Több száz célpontot támadtak az izraeli erők

Az izraeli hadsereg szerdai közlése szerint több mint 250 célpontot támadott az elmúlt egy napban is a heves esők ellenére a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni Gázai övezeti hadműveletében a földön, a tengerről és a levegőből. Az eső az övezet civil lakosainak életét még inkább megkeseríti – tették hozzá. Sedzsajiában a hadsereg megölte egy olyan palesztin osztag tagjait, amely rakétákkal készült támadni Izraelt.

A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium közlése szerint a háború kezdete óta 18 608 ember halt meg az övezetben, és 50 594-en megsebesültek.

A Gázai övezet romló humanitárius és egészségügyi helyzete Izrael számára is veszélyt jelent – jelentette ki a Háárec című újságnak nyilatkozva Dorit Nicán professzor, a Ben Gurion egyetem egyik szakértője.

Betegségek terjedéséhez vezetnek a rossz higiéniai körülmények, a nagy népsűrűség, a lakosság mozgása, valamint az egészségügyi ellátás gondjai. Az élelemhiány és az állandó szorongás csökkenti a fertőzésekkel szembeni ellenállást, különösen az időseknél és a terhes nőknél

– mondta.

Az áramszolgáltatás hiánya miatt nem működő szennyvíztisztítókból már napi több mint százmillió liter szennyvíz áramlik a Földközi-tengerbe, amelyet az áramlatok elsodortak Izrael partjaihoz is.

A tengervíz súlyos szennyezettsége miatt nem működik az izraeli Askelónban lévő tengervízlepárló üzem sem. Askelón és Asdód lepárlóüzemei szolgáltatják Izrael ivóvizének mintegy harminc százalékát, így a tenger gázai szennyezése közvetlen veszélyt jelent Izrael vízbiztonságára is.

A Gázába túsznak elhurcolt emberek családtagjainak százai és támogatók kedd óta tüntetnek a jeruzsálemi kormányzati negyedben, és sürgős megállapodást követelnek hozzátartozóik kiszabadítása érdekében.

Egy részük a hideg és a szakadó eső ellenére az éjszakát is a miniszterelnöki hivatal közelében kialakított sátortáborban töltötte. Szerda reggel a hivatalból az izraeli parlamenthez vezető út mentén álltak tábláikkal, amelyeken az idő múlására figyelmeztetik a döntéshozókat.

Beni Ganz, a szűk hadikabinet minisztere a gázai háborút „Izrael második, létéért vívott háborújának” nevezte, és megjegyezte, hogy „az súlyos, fájdalmas és kemény árat szed tőlünk”.

A Nemzeti Tábor párt elnöke a kedden Gázában elesett katonákra utalva azt írta X-fiókjában: „minden elesett katona egy újabb seb Izrael állam testén, és minden ilyen seb katonáink hősiességére emlékeztet bennünket, valamint azt követeli tőlünk, hogy legyünk méltók az általuk meghozott áldozatra. Legyen áldott az emlékük, részben azoké, akik elestek értünk a keddi sedzsajiai ütközetben, és mindazoké, akik máskor másutt. Őszinte részvétünk a gyászoló családoknak” – írta Ganz.

Az ENSZ szakosított szervezetei szerint a Gázai övezeti civil lakosság „földi poklot” él át, és napról napra reménytelenebb körülmények között próbál menekülni a bombák elől.

A civil lakosokat egyre súlyosabb éhínség sújtja – közölte az Élelmezési Világprogram (WFP), amely szerint a lakosság fele éhezik.

Hán Júniszban, a Gázai övezet déli részének legnagyobb városában, amelyet az izraeli csapatok a múlt héten kezdtek ostromolni, lakosok elmondták, hogy a harcok kedden a városközpontra összpontosultak.

Egy szemtanú elmondta, hogy reggel harckocsikat vonultattak fel abban az utcában, amelyben Jahja Szinvár, a Hamász palesztin iszlamista szervezet gázai övezeti vezetőjének a háza áll.

Hán Júnisztól délre, Rafahban egészségügyi tisztviselők szerint 22 ember – közöttük gyerekek – haltak meg házakat ért légicsapásban. A mentők kutatnak további áldozatok után a romok alatt.

Lakosok elmondták, hogy a Rafah elleni keddi tüzérségi támadás az elmúlt napok legsúlyosabb támadása volt, pedig az izraeli hadsereg még novemberben arra utasította a lakosokat, hogy biztonságuk érdekében oda meneküljenek.

Egy helyi lakos, Mohammed Obaid, aki a romokat vizsgálta, elmondta: a gázaiak éhségtől és szomjúságtól szenvednek. „Nincs áram, nincs üzemanyag, nincs víz, nincs gyógyszer” – mondta.

Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) közölte, hogy korlátozott segélyszállítmány érkezik Rafah környékére, de az elmúlt napokban a Gázai övezet minden részében leállt a segélyek osztása az ellenségeskedések hevessége és a főutakon a közlekedés korlátozása miatt.

A térségbe látogató Philippe Lazzarini, az ENSZ palesztinokat segítő ügynökségének igazgatója kijelentette: Gáza „földi pokol”. Az emberek az utcán élnek, és mindenben hiányt szenvednek. Biztonságért és ennek a földi pokolnak a végéért könyörögnek – írta az X közösségi portálon Lazzarini.

Eltér Izrael és az Egyesült Államok elképzelése a háború utáni gázai övezeti rendezésről Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint.

