Ukrajna EU-csatlakozása drasztikus változásokkal járna az európai, így a magyar mezőgazdaságra nézve

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint Ukrajna uniós tagságával az európai, így a magyar mezőgazdaságra nézve bizonyosan drasztikus változások következnének be, hiszen az EU területének mintegy egyharmadával megegyező mezőgazdasági területtel bíró Ukrajna belépése az unióba alapvetően borítaná fel a mostani támogatási és élelmiszerbiztonsági rendszert. 
    Győrffy Balázs az MTI-nek pénteken nyilatkozva kijelentette: Ukrajna jelenleg semmilyen formában nem alkalmas arra, hogy az Európai Unió tagja legyen, az ország uniós tagságából fakadó következmények beláthatatlanok az európai, így a magyar mezőgazdaságra nézve.
    A kamara elnöke úgy vélekedett, hogy Ukrajna nem is tudna megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeknek az uniós gazdáknak és élelmiszerelőállítóknak meg kell felelniük.
    Győrffy Balázs nemtetszését fogalmazta meg arra az esetre, ha Ukrajna úgy lehetne uniós tag, hogy nem kell megfelelnie minden előírásnak, és nem kell betartania azokat a jogszabályokat, amelyeket az uniós gazdáktól elvárnak. Ezáltal olyan versenyhelyzet alakulna ki, ahol nem egyenlő esélyek mellett kerülnek piacra a termelők és a termékeik - jelezte. 
    A NAK elnöke szerint az a felvetés, hogy Ukrajnát egyszerűsített formában vegye fel az EU, méltatlan azokkal az országokkal szemben, akik évek vagy akár évtizedek óta igyekeznek megfelelni az unió által megkövetelt szigorú követelményeknek. A balkáni térségre utalva emlékeztetett: ezek az országok komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy képesek legyenek megvalósítani az uniótól kapott feladatokat. 
    Egyúttal rámutatott: míg utóbbiaknál indokolatlanul elhúzzák a bővítéshez kapcsolódó tárgyalási időszakot, addig Ukrajna számára teljesen érthetetlenül, felkészületlenül kínálnak tagságot. "Az Európai Unió eddigi működését is hiteltelenné teszi, hogy ha nem azonos eljárásrend és azonos elvek alapján kínálunk tagsági jogviszonyt az egyes tagállamoknak" - jelentette ki a NAK elnöke.
   

    Ukrajna készüljön föl az uniós tagságra úgy, ahogy eddig minden tagjelölt ország megtette, és ha ezt teljesítette, akkor van miről beszélgetni. Pillanatnyilag ezt még témafelvetésnek sem tudjuk komolyan venni - mondta a NAK elnöke.

A korábbi kutatásokból kiderült, hogy a magyarok többsége nem támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, melynek egyik lehetséges oka az ukrán gabonaszállítmányok nagy arányú elutasítottsága. Tízből kilenc magyar (87 százalék) szerint nem kellene beengedni Magyarországra az ukrán génmódosított mezőgazdasági termékeket.

A magyar kormány tizenharmadik alkalommal indított nemzeti konzultációt 2010 óta annak érdekében, hogy a magyarok véleményével vértezze fel magát az Európai Bizottsággal folytatott legfőbb vitás kérdésekben. A konzultáció tizenegy kérdése közül egy az ukrán génmódosított gabona behozatalára vonatkozik, miután az Európai Unió megnyitotta a határokat a génmódosított ukrán gabonaszállítmányok előtt, amely nehéz helyzetbe hozta a kelet-európai országok piacait. Fontos kérdés, hogy mit gondolnak a magyarok ebben a kérdésben, ezért a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok egyetértenek vagy sem az ukrán termékek beengedésével.

A magyarok döntő többsége (87 százalék) szerint nem kellene beengedni Magyarországra az ukrán génmódosított mezőgazdasági termékeket, és mindössze 5 százalék tartja azt elfogadhatónak. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy a magyarok többsége (62 százalék) nem ért egyet azzal, hogy Ukrajnának csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz, és ennek egyik lehetséges oka a génmódosított ukrán mezőgazdasági termékek beengedésével szembeni nagy arányú egyet nem értés.

