Tűszünetet sürgetnek a WHO és az ENSZ vezetői

Tűzszünetet sürget a Gázai övezetben kialakult katasztrofális humanitárius helyzet miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, az ENSZ-főtitkár, valamint a dohai fórum résztvevői.

A WHO főigazgatója „katasztrofálisnak” nevezte az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háború hatását a gázai egészségügyi ágazatra nézve vasárnap a szakosított ENSZ-szervezet igazgatótanácsának rendkívüli ülésen, mivel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek kisebb területekre tömörülnek megfelelő élelem, víz, menedék és higiéniai feltételek nélkül, ami „ideális feltételeket teremt a betegségek terjedéséhez”.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Az izraeli hadsereg először hozta nyilvánosságra a háborúban megsebesült katonák számát

Jelenleg is kórházban vannak a súlyos sebesültek közül 40-en, a közepesen megsebesültek közül 211-en, és 219 enyhén sebesültet ápolnak.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a 34 tagú testület előtt elmondta, hogy összefoglalva, az egészségügyi szükségletek drámaian megnövekedtek, az egészségügyi rendszer kapacitása pedig a korábbi harmadára csökkent.

Az Afganisztán, Marokkó, Katar és Jemen által javasolt, a WHO által jelenleg vizsgált indítvány felmentő egészségügyi személyzet és ellátmány szabad beutazását követeli, és a WHO-t bízná meg a kórházak újjáépítéséhez szükséges finanszírozás biztosításával.

Tedrosz szerint azonban „szinte lehetetlen” teljesíteni ezeket a kéréseket, tekintettel a biztonsági helyzetre. „Az egészségügyi létesítmények ellátása rendkívül nehézzé vált a rossz biztonsági helyzet és a nem elegendő külső utánpótlás miatt” – mondta. A WHO főigazgatója egyúttal „mélységes” sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok vétója megakadályozta az ENSZ Biztonsági Tanácsa megállapodását a tűzszünetről.

Izrael vasárnapra virradóra és nap közben is folytatta gázai offenzíváját, miután az Egyesült Államok megvétózta a tűzszünetet, és keresztülvitte 100 millió dollár értékben harckocsilőszerek eladását Izraelnek. A tűzszüneti indítványt António Guterres ENSZ-főtitkár terjesztette be a múlt héten egy ritkán igénybe vett jogkörével élve, azzal az indoklással, hogy „a humanitárius rendszer összeomlásának komoly veszélyével állunk szemben”.

Guterres a dohai fórumon vasárnap azt mondta „a helyzet rohamos ütemben katasztrófa felé tart, amelynek potenciálisan visszafordíthatatlan következményei lehetnek a palesztinok egészére, valamint a régió békéjére és biztonságára nézve”. Guterres Dohában úgy nyilatkozott, hogy nem tesz le a gázai humanitárius tűzszünetre való újabb és újabb felhívásról, és hozzátette, hogy a háború aláássa a Biztonsági Tanács hitelességét és tekintélyét.

Jordánia külügyminisztere, Ajmán Szafadi a dohai konferencián azt mondta: Izrael olyan politikát folytat a palesztinok Gázából való kiszorítására, amely szerinte megfelel a „népirtás jogi definíciójának”. A Ciszjordániával határos Jordánia a palesztinok nagy részét befogadta Izrael 1948-as megalakulása után. A külügyminiszter kijelentette, hogy Izrael olyan gyűlöletet keltett a térségben, amely hosszú ideig kísérteni fogja azt, és meghatározó hatással lesz a következő generációkra. „Amit Gázában látunk, az nem egyszerűen csak ártatlan emberek megölése és megélhetésük elpusztítása (Izrael által), hanem szisztematikus törekvés Gáza lakosságának eltávolítására” – mondta Szafadi. „A világ még nem jutott el arra a pontra, ahová el kellene jutnia … a háború leállításának egyértelmű követeléséhez; egy olyan háború leállításáénak, amely megfelel a népirtás jogi definíciójának” – fogalmazott.

Szafadi elmondta azt is, hogy az arab miniszterek küldöttségének és Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a múlt pénteki washingtoni tárgyalásain komoly nézeteltérések merültek fel az amerikai kormányzat Izraelnek nyújtott katonai támogatásával és a tűzszünetre való felszólítás elutasításával kapcsolatban.

Az izraeli kormány egyik szóvivője visszautasította, „felháborítónak és hamisnak” nevezte a jordániai külügyminiszter nyilatkozatát, különösen azt az állítást, hogy Izrael ki akarná szorítani a palesztinokat a Gázai övezetből.

Katar miniszterelnöke, Mohammed bin Abdurrahman asz-Száni sejk a dohai fórumon kijelentette, hogy országa továbbra is nyomást gyakorol Izraelre és a Hamászra a fegyverszünet érdekében, annak ellenére, hogy annak esélyei „csökkennek”.

Az Egyesült Államok és Izrael ellenzi a tűzszünetet, mert szerintük az csak a Hamásznak kedvezne. Washington ehelyett a harcok szüneteltetését támogatja a polgári lakosság védelme és a Hamász által az október 7-i, Izrael elleni támadás során ejtett túszok szabadon bocsátása érdekében.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bírálta Oroszország és Irán „veszélyes együttműködését” a Vlagyimir Putyinnal vasárnap folytatott telefonbeszélgetésében – közölte Netanjahu hivatala.

Netanjahu Oroszország képviselőinek Izrael elleni, egyebek között az ENSZ-ben elhangzott szavaiért is nemtetszését fejezte ki az orosz elnöknek a közlemény szerint.

