kulcsár edina
Visszaéltek a cég nevével.
A lapkiadó egyesület botránya miatt levélben fordult Novák Katalin köztársasági elnökhöz a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint a Mediaworks Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója és tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettese. A Liszkay Gábor, Kálmán Erika és Csermely Péter által aláírt levelet szöveghűen közöljük.
Tisztelt Köztársasági Elnök Asszony!
A Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke, Kovács Tibor és főtitkára, Havas Katalin tegnap egy állásfoglalást és felszólítást juttatott el Önhöz, amelyben a Magyar Országgyűlés nagy többsége által elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt elemzik és minősítik. A feladók Önhöz címzett levelükben szándékosan hamisan azt állítják, hogy az állásfoglalás a Magyar Lapkiadók Egyesületének véleményét tükrözi. Ez nem igaz. A Mediaworks Hungary Zrt. az MLE árbevételt és olvasottságot tekintve kiemelkedően legnagyobb tagjaként erről a levélről és állásfoglalásról nem tudott, mint ahogyan a többi tag és az elnökség sem, ezekről szavazás nem volt, közös döntés róluk nem született. Kovács Tibor elnök és Havas Katalin főtitkár politikai akciót hajtottak végre, tényleges hatáskörüket messze túllépve jártak el, az Önnek címzett sorok kizárólag az ő egyoldalú és elfogult magánvéleményüket tükrözik. Kérjük tehát, hogy Köztársasági Elnök Asszony a levélben és az állásfoglalásban leírtakat ezen szempontok figyelembevételével értékelje. A Mediaworks Hungary Zrt. az akció nyilvánosságra kerülése után Kovács Tibort felszólította, hogy az egyesület egységes véleményét messzemenően nem tükröző rosszhiszemű irományait azonnal vonja vissza, ellenkező esetben a Mediaworks megszünteti tagságát a Magyar Lapkiadók Egyesületében.
A levél előzménye az volt, hogy a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) december 13-án hosszú közleményt tett közzé honlapján, amelyben sok más mellett az szerepel, hogy a szuverenitásvédelmi törvény az egyesület szerint szembe megy az alaptörvény szellemével és alkalmas lehet arra, hogy veszélyeztesse, korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse a szerkesztőségek, újságírók munkáját.
A MLE elnöke és főtitkára az egyesület nevében az államfőhöz fordult, arra szólítva fel Novák Katalint, hogy ne írja alá a parlament által megszavazott jogszabályt.
A Mediaworks tegnap este közleményben határolódott el az egyesület nevében tett állításoktól, de az MLE elnökének és főtitkárának akciójára számos szerkesztőség is reagált. A Magyar Demokrata hetilap kiadója, az Artamondo Kft. például közleményben tudatta, hogy elfogadhatatlannak tartja az eljárást, és az állásfoglalás nyilvános visszavonását követelte. A Képmás Magazin szintén megdöbbenésének adott hangot, követelve az egyeztetés nélkül kialakított szöveg visszavonását. Kilépését helyezte kilátásba a Médiapiac.com is.
Egyértelmű lépésre szánta el magát a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. is. A cég vezetője, Demeter Szilárd bejelentette, hogy a PKÜ azonnali hatállyal kilép a Magyar Lapkiadók Egyesületéből. Hasonlóan cselekedett az Index.hu is, amely rögzítette: immár második alkalommal fordul elő, hogy az MLE vezetése megkerülte tagságát az állásfoglalások kiadásakor, ezért az Index a tagságát nem hosszabbítja meg.
A törvényjavaslat háttere
A szuverenitásvédelmi törvénycsomagot a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté azok után nyújtotta be az Országgyűlésnek, hogy tavaly kiderült, külföldről, több milliárd forinttal támogatták a baloldal választási kampányát. A Nemzeti Információs Központnak a 2022. évi magyar országgyűlési választások külföldi befolyásolásával összefüggő jelentéseiben elérhető dokumentumok egyértelműen rögzítik, hogy mely országokból, milyen külföldi szervezetektől érkeztek támogatások Magyarországra. Több más eset mellett maga az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter is úgy nyilatkozott, hogy a választási kampány során több millió amerikai dollár érkezett hozzájuk az Amerikai Egyesült Államokból. Ismert, hogy az Action for Democracy nevű amerikai szervezeten és egy svájci alapítványon keresztül több mint négymilliárd forint érkezett a baloldal választási kampányának támogatására. Ezeket a pénzeket a külföldi megbízók egyértelműen arra használták, hogy általuk politikai befolyást szerezhessenek és a magyar választói akaratot befolyásolják, ami nemcsak a politikai korrupció fogalmát meríti ki, hanem egyúttal Magyarország szuverenitását is sérti, veszélyezteti. Mindez indokolta egy átfogó törvénycsomag létrehozását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítását.