Súlyos orosz légitámadás érte Ukrajnát

Sok halottja és sebesültje van szerte Ukrajnában a péntekre virradóra végrehajtott, hosszú idő óta a legsúlyosabb orosz légitámadásnak.

A helyi hatóságok nem végleges összesítése szerint 10 ember vesztette életét olyan nagyvárosokban, mint Kijev, Odessza, Lviv és Harkiv, a sebesültek száma több tucatra tehető. Négy régió áram nélkül maradt a támadások nyomán.

Az orosz légierő mintegy 110 rakétát lőtt ki az Ukrajna elleni egyik legnagyobb légitámadásában – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Ukrajna hétfő éjjel rakétatámadást intézett orosz célpontok ellen a Krím félszigeten, egy ember meghalt, egy orosz partraszállító hajóban jelentős károk keletkeztek – közölte az orosz védelmi minisztérium és az ukrán légierő.

Az orosz minisztérium szerint – amelynek közleményét az Interfax orosz hírügynökség idézte – a rakétákkal Feodoszija kikötővárosban vettek célba orosz célpontokat, köztük a Novocserkaszk hajót, amelyben komoly károkat okoztak.

Az Ukrajnától egyoldalúan elcsatolt Krím orosz kormányzója, Szergej Akszjonov közlése szerint a halálos áldozat mellett a támadásnak két sebesültje is van.

A rakéták tüzet okoztak a kikötőben, és több lakóházat ki kellett üríteni – tette hozzá. A közel 70 ezres városban a vonatközlekedést átmenetileg leállították, a közúti közlekedést részlegesen elterelték.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegram közösségi felületen megerősítette, hogy

a légierő hajtotta végre a „finomhangolású” támadást, és azt írta: „az orosz flotta egyre kisebb lesz”.

A légierő hivatalos közleménye szerint az orosz hajó teljesen megsemmisült a támadásban. Hozzátették, hogy tudomásuk szerint a hajó iráni Sahid katonai drónokat is szállított.

Az Egyesült Államok 250 millió dollárnyi (mintegy 90 milliárd forint) katonai segélyt küld Ukrajnának, a 2023-as év utolsó, Kijevnek szánt szállítmányaként – közölte a washingtoni külügyminisztérium szerdán.

Ahogy az előzőket, úgy az újabb csomagot is az amerikai készletekből juttatják el az ukrán hadszíntérre. A szállítmányban a többi között szerepelnek alkatrészek légvédelmi rendszerekhez, rakéták egyéb mobil kilövőrendszerekbe, páncéltörő lőszerek, a legnagyobb mennyiségben használt 105 és 155 milliméteres lövedékek, küldenek továbbá 15 millió lőszert kisebb fegyverekhez.

A külügyminisztérium közleménye kritikus fontosságúaknak nevezi a fegyverekből és felszerelésből álló támogatásokat, és sürgeti a szövetségi törvényhozást, hogy fogadja el az Ukrajna további segítésének finanszírozását lehetővé tevő költségvetés-kiegészítést.

A Biden-kormányzat az elmúlt hetekben többször jelezte, hogy az év végén elfogy az Ukrajnának elkülönített pénzügyi keret, és annak megújítása nélkül az Egyesült Államok a közeljövőben nem lesz képes újabb katonai és gazdasági támogatást nyújtani Kijevnek.

Az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta az Egyesült Államok 110 milliárd dollárt jóval meghaladó katonai, gazdasági és humanitárius támogatást küldött Ukrajnába.

A washingtoni külügyminisztérium szerdán azt is közölte, hogy Antony Blinken tárcavezető telefonon beszélt a török külügyminiszterrel, Hakan Fidannal, akivel egyebek mellett a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok felgyorsításáról, az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról, valamint Svédország NATO-tagságának török ratifikációjáról egyeztetett.

Késhet a közigazgatási alkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetése Ukrajnában, ha az Európai Unió és az Egyesült Államok nem folyósítja jövőre a megígért pénzügyi segítséget – mondta a Financial Timesnak nyilatkozva Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes.

A londoni üzleti napilap online kiadásában szerdán megjelent interjúban Szviridenko – aki a gazdasági tárcát is vezeti – kijelentette: a partnerországok támogatása kritikus fontosságú, és sürgősen szükség van rá, mert a folyósítások nélkül az ukrán gazdaság ismét „túlélő üzemmódban” tudna csak működni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által 4,5 százalékosra becsült idei GDP-növekedés után.

A Financial Times felidézi, hogy

az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros amerikai pénzügyi csomag, amelyet Joe Biden elnök kért, elakadt a kongresszusban, az EU által tervezett, négy évre szóló 50 milliárd eurós folyósítás ellen pedig Magyarország vétót emelt.

Az uniós vezetők február 1-jén újból találkoznak, és „megpróbálnak felülkerekedni Magyarország ellenkezésén”, de dolgoznak egy 20 milliárd eurós alternatív csomagon is, amelyet „Budapest megkerülésével” juttatnának el Kijevnek – fogalmaz a londoni üzleti lap.

Julija Szviridenko ugyanakkor kijelentette: reméli, hogy az EU februárban jóváhagyja és március végéig folyósítja a támogatást. Hozzátette, hogy még ez az összeg sem lenne elégséges.

