tóth gabi
Mindenki találgat, hogy miért nem...
Videóüzenetben szólt volna az amerikai Kongresszushoz az ukrán államfő. Azzal kapcsolatban egyelőre csak találgatni lehet, hogy mi állhat a felszólalás visszamondása mögött.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az utolsó pillanatban jelezte, hogy nem fogja megtartani amerikai törvényhozóknak szánt tájékoztatót az Ukrajnának nyújtott segélyek finanszírozása körüli kialakult patthelyzet közepette – számolt be a BBC.
Mindez azután történt, hogy az ukrán elnöki hivatal vezetője kedden Washingtonban kijelentette,
Andrij Jermak egy civil szervezet, az US Institute of Peace pódiumbeszélgetésén elmondta,
mert szerinte képesek megmutatni a világnak minőségüket, például hogy a Patriot-rakéták bármely ellenséges eszközt meg tudnak megsemmisíteni.
Hétfőn a Fehér Ház levélben szólította fel a Kongresszust, hogy szavazza meg az elnök által Ukrajnának kért költségvetési kiegészítést. Az amerikai elnöki hivatal költségvetési irodáját vezető Shalanda Young levelében sürgősnek nevezte a Kongresszus lépését, mert az év végén elfogy a korábban jóváhagyott keret.
A Fehér Ház többek között azzal érvelt, hogy
A Kongresszus alsóházának republikánus tagjai között azonban többen is vannak, akik komolyabb feltételekhez és szigorúbb átláthatósághoz kötnék Ukrajna további támogatását. A republikánusok egy része azt is elvárja, hogy a Biden-kormányzat hatékony lépéseket tegyen a határvédelem ügyében, mielőtt további komoly összegekkel siet szövetségese segítségére.
Washingtoni idő szerint kedden délután intézett volna videóüzenetet a Kongresszushoz Volodimir Zelenszkij, amelyben a várakozások szerint arra sürgette volna az amerikai törvényhozókat, hogy szavazzák meg az országa számára a katonai és pénzügyi segítség folytatását.
– ismertette az újságírókkal Chuck Schumer demokrata szenátor. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy mi áll a beszéd lemondásának hátterében.
Az utóbbi időszakban ugyanakkor nem csupán az amerikai, hanem az ukrán belpolitikában is egyre nagyobb feszültség érezhető az ellentámadás sikertelensége, valamint a lassan kifulladó nyugati támogatások miatt.
A nemzetközi sajtóban visszatérő téma Zelenszkij elnök és a hadsereg vezérkari főnöke, Valerij Zaluzsnij közötti konfliktus. Az elnök nemrég felmentette az ukrán fegyveres erők egészségügyi szolgálatának parancsnokát, Tetjana Osztascsenko tábornokot, azonban nem ő az egyetlen magas rangú katonatiszt, aki Zelenszkij célkeresztjébe került. Szergej Naev vezérezredes, a hadsereg egyesített erőinek parancsnoka és Olekszandr Tarnavszkij, a Tavrija hadműveleti-stratégiai csoport parancsnoka sajtóhírek szerint szintén távozhatnak helyükről. Az említett személyek mind a vezérkari főnökhöz közel álló embereknek számítanak.
A konfliktust fokozta, hogy
A vezérkari főnök az Economist című brit lapban közzétett esszéjében kifejtette, hogy a nyáron indított ellentámadás gyakorlatilag kudarcot vallott, a továbbiakban már nem lehet áttörésre számítani, és az ukrán erők védekezésre kényszerülnek.
A kijevi vezetés nem számít arra, hogy lankadna Ukrajnának a szövetségesei általi támogatása az ellene folytatott háborúban – jelentette ki kedden Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hozzátéve, hogy nem maradoznak el a fegyverszállítások.
Kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán diplomácia vezetője a további amerikai és az európai uniós támogatási csomagok elfogadása körüli bizonytalanságra reagált.
„Partnereink megértik, hogy jóval több forog kockán Ukrajnában, mint Ukrajna jövője” – közölte Kuleba, miután holland hivatali partnerével, Hanke Bruins Slottal tárgyalt.
Ezért nem várok semmilyen lassulást, vagy csökkenést sem figyelemben, sem pedig az érkező támogatásban” – hangoztatta a tárcavezető.
Újságíróknak nyilatkozva
„Senki sem fog tárgyalóasztalhoz ültetni bennünket Oroszországgal mindaddig, amíg mi magunk nem döntünk úgy, hogy ez az előre vezető út” – fogalmazott Kuleba.
