A Nyugat akadályozza a békekötést Ukrajnában?

– A szakértők többsége felfogja, hogy a Nyugat akadályozza az ukrajnai rendezést azáltal, hogy támogatja a kijevi vezetést, utóbbi pedig közben a haláltusáját vívja − jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsában az ukrajnai helyzet megvitatásának szentelt hétfői ülésen.

− hangsúlyozta Lavrov.

– A valóság azonban azt mutatja, hogy dacára az ukrán fegyveres erők teljes kudarcának a harctéren, a kijevi rezsimet nyugati irányítói továbbra is maximális eltökéltséggel az értelmetlen katonai ellenállásra próbálják rábírni − húzta alá az orosz diplomácia vezetője.

− tette hozzá.

– Oroszország különleges katonai műveletét 2022 februárjában nem Ukrajna és nem az ukrán nép ellen indította meg, hiszen azzal továbbra is testvéri kötelék fűz össze bennünket. Nem véletlenül keresett Oroszország területén menedéket csaknem hétmillió ukrán 2014-et követően − közölte az orosz külügyminiszter, hozzátéve, hogy „a hadműveletet a kijevi vezetés ellen indították el, mert az nem átallott háborút vívni saját állampolgárai ellen az ország déli, illetve délkeleti részein, valamint teljesen diszkriminálni az orosz ajkú ukránokat”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Krím félszigeten a kijevi kormány jóslataira rácáfolva békében élnek ukránok és oroszok, illetve más nemzetiségek is.

Beszélt arról is, hogy szerinte a nyugati országok „ócska” fegyvereiket adják át Ukrajnának. – Az amerikai kormány képviselőinek nyilatkozataiból kitűnik, hogy a kijevi rezsim számára kiutalt katonai költségvetési keret 90 százaléka az Egyesült államokban marad, és az ottani hadiipari ágazat fejlesztésére és a fegyverek korszerűsítésére fordítják − mondta Lavrov, megismételve, hogy „az ócskaságokat” Ukrajnában használják.

– A kijevi illetékesek annak érdekében, hogy a konfliktusból maximálisan nyerészkedhessenek, egyszerűen eladják a feketepiacon a nyugati fegyverek egy részét. A dark neten elegendő ilyen hirdetést találni. Nehéz elképzelni, hogy mindez a nyugati tisztségviselők tudta nélkül történjék, mivel, mint szokás mondani, kéz kezet mos − húzta alá Lavrov.

– Ahogy látom, az amerikai ellenőrök most elutaztak Kijevbe megnézni a helyszínen, hogy miként állnak a dolgok, hát sok sikert kívánok nekik ehhez – fűzte hozzá.

Lavrov kitalációnak nevezte azokat a nyugati vádakat, miszerint Oroszország más országokat is tervez megtámadni. Mint mondta, ez csak arra szolgál, hogy pénzt csikarjanak ki az amerikai kongresszusból és az európai parlamentekből a kijevi vezetés megsegítésére „a saját állampolgáraik kárára az utolsó dollárig és euróig”.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka hétfőn nehéz helyzetről számolt be a frontvonalakról.

Szirszkij szerint különösen Bahmut térségében dúlnak ádáz harcok. „A helyzet rendkívül feszült, és azt intenzív tüzérségi-, aknavető- és harci dróncsapások, valamint rohamok jellemzik” – írta Telegram-oldalán. Hozzátette, hogy a térség további védeleméről egyeztetett a helyi zászlóaljparancsnokokkal.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentése is említést tesz Bahmutról, illetve az északkeleti Harkiv térségéről. A beszámoló szerint a stratégiailag fontos Kupjanszk közelében lévő Szinkivka településnél az ukrán erők az orosz csapatok négy rohamát verték vissza.

„Az ellenség megpróbálja ott áttörni védelmi vonalainkat” – olvasható a helyzetjelentésben. Bahmutnál pedig hét visszavert rohamot említett a vezérkar. A harci cselekmények súlypontját továbbra is Avgyijivka és Marjinka kisvárosok jelentik Donyeck város környékén.