Az ukrán kormány szeptember óta – amikor a nyugati támogatás gyengülni kezdett – igyekszik takarékoskodni, és új kiadási prioritásokat jelöl ki. Mindemellett 50 százalékra növelte a bankok kiugró nyereségére kivetett különadót, és a helyi önkormányzatok által beszedett 1,5 százalékos kiegészítő jövedelemadót is a központi költségvetésbe irányítja át, de

a kormányzat már így is pénzügyi hiánnyal szembesül

– mondta az interjúban az ukrán miniszterelnök-helyettes.

Julija Szviridenko kijelentette: Kijev a védelmi kiadásokat és az adósságszolgálati kötelezettségek törlesztését részesíti előnyben, de ez azzal az „óriási kockázattal” jár, hogy egyes szociális szektorok alulfinanszírozottá válnak.

Ebben a helyzetben

az ukrán kormány 500 ezer közigazgatási alkalmazott, 1,4 millió tanár és tízmillió nyugdíjas járandóságainak késleltetésére kényszerülhet, ha nem érkezik külföldi segély

– mondta a Financial Timesnak az ukrán miniszterelnök-helyettes.

Felidézte, hogy az EU által javasolt 50 milliárd eurós finanszírozási csomag tartalmazott 8 milliárd euróra szóló kockázatmegosztási garanciát is, amelynek igénybevételével Kijev további 30 milliárd euró befektetést szeretett volna bevonni a magánszektorból a gazdaság számára.

Az orosz erők 15 iráni gyártású Sahid önmegsemmisítő drónt lőttek ki Ukrajna területére vasárnapra virradóra, a támadások nagy része az ország déli részét érte, a légvédelem 14 drónt megsemmisített – jelentette be az ukrán hadsereg.

A Telegramon közzétett tájékoztatás szerint a dróntámadások a többi között Mikolajiv, Hmelnyickij és Zaporizzsja megyéket érték, a drónokat a hadsereg szerint az Azovi-tenger keleti partvidéke felől lőtték ki.

Mindeközben Németország Ukrajna melletti elkötelezettségét hangoztatta Annalena Baerbock német külügyminiszter a Potsdamer Neusten Nachrichten című német lapnak adott, szombaton közzétett interjújában, melyben azt vetette Vlagyimir Putyin orosz elnök szemére, hogy tönkre akarja tenni az országot.

„Az, hogy Putyin Kijev elfoglalására, illetve több mint 40 millió ember meggyilkolására, leigázására és kitelepítésére irányuló terve kudarcot vallott, az a hazájukat elszántan védő ukránok hihetetlen bátorságának köszönhető” – szögezte le Baerbock.

Egyúttal kiemelte: mindebben része van az Ukrajnát támogató országoknak is.

A tárcavezető elmondta, Ukrajna az orosz erők által elfoglalt területeinek helyzete jól mutatja, mi történt volna egész Ukrajnában, illetve a vele szomszédos országokban, például Moldáviában, ha az Európai Unió és a nemzetközi közösség nagy része nem állt volna eltökélten Ukrajna mellé.

Azt vetette továbbá az orosz erők szemére, hogy szándékosan támadják az ukrán infrastruktúrát, a többi között erőműveket és elektromos vezetékeket.

„(Putyin) tönkre akarja tenni Ukrajnát, melynek éppen ezért mindaddig segítünk, amíg csak szüksége lesz rá” – szögezte le.

Németország Ukrajna egyik legnagyobb támogatója a háború 2022-es februári kirobbanása óta és az Egyesült Államok után Berlin nyújtotta a legtöbb katonai segítséget a kelet-európai országnak.

Az ukrán erők lelőttek három Szu-34-es típusú vadászbombázó repülőgépet az ország déli részében – közölte Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon.

Az ukrán nemzeti gárda arról adott hírt a Facebookon, hogy a Szpartan elnevezésű 3. hadműveleti dandár katonái kézi lőfegyverrel – AK-74-es gépkarabélyokkal –

megsemmisítettek egy Lancet típusú orosz támadó drónt Zaporizzsjánál.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a hivatalos honlapján közölte, hogy azonosították a három orosz katonát, akik háborús bűnöket követtek el a civil lakosság ellen Harkiv megye ideiglenesen megszállt területén.

Ezek a katonák 2022 tavaszán részt vettek a régió kupjanszki és izjumi járásainak elfoglalásában, és büntető akciókat hajtottak végre a helyi lakosok ellen. A nyomozás szerint a Kupjanszk közelében található Sevcsenko közösség területén az egyik ilyen „rajtaütés” során egyikük agyonlőtt egy helyi farmert.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az oroszok a régió általuk megszállt részében

megöltek egy nyolcadik osztályos gyereket a családtagjai szeme láttára.

Szavai szerint az eset december 20-án történt: a fiú elhaladt az orosz katonák mellett és állítólag fényképezett valamit az utcán, ezért elkapták, hazavitték és ott lelőtték. A kormányzó közölte, hogy az ukrán vezetés minden érintett nemzetközi hatósággal kapcsolatba lép a bűncselekmény tényének rögzítése érdekében.

Hozzátette, hogy Herszon térségében továbbra is helybeli ukránokat kényszerítenek orosz útlevelek átvételére,

a tanároknak az orosz oktatási program szerint kell tanítaniuk, az orosz propaganda pedig egyre inkább a gyerekekre irányul.

Roman Mrocsko, Herszon polgármestere a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők megint ágyúzták a város központját, és megsérült egy idős nő, aki a lakásában tartózkodott.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 351 ezret. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 24 tüzérségi fegyvert és 23 drónt.