A Hezbollah szerint Izrael kudarcot vallott

A Hezbollah libanoni fegyveres szervezet vezetője vasárnap, a gázai hadművelet századik napján úgy vélte, hogy Izrael kudarcot vallott gázai céljai elérésével, ezért kénytelen lesz tárgyalni.

„Mit ért el az ellenség a száz nap alatt a gyilkoláson kívül?” – tette fel a kérdést televíziós beszédében Haszan Naszrallah.

„(Izrael) semmilyen tényleges vagy látszólagos győzelmet nem ért el. Elbukott a kihirdetett, félig nyilvánosságra hozott, illetve hallgatólagos céljai elérésében” – tette hozzá Naszrallah.

„Ha így folytatja, legyen szó Gázáról, Ciszjordániáról, Libanonról, Jemenről vagy Irakról, az ellenséges kormánynak nem lesz más választása, mint elfogadni a gázai ellenállás feltételeit, azaz véget vetni a gázai agressziónak és tárgyalni” – vélte Hezbollah főtitkára.

A Hamász fegyvereseinek október 7-i, mintegy 1200 halálos áldozatot követelő Izrael elleni támadására válaszul Izrael légitámadásokat, majd szárazföldi offenzívát indított a Hamász uralta Gázai övezetben, amelyben a szervezet egészségügy-minisztériumának legfrissebb adatai szerint 23 968 ember halt meg, többségükben nők és gyermekek.

Október óta a Hamásszal szövetséges és szintén Irán támogatását élvező, síita Hezbollah és Izrael között mindennapos a tűzpárbaj. Az AFP francia hírügynökség rendelkezésre álló adatok szerint három hónap alatt 190 ember halt meg.

Száz napja kezdődött a háború Izrael és a Hamász között, miután a terrorszervezet október 7-én megtámadta Izraelt. A Hamász fegyveresei 1200 embert megöltek, 240-et pedig elhurcoltak a Gázai övezetbe. Válaszul Izrael nagyszabású, nagyon sok áldozatot követelő légi- és szárazföldi hadműveletekbe kezdett. Benjamin Netanjahu azt mondta: a győzelemig folytatják a harcot a terrorszervezet ellen.

A napokat, az órákat és a perceket számolja egy hatalmas óra Tel-Avivban. Azt az időt mutatja, amióta túszként tartja fogva a Hamász azokat az izraelieket, akiket október 7-én hurcoltak el.

A terrorszervezet fegyveresei betörtek Izrael területére és 240 embert elraboltak, 1200-at pedig megöltek. Novemberben egy fogolycsere keretében több, mint száz túszt ugyan elengedett a Hamász, de a Katar közvetítésével folyó tárgyalások azóta megrekedtek.

„Most van száz napja, hogy a bátyám Gázában rabságban van. Azért jöttünk, mert száz napja nagyon nehéz az egész családnak, a gyerekeknek. Bízunk benne, hogy visszahozzák őket!” – mondta az egyik túsz testvére.

Az izraeli miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a Moszad és a Shin Bet ügynökségek külföldi partnerekkel együttműködve átfogó és mélyreható képet tudtak alkotni a Hamász európai, afrikai és közel-keleti támadásai végrehajtására irányuló erőfeszítéseiről. Tel-Aviv arról is tájékoztatást adott, hogy az egyik ilyen európai célpont Izrael svédországi nagykövetsége lett volna.

Izrael szerint a Hamász meg akarta támadni az izraeli nagykövetséget Svédországban. A svéd külügy egyelőre nem kommentálta a Moszad értesülését, csak annyit közöltek, hogy elkötelezettek a bécsi egyezménynek a külképviseletek védelmére vonatkozó előírásai betartása mellett – számolt be a Reuters.

Az izraeli titkosszolgálat azonosított egy,  vélhetően a Hamásszal kapcsolatban álló személyt Svédországban. A Moszad közleménye szerint egy nemzetközi vizsgálat olyan bizonyítékokat tárt fel, amelyek arra utalnak, hogy a Hamász olyan európai operatív hálózatot működtet, amelyet libanoni terrorista vezetők irányítanak.

A hálózat tervei között szerepelt a svédországi izraeli nagykövetség elleni támadás, siklóernyők beszerzése, valamint európai bűnözők mozgósítása.

A csoport libanoni parancsnokainak többsége, köztük Száleh Arúri és Khalil Harraz az elmúlt hetekben légicsapásokban halt meg.

A Hamász dániai, németországi és hollandiai sejtjeit decemberben vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy európai zsidó célpontok megtámadására készültek.

A letartóztatásokra közvetlenül azután került sor, hogy Hollandia négy év után először magas szintre emelte a terrorveszély szintjét. A gyanúsítottak indítékairól a hollandok nem közöltek részleteket, szemben Németországgal, ahol mint az ügyészség közölte, a Hamász négy tagját őrizetbe vették, azzal a gyanúval, hogy támadásokat terveztek európai zsidó intézmények ellen.