Szörnyűséges terrorcselekmény volt az ukrán tüzérségnek a donyecki piacra mért csapása, amely 27 ember halálát okozta – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

„A kijevi rezsim ismét megmutatta bestiális arcát azzal, hogy civil infrastruktúrára mért csapást. Emberekre, civilekre mérnek csapást. A csapás, amelyet tegnap donyecki árussorokra mértek, szörnyűséges terrorcselekmény, mert olyan fegyvert használtak, amely válogatás nélkül öl, és amely ennyi ember halálát okozta” – mondta a Kreml szóvivője.

Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek beszámoltak az incidensről, aki kiadta a szükséges utasításokat. Mint mondta, a védelmi minisztérium és más szervek megteszik a szükséges intézkedéseket a hasonló terrortámadások elleni védelem érdekében. Elmondta, hogy Putyin az ügyben nem kíván külön nyilatkozatot tenni.

„Természetesen folytatódik a különleges hadművelet, hogy megvédjük népünket ettől a veszélytől”

– hangsúlyozta az elnöki szóvivő.

Az ukrán hadsereg vasárnap reggel vette célba a Donyeck Tyeksztyilscsik lakótelepén lévő piac körzetét. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban hétfőn elmondta, hogy a Donyeckre mért ukrán tüzérségi támadás halálos áldozatainak száma 27-re, a sebesültjeié pedig 26-ra emelkedett.

Pusilin szerint a várost kazettás lőszerrel lőtték, ezért ilyen nagy az áldozatok száma. Hétfőt gyásznappá nyilvánították a donyecki régióban. Mihail Murasko egészségügyi miniszter közölte, hogy 21 ember továbbra is kórházi ápolásra szorul és hogy egy nő állapota súlyos.

Alekszej Kulemzin, Donyeck polgármestere a Pervij Kanal tévécsatorna műsorában azt hangoztatta, hogy az ukrán fél igyekezett minél több civilt megölni.

„Információink szerint 155-ös, NATO-kaliberű repeszgránátokat használtak, köztük olyanokat is, amelyek a levegőben robbantak fel. Nyilvánvaló, hogy a cél éppen az ártatlan civilek halála volt. Olyan séma szerint lőttek, amely lehetővé tette, hogy minél több embert – közöttük segítségül érkezőket, mentősöket és szemtanúkat – pusztítsanak el” – mondta Kulemzin. Hangsúlyozta, hogy ezen a lakótelepen „nincsenek és soha nem is voltak katonai létesítmények”, és hogy Kijev célzottan civileket támadott.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap a Donyeck elleni ukrán barbár terrorcselekmény elítélésére szólította fel az összes felelős kormányt és az illetékes nemzetközi szervezetet. A támadás témája lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői ülésének, amelyen személyesen vesz részt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

António Guterres, az ENSZ főtitkára szóvivője útján közölte: határozottan elítél minden, civilek és polgári infrastruktúra elleni támadást, beleértve az ukrajnai Donyeck városának lövetését. Emlékeztetett rá, hogy a civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat a nemzetközi humanitárius jog tiltja, elfogadhatatlannak tartja, ezért azonnal le kell állítani azokat.

Három frontszakaszon 18 ukrán rohamot vert vissza az elmúlt nap folyamán az orosz haderő, közülük kilencet Kupjanszk, hatot pedig Donyeck térségében – közölte hétfői hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az ukrán fél vesztesége a frontszakaszok mentén több mint ezer katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 320-an Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két tábori lőszerraktárt, egy Sztrela-10-es légvédelmi rendszer harci gépét, egy Szu-25-ös repülőgépet, 18 harckocsit – közülük tízet, beleértve egy Leopard 2A5-öst, Donyeck térségében –, nyolc páncélozott harcjárművet, négy gyalogsági harcjárművet, egy francia CAESAR, egy lengyel Krab és egy szlovák Zuzana-2-es önjáró és hat M777-es vontatott tarackot, hat Storm Shadow manőverező repülőgépet, öt HIMARS-rakétát, továbbá 76 drónt.

Az orosz statisztika szerint a háború óta megsemmisített ukrán drónok száma meghaladta a 11 ezret. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a szibériai Altaji területen őrizetbe vett egy 45 éves helyi lakost, aki arra készült, hogy Molotov-koktéllal felgyújtson egy katonai létesítményt. Novokuznyeckben a szolgálat hazaárulás címén letartóztatott egy orosz férfit, aki felszerelésvásárlásra küldött átutalásokat az ukrán fegyveres erőknek.