Politikai hovatartozástól függetlenül többségben vannak azok, akik ellenzik a határok megnyitását az ukrán szállítmányok előtt, a kormánypártiak körében (97 százalék) egységes véleményen vannak, de a baloldali szavazók (75 százalék) körében is a tiltakozók egyértelmű többsége látható. A radikális jobboldali Mi Hazánk ellenzéki szavazóinak 84 százaléka szintén elutasítja a határok megnyitását az ukrán génmódosított termékek előtt.

Nincs olyan kiemelt társadalmi csoport nem, kor, végzettség és településtípus alapján, amelyben az ukrán génmódosított mezőgazdasági termékek Magyarországra engedését a többség támogatná. Még a felsőfokú végzettségűek és a fővárosiak négyötöde (82-82 százalék) is tiltakozik a brüsszeli vezetés javaslata ellen.

A magyarok nagy többsége egyetért a nemzeti konzultációban megfogalmazott állásponttal: kétharmaduk (69 százalék) ellenzi Ukrajna anyagi támogatását, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, háromnegyedük (74 százalék) pedig elutasítja az ukránok felfegyverzésének további 20 milliárd euróval való finanszírozását is.

A magyar kormány tizenharmadik alkalommal indított nemzeti konzultációt 2010 óta annak érdekében, hogy a magyarok véleményével vértezze fel magát az Európai Bizottsággal folytatott legfőbb vitás kérdésekben. A konzultáció tizenegy kérdése közül kettő Ukrajna pénzügyi segélyezésére vonatkozik. Az Unió brüsszeli vezetése további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, amelyet a magyar kormány mindaddig nem támogat, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós pénzeket. Ezen felül az Európai Unió további 20 milliárd eurót fordítana Ukrajna felfegyverzésére, mely tervvel szemben a magyar kormány inkább a tűzszünetet előmozdító kezdeményezéseket támogatná. Fontos kérdés, hogy mit gondolnak a magyarok ezekben a kérdésekben, ezért a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok egyetértenek vagy sem az uniós javaslatokkal.

Míg az Európai Unió brüsszeli vezetése tagállami többletbefizetésből szeretné további 50 milliárd euróval támogatni Ukrajnát, addig a magyarok több mint kétharmada (69 százalék) nem ért egyet a további anyagi támogatással, amíg Magyarország nem jut hozzá az Európai Uniós forrásokhoz, s csak ötödük (22 százalék) tartaná ezt elfogadhatónak.

Nem meglepő a kormánypárti szavazók egysége (94 százalék nem ért egyet) a kérdésben, ugyanakkor a baloldali szavazók ebben a kérdésben is megosztottak. Tízből négyen (38 százalék) a kormány álláspontjával értenek egyet, s csak kevéssel vannak többen (45 százalék), akik támogatnák Ukrajna további finanszírozását a magyar pénzekről való lemondás árán is. A Mi Hazánk szavazói kevésbé megosztottak a kérdésben, többségük (81 százalék) ellenzi a brüsszeli javaslatot, szemben 15 százalékukkal, akik egyetértenek vele.

Minden kiemelt társadalmi csoportban többen vannak azok, akik ellenzik Ukrajna finanszírozását, ideértve a fővárosiakat (46 százalék) és a felsőfokú végzettségűeket (52 százalék) is.

A magyarok háromnegyede (74 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió tagállamai további 20 milliárd eurót adjanak Ukrajna felfegyverzésére, s alig egyötödük (19 százalék) ért csak egyet ezzel a javaslattal. A magyar kormány békepárti álláspontjával azonban nemcsak a kormánypárti szavazók (95 százalék), de a baloldaliak relatív többsége (48 százaléka) is egyetért, szemben a brüsszeli javaslattal egyetértő baloldaliak kisebbségével (41 százalék). A Mi Hazánk szavazói körében ugyancsak népszerűtlen javaslatról van szó, 89 százalékuk ellenzi, és mindössze 7 százalékuk ért egyet a fegyvervásárlással.

Még az uniós állásponttal általában nagyobb arányban egyetértő felsőfokú végzettségűek (58 százalék) és fővárosiak (54 százalék) körében is többségben vannak a felfegyverzés finanszírozását ellenzők, és ebben a kérdésben sincs olyan kiemelt társadalmi csoport, amely egyetértene a háborús erőfeszítések újabb pénzbeli támogatásával.