – fogalmazott David Cameron.

A tárcavezető hozzátette, hogy Jemennel nincs vitájuk, sőt, a közel-keleti ország mintegy százezer lakójának juttatnak élelmet havonta, éppen azon a tengeri útvonalon, amit a síita szélsőségesek rendszeresen támadnak.

A húszi lázadók közben arról számoltak be, hogy hétfőn egy amerikai teherhajót támadtak meg, ezt azonban sem a hajót üzemeltető cég, sem a washingtoni vezetés nem erősítette meg.

„A jemeni fegyveres erők haditengerészeti erői rakétatámadást hajtottak végre az Ocean Jazz amerikai katonai teherhajó ellen az Ádeni-öbölben. Hangsúlyozzuk, hogy az amerikai és brit jogsértésekre elkerülhetetlen a válasz, és egyetlen eset sem marad büntetés nélkül. Továbbra is akadályozzuk az izraeli hajók vagy az arra tartó járművek útját, amíg véget nem ér az agresszió, és fel nem oldják a gázai palesztinok elleni blokádot” – mondta a húszi lázadók szóvivője.

A Gázai övezetben azonban nem csitulnak a harcok. A déli Hán Júnisz városánál a leghevesebbek az összecsapások az izraeli hadsereg és a Hamász terrorszervezet között. A Palesztin Vörös Félhold azt közölte, a hadsereg tüzérségi támadást hajtott végre térségbeli központja ellen, amelynek következtében több, a szervezetnél menedéket kereső ember megsebesült. Emellett a harcok a palesztin terület egyik utolsó, még működő kórházát is megközelítették.

„Vasárnap este óta a Hán Júniszban folyó harcok miatt rengeteg a sérültünk, nincs elég hely számukra. Ahol én dolgozom, ott négy ágy jut az osztályon tíz sérültre. Nincs elég egészségügyi dolgozó, és a felszerelésekből is hiány van. Kimerültek vagyunk, én harminc órája nem aludtam” – nyilatkozta a sürgősségi osztály egyik orvosa.

Közben az izraeli hadsereg az eddigi legnagyobb veszteségét szenvedte el, egy nap alatt 24 katonája halt meg. Többségük akkor vesztette életét, amikor egy kétszintes épületet akartak megsemmisíteni, az azonban egy robbanás miatt rájuk omlott.

„A katonák az izraeli közösségeket Gázától elválasztó területen, Kiszufim kibuc közelében voltak. A fegyveresek építményeket és a terroristák infrastruktúráját számolták fel a területen, mintegy hatszáz méterre a határtól” – jelentette Daniel Hagari, az izraeli haderő szóvivője.

A zsidó állam hadserege az ország északi határánál újabb Libanon elleni légicsapásokról számolt be. Az izraeli jelentés szerint a Hezbollah síita milícia megfigyelőállásai és egy katonai tábor ellen indítottak támadást.