Slot látogatásán hazája további támogatásáról biztosította a kijevi vezetést, és bejelentette, hogy a holland kormány 2,5 milliárd eurót (950 milliárd forint) különített el 2024-re Ukrajna számára. Felidézte, hogy Hollandia november 13-án nyitotta meg Romániában az ukrán pilóták F-16-os vadászgépekre való átképzésének központját, valamint az Egyesült államokkal, Dániával és más országokkal együtt azon van, hogy a lehető leghamarabb bevethessék a nyugati gépeket.
Ukrajna jelentős mértékben támaszkodik a nyugati országok katonai és gazdasági segélyére az orosz agresszió elleni védekezésben – írta a Reuters hírügynökség.
Kijev főpolgármestere a jelek szerint az ukrán katonai és politikai vezetés vitájában Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök pártján áll. Ez derül ki legalábbis abból az interjúból, melyben egyebek mellett azt is kifejtette, hogy Volodimir Zelenszkij elnöknek diktatórikus hajlamai vannak, és „megfizet” azokért a hibákért, amiket a háború előtt és közben elkövetett.
Vitalij Klicsko a svájci 20 Minuten nevű lapnak adott interjúban úgy fogalmazott,
– utalta arra, hogy az ukrán elnök népszerűsége, valamint a társadalom belé és a politikai vezetésbe vetett bizalma az utóbbi időben igencsak meginogni látszik.
Klicsko arról is beszélt, hogy az emberek gyakran tűnődnek azon, hogy Ukrajna miért nem volt jobban felkészülve a háborúra, hogy miért tagadta Zelenszkij a végsőkig, hogy reális lehetőség a fegyveres konfliktus kirobbanása, illetve hogyan volt lehetséges, hogy az oroszok ilyen gyorsan el tudták érni Kijevet.
Szerinte mindettől függetlenül az elnöknek fontos feladata van, az ukrán lakosságnak pedig támogatnia kell őt a háború végéig.
Az orosz csapatok dróntámadást indítottak Ukrajna déli részei ellen kedden este – közölte az ukrán légierő parancsnoksága Telegram-oldalán.
A tájékoztatás szerint Sahíd típusú kamikaze drónokat észleltek a Fekete-tenger felett Csernomorszk, Odessza, illetve Herszon és Mikolajiv megyék térségében. Odesszában robbanások zaját lehetett hallani az esti órákban.
Az ukrán légierő arról is beszámolt, hogy a Fekete-tenger nyugati része felett lelőttek egy orosz Szu-24-es vadászbombázót. Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka Telegram-oldalán azt írta, hogy ilyesmi már régen nem történt. Hozzátette, hogy a harci repülő feltételezhetően rakétákat akart kilőni Odessza ellen.
Az ukrán légierő szerint Ukrajna a nap folyamán több tucat harci drónnal támadta az Oroszország által elcsatolt Krím félszigetet, csapást mérve több fontos katonai létesítményre. Feodoszija kikötőjében eltaláltak egy üzemanyag lerakatot, amelyből orosz csapatokat látnak el. A Krím keleti felében Kercsnél az orosz légvédelem egyik radarállomását semmisítették meg, míg az északi részen található Szrelkovóban egy helikopterfelszállópályát, egy további radarállomást, illetve egy rakétairányító-rendszert találtak el.
A hatóságok legfrissebb közlése szerint Ukrajna déli és keleti felében orosz katonai csapások következtében legalább három ember meghalt és tizenegy megsebesült.
Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője szerint négy orvos megsérült a helyi klinikát ért orosz támadásban.
Nem sokkal később viszont már arról beszélt, hogy Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök „igazat mondott”, amikor arról írt pár hónapja, hogy Ukrajna nehéz helyzetben van, az ellentámadás kudarcba fulladt, és jelen állás szerint nincs esély arra, hogy megnyerje a háborút.
– magyarázta a polgármester, hozzátéve, hogy számos ukrán politikus bírálta keményen Zaluzsnijt szavaiért, ám ez nem volt jogos.
Az egykori bokszbajnok kitért arra is, hogy meglátása szerint Zelenszkij elnöknek tekintélyelvű megnyilvánulásai vannak.
Arra már a Sky News hívta fel a figyelmet, hogy Klicsko egy másik, német lapnak adott interjúban úgy fogalmazott,