Két frontszakaszon két ukrán támadást vertek vissza az orosz erők, a harcokban mintegy 815 ukrán katona esett el vagy sebesült meg az elmúlt nap folyamán – közölte vasárnapi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium, olvasható az oroszhirek.hu-n.

A tárca szerint a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 300 főt, Donyeck térségében szenvedte el az ukrán fél. Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette egyebek mellett az ukrán légvédelem Vosztok irányító és figyelmeztető központjának egy földalatti parancsnoki központját Dnyipro környékén, két üzemanyag- és egy lőszerraktárt, két páncélozott harcjárművet, egy HIMARS-rakétát, két földi célpontok megsemmisítésére átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát és nyolc drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeck központjában hat, Gorlovkában egy civil sebesült meg ukrán csapások következtében.

Austin korábban arról beszélt, hogy Washington a védelmi ipari bázisának négy évtizede legátfogóbb modernizálására vállalkozik, és Ukrajna katonai igényeire már több mint 80 milliárd dollárt fordítottak a háború kezdete óta.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X-en megdicsérte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszert, amiért megnevezte az Ukrajnának nyújtott segítség valódi okát: a hadiipari megrendeléseket és ezen keresztül a munkahelyek teremtését az Egyesült Államokban. Austin korábban arról beszélt, hogy Washington a védelmi ipari bázisának négy évtizede legátfogóbb modernizálására vállalkozik, és Ukrajna katonai igényeire már több mint 80 milliárd dollárt fordítottak a háború kezdete óta.

Oroszország nem áll készen az Ukrajnában folytatott különleges katonai hadműveletének felülvizsgálatára – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri értekezletén, Szkopjéban pénteken.

„Nem látunk arra vonatkozó jeleket Kijev vagy gazdái részéről, hogy készek lennének bármilyen politikai rendezésre” – mondta Lavrov újságíróknak, hozzátéve: ezért a moszkvai vezetés sem lát okot arra, hogy felülvizsgálja a céljait.

A kétnapos konferencia résztvevői az annak idején a hidegháborús feszültségek enyhítésére létrehozott EBESZ célkitűzéseinek aláásásával vádolták meg Oroszországot.

Lavrov gyávának nevezte nyugati kollégáit, Anthony Blinken amerikai külügyminisztert és Josep Borrellt, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét a szkopjei sajtótájékoztatón,

amiért azok még érkezése előtt elhagyták Szkopjét.

„Miért is van ez? Valószínűleg azt hiszik, hogy ezzel megerősítik az Oroszország elszigetelését célzó terveiket. De szerintem csak gyávák, és félnek a tényeken alapuló, őszinte párbeszédtől” – tette hozzá.

Antony Blinken és Josep Borrell a héten az észak-macedóniai szervezők meghívására szintén Szkopjéba utazott, azonban az amerikai külügyminiszter később Izraelbe ment tovább.

Észak-Macedónia felfüggesztette az orosz tisztségviselőkre vonatkozó repülési tilalmat annak érdekében, hogy az orosz külügyminiszter részt vehessen a szkopjei találkozón. Szergej Lavrov érkezésének hírére, tiltakozásképpen Ukrajna, Észtország, Lettország és Litvánia külügyminiszterei sem vettek részt az EBESZ-konferencián.

A Nyugat hibrid háborút folytat Oroszország ellen, az Európai Unió pedig „erőszakos politikai projektté” vált – hangoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri szintű tanácskozásán Szkopjéban.

Véleménye szerint az EBESZ a szakadék szélén áll, a Nyugat pedig elpusztította a szervezet újraélesztésének lehetőségét. Szergej Lavrov kijelentése válasz lehetett Helga Schmid EBESZ-főtitkár azon nyilatkozatára, amely szerint a szervezet komoly finanszírozási gondokkal küzd, és ilyen körülmények között szinte lehetetlen fenntartani.

Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter megnyitó beszédében közölte, hogy országa egy háború idején vette át az EBESZ soros elnökségét, és ez nagy kihívásokat jelent.

„Oroszország Ukrajna elleni agressziója megszegte a szervezet szabályait, és veszélybe sodorta az európai biztonságot és párbeszédet, valamint tönkretette azoknak az embereknek az életét, akik szabadon és a háborútól történő rettegés nélkül szeretnék élni az életüket” – húzta alá. Szavai szerint a közös érdekek helyett az egyéni érdekek kerültek a középpontba.

Az elmúlt hat hónapban az ellentámadás során az ukrán hadsereg veszteségei meghaladták a 125 ezer főt és 16 ezer haditechnikai eszközt – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz fegyveres erők vezetői állományával pénteken megtartott telekonferencián.

A tárcavezető azt állította, hogy az orosz csapatok az ukrajnai „különleges hadművelet” során kedvezőbb pozíciókat foglalnak el, és minden irányban kiterjesztik az ellenőrzésük alá vont zónákat.

„Folytatjuk az aktív védekezést, fejlesztjük a fegyveres erők harci potenciálját, figyelembe véve a különleges hadművelet tapasztalatait”

– fogalmazott. Közölte egyebek között, hogy a háborús övezetben 2024-ben az orosz hadsereg számára hét korszerű gyakorlóterepet fognak berendezni különleges műveleti feladatra való kiképzésre. Mint mondta, a fő hangsúly a „különleges hadművelet” feladataira való felkészítésen lesz.