Netanjahu kedden közzétett egy videót, amelyben azt mondta, „igen, vannak nézeteltérések a Hamász utáni napokról, és remélem, hogy ebben is sikerül megegyeznünk”.

„Nagyon nagyra értékelem az amerikai támogatást ahhoz, hogy megsemmisítsük a Hamászt (palesztin iszlamista szervezetet), és hogy visszakapjuk az általa túsznak elhurcolt embereket” – mondta.

„A Joe Biden amerikai elnökkel és munkatársaival folytatott intenzív beszélgetés után teljes támogatást kaptunk a szárazföldi harcokhoz és a háború leállítására irányuló nemzetközi nyomás megfékezéséhez” – tette hozzá.

Azt is megjegyezte ugyanakkor, „szeretném egyértelművé tenni álláspontomat: nem engedem, hogy Izrael megismételje Oslo hibáját. Nem engedem, hogy állampolgáraink és katonáink óriási áldozatai után olyanokat engedjünk be Gázába, akik terrorizmusra oktatnak, támogatják és finanszírozzák a terrorizmust. Gázát nem fogja irányítani sem a Hamász, sem a Fatah”.

A Fatah mozgalom a ciszjordániai palesztin autonóm területet irányító Palesztin Hatóság (PH) fő ereje, elnöke a PH elnöke, jelenleg Mahmúd Abbász.

Az Izrael és a palesztinok között 1993-ban létrejött oslói megállapodások indították el a felek közötti megbékélési folyamatot, teremtették meg a korlátozott palesztin autonómiát Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Az Izrael mellett egy palesztin állam létrehozására – amelynek alapja az ENSZ közgyűlésének 1947-es terve volt Palesztina felosztására – már az 1991-es madridi konferencián történtek erőfeszítések, de végső megállapodást soha nem sikerült erről elérni.

Asraf al-Kudra, a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője közölte, hogy az izraeli erők a Gázai övezet északi részén lévő Kamal Advan kórházat ostromolták kedden, és az épület udvarán körül vették a férfiakat, közöttük az egészségügyi személyzet tagjait. A kórház igazgatója szerint az intézményben háromezren vannak menekültként. A harcok során támadás érte a szülészetet, és két kismama meghalt – közölte hétfőn az OCHA.

Richard Peeperkorn, az Egészségügyi Világszervezet gázai és ciszjordániai képviselője elmondta, hogy a WHO a gázai egészségügyi minisztérium kérését mérlegeli, amely a kórház páciensei és személyzete esetleges evakuálásához kért segítséget. A WHO vasárnap közölte, hogy Gázában nő a betegségek kockázata, miközben az egészségügyi intézmények kapacitása a konfliktus előttinek a harmadára csökkent.

Peeperkorn elmondta, hogy tizenegy gázai kórház, azaz a kórházak egyharmada maradt részben működőképes a konfliktus 66 napja után.

A gázai pusztítás mértéke példa nélküli a történelemben, ha összehasonlítjuk azzal, ami a második világháborúban lebombázott német városokban történt, akkor azt mondhatjuk: nagyobb, mint Drezdában, Kölnben, és hasonló ahhoz, ami Hamburgban történt, ahol az épületek és az infrastruktúra kétharmada megsemmisült – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden Strasbourgban.

Borrell az uniós parlament gázai helyzettel kapcsolatos plenáris vitájának keretében elmondta: a halálos áldozatok számát még nem lehet teljes pontossággal megbecsülni, de lehet akár 20 ezer is.

„Már többször is rámutattam, hogy ezt a borzalmat nem lehet igazolni azzal a szörnyűséggel, amelyet a Hamász terroristái követtek el a gázai határhoz közeli kibucok ellen Izraelben” – nyomatékosította a főképviselő.

Borrell szerint más módon kell harcolni a Hamász ellen: „Ha erkölcsileg nézzük, kell lennie egy alternatívának annyi ártatlan ember halálával szemben. Sajnos, amit tapasztalunk, azt nem lehet igazolni. Nem lehet azzal igazolni, hogy a Hamászt meg kell semmisíteni, mert emberi életek és pusztítás az ára” – hangoztatta.

A főképviselő elismerte, hogy az EU-n belül is van megosztottság, olyan kérdésekben, mint például a tűzszünetre vonatkozó kérés, amelyet ENSZ Biztonsági Tanácsában az amerikai vétó miatt elutasítottak.

Borrell szerint nem jogos az António Guterres ENSZ-főtitkárt ért bírálat, azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Alapokmányának egy cikkelyét használta fel arra, hogy felhívja a figyelmet a gázai helyzetre.„Lehet egyetérteni vagy érvelni a felhívás tartalma ellen, de nem lehet azt mondani, hogy a főtitkár a Hamász terrorista csoport javára dolgozik. Ezek olyan kijelentések, amelyeket határozottan visszautasítok” – szögezte le.

Borrell szerint Izrael biztonságát nem lehet katonai úton megteremteni, ehelyett olyan politikai struktúrákra van szükség, amelyek lehetővé tennék, hogy a palesztin népnek saját állama legyen.

Megerősítette, hogy elítéli a Hamász támadásait, és a túszok szabadon bocsátására szólított fel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legsürgetőbb dolog megakadályozni, hogy életek vesszenek el, és sürgősen politikai megoldást kell találni a konfliktus lecsillapítására.

„Sajnos Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu ismételten a politikai megoldás ellen szólal fel” – jegyezte meg.

Borrell rámutatott, hogy a nemzetközi közösség túlnyomó többségében, az EU pedig egyhangúlag a kétállami megoldást támogatja.