„A palesztin terrorszervezet fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy gyilkos műveleteit kiterjessze Európára, és ezáltal fenyegetést jelentsen ezen országok belbiztonságára” – fogalmazott akkor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Szombat este egy hosszú ünnepi asztalt terítettek Tel Avivban mindazoknak, akikről hónapok óta semmit sem tudnak a hozzátartozóik.

„Arra kérjük a Vöröskeresztet, az ENSZ szervezeteit és a kormányt, tegyenek többet azért, hogy kiszabadulhassanak. Száz nap rengeteg idő egy fiatal életében. De rengeteg idő egy idősnek és betegnek is, akit börtönben tartanak a föld alatt. Ez nem normális, mindenkit arra kérünk, aki tud, segítsen!” – mondta az egyik túsz nagyapja.

Az egybegyűlek, akik a túszok fényképeit tartották a magasba, azt kiabálták: most! – jelezve, hogy azonnali lépéseket várnak a túszok kiszabadulásának ügyében.

A francia elnök videóüzenetben szólt a demonstrálókhoz. „Franciaország nem hagyja el a gyermekeit” – mondta Emmanuel Macron arra utalva, hogy francia állampolgárok is vannak a túszok között. Mint fogalmazott: „újra és újra meg kell próbálni tárgyalni. Nem lehet sem belenyugodni, sem elfogadni a mostani helyzetet”. A francia elnök hozzátette: mindent megtesz, hogy kiszabadítsák a fogvatartottakat.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is megemlékezett a tavaly októberi eseményekről.

„Száz nappal ezelőtt állampolgárainkat lemészárolták és elrabolták. Ezért folytatjuk a háborút, amíg minden kitűzött célunkat el nem érjük: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, és azt, hogy Gáza többé ne jelentsen semmilyen veszélyt Izraelre nézve. Senki sem állíthat meg minket” – mondta az izraeli miniszterelnök.

A Hamász egyik magasrangú vezetője Libanonban azt mondta: a túszok Gázában vannak, és a fegyvereseik vigyáznak rájuk. Úgy fogalmazott: a fogvatartottak megkapnak minden olyan gyógyszert, ami bejut az övezetbe. A vezető egyben az Izrael elleni támadást szükséges lépésnek nevezte.

„Az Al-Aksza árvíz elnevezésű október 7-i hadművelettel azt akartuk elérni, hogy népüket megszabadítsuk a megszállástól, helyreállítsuk a jogainkat, kivívjuk a függetlenséget és a szabadságot, úgy, mint a világ többi népe” – mondta Oszama Hadman.

Palesztin források szerint az Izraeliek megtorló akcióiban a háború kezdete óta 23 ezren vesztették életüket.

Abu Ubaida, a Hamász iszlamista palesztin szervezet szóvivője vasárnap közölte: sok izraeli túsz sorsa ismeretlen, feltehetően meghaltak.

A szóvivő a túszok esetleges haláláért Izraelre hárította a felelősséget. A Hamász és Izrael közötti háború kitörése utáni századik napon Ubaida hosszú távollét után a televíziónak nyilatkozva azt is hozzátette, hogy „semmilyen tárgyalásnak nincsen értelme, amíg le nem állítják az izraeli agressziót”.

Ubaida közölte, hogy a háború alatt a Hamász fegyveres szárnyának harcosai mintegy ezer izraeli harckocsit támadtak meg és tettek harcképtelenné.

A támadások kiszélesítésének eshetőségéről szólva Abu Ubeida kijelentette, hogy az ellenállási frontok több részéről jelezték, a következő napokban kiterjesztik az izraeli ellenség elleni csapásokat.

Az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad vezetője kijelentette  egy temetési beszédében, hogy Izrael a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i terrortámadásának minden értelmi szerzőjét és végrehajtóját likvidálni fogja.

„Ma is egy háború kellős közepén vagyunk. A Moszadnak ma is, akárcsak ötven évvel ezelőtt tette, el kell számoltatnia azokat a gyilkosokat, akik most október 7-én a Gázai övezetből megtámadták a dél-izraeli településeket, de a támadás kitervelőit és az irányító parancsnokokat is” – mondta David Barnea a Moszad egykori vezetőjének, Cvi Zamírnak a temetésén. Az október 7-i támadás minden résztvevője aláírta akkor saját halálos ítéletét – szögezte le.

Barnea arra utalt, hogy miután arab terroristák egy csoportja az 1972-es müncheni olimpián meggyilkolt 11 izraeli sportolót, a Moszad utána tíz év alatt sorban egymás után likvidálta az elkövetőket. Az 1972-es támadás is növelte azt a feszültséget Izrael és az arab országok között, amelynek hatására aztán 1973-ban kitört a három hétig tartó jóm kippuri háború.