Közölte, hogy

a Lavocskin Kutató- és Ipari Társaság olyan katonai távérzékelő űrrendszerét hoz létre, amely minden időjárási, fény- és terepviszonyok között képes képet alkotni az egyes helyszínekről.

Bejelentette, hogy Oroszország jövőre Okean-2024 kódnéven stratégiai parancsnoki és vezérkari gyakorlatot rendez, valamennyi haderőnem részvételével. Elmondta, hogy jövőre külföldi egységek is részt vesznek majd mintegy húsz oroszországi hadgyakorlaton, amelyek közül négyet a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) és a Sanghaji Együttműködés Szervezete keretében rendeznek meg.

Az ukrán légvédelem 25 drónból 18-at semmisített meg a legutóbbi orosz éjszakai dróntámadás során, míg az orosz haditengerészet egy, a Krím félsziget irányába tartó legénység nélküli ukrán hadihajó megsemmisítéséről számolt be pénteken.

A kijevi légierő beszámolója szerint sikerült megsemmisíteniük az Oroszország által kilőtt két cirkálórakéta közül az egyiket. Az ukrán hatóságok közölték, hogy a drónokat délnyugat-oroszoroszági állomásokról, és a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félszigetről lőhették ki Ukrajna keleti és déli területeit célozva, a légi csapást követően káreseményről nem érkezett jelentés.

„Moszkvai helyi idő szerint nagyjából 8 órakor a Fekete-tenger nyugati részén egy legénység nélküli ukrán hadihajót fedeztek fel, amely a Krím félsziget felé tartott” – közölte a védelmi minisztérium. „A felfedezett célpontot megsemmisítették” – tették hozzá közleményében a tárca.

Mennyibe kerülne Ukrajna uniós csatlakozása és kinek kellene ezt kifizetni – tette fel a kérdést a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán szombaton közzétett videójában.

Dömötör Csaba szerint ez egy fajsúlyos kérdés, amire eddig semmilyen választ nem kaptunk.

Hozzátette, hogy a napokban Kijevben tárgyalt egy uniós biztos és az Európai Bizottság elnöke azt is megállapította, hogy szinte minden feltételt teljesítettek ahhoz, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások.

„Rendben, de növekszik a szoba közepén egy nagy kérdőjel:

mennyibe fog ez kerülni?”

– tette fel a kérdést Dömötör Csaba. Hozzátette: azért lényeges ez a kérdés, mert Ukrajna egy óriási ország, viszont a fejlettségében jóval az uniós átlag alatt van, és ezért – a jelenlegi szabályok alapján – óriási támogatási összegekre számíthat.

Hangsúlyozta: azt, hogy mekkora összegeket kell kifizetni, senki nem árulja el, és így akarnak döntést hozni a csatlakozásról.

Szólt arról is, hogy Financial Times egy nemrégiben megjelent cikkében részletesen levezette, hogy milyen pénzügyi következményekkel járna Ukrajna csatlakozása.

A lap egy olyan brüsszeli dokumentumra alapozta az állításait, amely egyébként nem nyilvános – tette hozzá, kifejtve, hogy a cikk szerint

minden mostani tagországnak többet kellene fizetnie az uniós költségvetésbe és kevesebbet kapnának belőle.

Ukrajna 61 millió eurót kapna a kohéziós alapból, s mivel a kohéziós forrásokat a fejlettségi szint alapján számítják ki, s mivel Ukrajna lejjebb húzná az EU fejlettségi átlagát, ez egyben azt is jelentené, hogy

legalább 9 tagállam már nem lenne jogosult a támogatásokra

– emelte ki Dömötör Csaba.

Az államtitkár szerint nem mellékes a csatlakozás agrártámogatásokra gyakorolt hatása sem: a Financial Times által idézett tanulmány szerint Ukrajna a maga 41 millió hektárjával

az EU legnagyobb kedvezményezettje lenne az agrárkifizetésekben, még Franciaországot is megelőzné.

Ennek az lenne a következménye, hogy más országokban, így például Magyarországon, 20 százalékkal csökkenne a hektáronként kifizetett összeg – tette hozzá, azzal együtt, hogy az ukrán gabona lenyomná az árakat, és jó eséllyel génmódosított importot jelentene.

„Mi, magyarok egyébként feltehetünk egy külön bejáratú kérdést is, azt, hogy hogyan várhatják el, hogy plusz pénzeket adjunk bármire, ha mi évek óta egyáltalán nem kapjuk meg a nekünk járó forrásokat? Ezt nem gondolhatják komolyan” – fogalmazott Dömötör Csaba.

Úgy folytatta, hogy a Financial Times cikkében megszólal egy londoni kockázatelemző csoport vezetője is, aki szerint az ukrán csatlakozással kapcsolatos számok senkinek nem fognak tetszeni. „Ez biztosan így is van, ezért nem hozzák nyilvánosságra az erről szóló tanulmányt” – fűzte hozzá az államtitkár.

„Azok, akik állandóan demokráciából oktatnak, egy pindurka jelét nem adják most annak, hogy esetleg megkérdeznék az európai embereket arról, hogy mit is gondolnak az egész csatlakozásról: egy egyébként hadviselő ország uniós tagságáról. Ők nem kérdezik meg, de mi megtesszük! Egy ilyen horderejű ügyben nem lehet előzetes párbeszéd nélkül dönteni” – hangsúlyozta Dömötör Csaba.

Újabb 815 ukrán katona esett el