Viszont Netanjahu nagyra értékelte az orosz állampolgársággal rendelkező izraeli túszok kiszabadításáért tett orosz erőfeszítéseket, és arra kérte Putyint: gyakoroljon nyomást a nemzetközi vöröskeresztre annak érdekében, hogy eljussanak a szükséges gyógyszerek a Gázai övezetbe a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet által elrabolt izraeli túszokhoz – írták.

További több mint kétszázötven terrorista célpontot lőtt az izraeli hadsereg az utóbbi 24 órában – jelentették az izraeli katonai szóvivők vasárnap, a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elleni háború hatvanötödik napján.

Az elmúlt egy napban az izraeli hadsereg több mint 250 terrorista célpontot és infrastruktúrát támadott a Gázai övezetben. Az övezet északi részén, a Gáza várostól nyugatra fekvő Sedzsaia negyedben rajtaütöttek a Hamász egy katonai bázisán, ahol Kalasnyikov gépkarabélyokat, gránátokat, páncéltörő rakétákat, lőszert és egyéb katonai felszereléseket találtak.

Az övezet déli részén, Hán-Juniszban alagutak lejáratait és más katonai infrastruktúrát semmisítettek meg a levegőből precíziós lövedékekkel, és szintén sok fegyvert találtak egy mecset közelében.

Palesztin jelentések szerint vasárnap reggel tízen meghaltak és több tucatnyian megsebesültek Hán-Juniszban egy ház ellen elkövetett robbantásban, a halottak többsége gyerek. Azt is közölték, hogy tüzérségi lövedékek csapódtak be az Európai Kórház közelében, és több, az övezet középső részén fekvő menekülttábornál, valamint Gáza város keleti részén.

A harcokban jelentősen megrongálódott a Gázai övezet legrégebbi és legnagyobb mecsetje, a Nagy Al-Omari Mecset, a térség egyik legjelentősebb történelmi épülete Gáza városban. Megrepedtek az alapjai, teljesen megsemmisültek a belső csarnokok, de a minaretje sértetlen maradt.

Az izraeli hadsereg közlése szerint

a Hamász terrorista tevékenységre használta a mecsetet, terroristákat és egy alagút lejáratát találták meg benne.

Közben Katar, Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia, Törökország és a Palesztin Hatóság külügyminiszterei felszólították az Egyesült Államokat, hogy fokozza az Izraelre gyakorolt nyomást a tűzszünet érdekében. A külügyminiszterek találkozójukon csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy Washington megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali gázai tűzszünetről szóló határozatát.

Netanjahu a vasárnapi kormányülést otthagyva beszélt ötven percet telefonon Putyinnal. A háború október 7-i kitörése óta másodszor beszélgetett egymással a két politikus.

Újabb különrepülőgép szállt le Moszkvában a Gázai övezetből evakuált száz emberrel, orosz állampolgárokkal és hozzátartozóikkal – közölte vasárnap az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma.

Az Il-76-os repülőgép Egyiptomból érkezett az orosz főváros Domogyedovo repülőterére.

A rendkívüli helyzetek minisztérium közölte, hogy a palesztin-izraeli háborús övezetből oroszokat evakuáló humanitárius misszió kezdete óta eddig 1051 embert, köztük 473 gyermeket menekítettek el Oroszországba.

Az izraeli hadsereg az iszlamista Hamász terrorszervezet elleni háborújának október 7-i kitörése óta először nyilvánosságra hozta a harcok során megsebesült izraeli katonák számát.

A hadsereg szóvivőjének új weboldalán adták meg az elesettek és a sebesültek legfrissebb számát, és bejelentették, hogy minden nap frissíteni fogják ezeket.

A közzétett számok szerint a háború kezdete óta 1593-an sebesültek meg, ebből 255-en súlyosan, 446 közepesen és 892 könnyebben.

Izrael Gázai övezeti szárazföldi hadműveletének október 27-i kezdete óta 559 katona sebesült meg, ebből 127-en súlyosan, 213-an közepesen, 209-en pedig könnyebben.

Jelenleg is kórházban vannak a súlyos sebesültek közül 40-en, a közepesen megsebesültek közül 211-en, és 219 enyhén sebesültet ápolnak.

A civil és katonai sebesültek együttes számáról az egészségügyi minisztérium oldalán teszik közzé az információkat. Az ott közölt adatok szerint a háború kezdete óta 9038 katonát és civilt ápoltak az izraeli kórházakban.

A sebesültek közül 7036-an enyhe, 751-en közepes, 422-nek pedig súlyos vagy életveszélyes állapotban érkeztek az ellátásra. Ötszázötvennégy izraelit szorongás vagy depresszió tüneteivel ápoltak, és 129-en meghaltak a kórházban. Csak október 7-én, a Hamász terrortámadásának napján összesen 1455 sebesültet szállítottak kórházba.

A háború kezdete óta 425 izraeli katona esett el. Az izraeli szárazföldi hadművelet megindítása óta 97-en vesztették életüket a harcokban.

A katonai szóvivők arról is beszámoltak, hogy a múlt héten a mentőhelikopterek, a mentőegységek katonái és orvosai mintegy hatvan sebesültet evakuáltak a frontvonalról.

Vasárnap a hadsereg két katonája közepesen, többen pedig könnyebben megsebesültek füst belélegzése vagy repesztalálat miatt, amikor elfogtak két, Libanonból izraeli területre átjutott ellenséges repülő eszközt.