Izraelt bírálta a brit miniszterelnök

A brit miniszterelnök szerint Izraelnek egyértelműen jogában áll az önvédelem a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista csoport októberi terrortámadása nyomán, de ezt a jogát csak a humanitárius törvények betartásával gyakorolhatja.

Rishi Sunak hétfői skóciai látogatásán újságíróknak nyilatkozva, a gázai hadműveletekre utalva kijelentette: máris túl sok civil halt meg, és senki nem szeretné, hogy ez a konfliktus a szükségesnél akár csupán egyetlen nappal is tovább tartson.

A konzervatív párti brit kormányfő megerősítette, hogy London fenntartható tűzszünetet szorgalmaz, amelynek részét képezi a Hamász által Izraelből elhurcolt túszok szabadon engedése, az izraeli területek elleni rakétatámadások beszüntetése és a jelenleginél több segélyszállítmány bejuttatása a Gázai övezetbe.

Sunak hétfői nyilatkozata után nem sokkal a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője kijelentette: az izraeli hadseregnek nagyobb hangsúlyt kell helyeznie arra, hogy a gázai hadművelet a Hamász vezetőit és operatív embereit vegye célba.

A Downing Street illetékese hozzátette ugyanakkor: nem szabad elfelejteni, hogy a Hamász szándékosan kockáztatja palesztin civilek életét, amikor a civil lakosságon belül helyezi el egységeit.

A brit kormány részéről egy napon belül másodszor hangzott el olyan hivatalos nyilatkozat, amely a palesztin civilek fokozottabb védelmét sürgeti Izrael részéről.

David Cameron brit és Annalena Baerbock német külügyminiszter a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapban megjelent közös cikkében úgy fogalmazott, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és a Hamász jelentette fenyegetés felszámolásához, de tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius törvényeket és különbséget kell tennie terroristák és civilek között.

Cameron és Baerbock cikke szerint Izrael nem nyerheti meg a Hamász ellen vívott háborúját, ha hadműveletei lerombolják a békés együttélés esélyét is a palesztinokkal.

A ciszjordániai szélsőséges telepesek a kétállami megoldás elérésére irányuló összes erőfeszítést igyekeznek megtorpedózni, erőszakkal elűzve otthonaikból a palesztinokat – írta a két politikus.

David Cameron – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia miniszterelnöke volt, és Rishi Sunak nevezte ki a minap külügyminiszterré – új tisztségében hozott egyik első intézkedéseként megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.

A londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke, Alicia Kearns a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva hétfőn kijelentette: véleménye szerint Izrael megsértette a nemzetközi jogot, mivel a gázai hadműveletek „túlmentek az önvédelem határain”.

A brit kormány megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.

David Cameron brit külügyminiszter az X portálon csütörtökön megjelent állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy a szélsőséges telepesek, akik palesztin polgári személyeket vesznek célba és gyilkolnak meg, az izraeliek és a palesztinok biztonságát egyaránt aláaknázzák.

Cameron szerint Izraelnek erőteljesebben fel kell lépnie a telepesek erőszakcselekményeivel szemben, és el kell számoltatnia az ilyen cselekmények felelőseit.

A brit külügyi tárca vezetője – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia miniszterelnöke volt – csütörtöki közleményében bejelentette, hogy a brit kormány megtiltja a nagy-britanniai beutazást mindazok esetében, akik felelősek az izraeli telepesek által elkövetett erőszakcselekményekért. „Országunk nem nyújthat otthont olyanok számára, akik ilyen megfélemlítő cselekedeteket követnek el” – fogalmaz a brit külügyminiszter.

Izrael londoni nagykövete csütörtöki nyilatkozatában elvetette annak lehetőségét, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezettel vívott háború után kétállami megoldás jöjjön létre.

Cipi Hotoveli a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Hamász által október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásban – amelyben 1200 ember életét vesztette – meghalt az oslói megállapodás is.

A három évtizede kötött nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről.

Izrael londoni nagykövete szerint azonban az oslói tervezet azért bukott el, mert „a palesztinok soha nem akartak saját államot Izrael szomszédságában, ehelyett egy olyan államot akarnak, amely a folyótól a tengerig terjed”.

A „From the river to the sea, Palestine will be free” (A folyótól a tengerig Palesztina szabad lesz) jelmondat az elmúlt hetekben többször elhangzott a palesztinok mellett tartott többszázezres londoni tüntetéseken. A jelmondat arra utal, hogy az ezt skandálók szerint a szabad palesztin államot a Jordán folyó és a Földközi-tenger között, vagyis jórészt Izrael területén kell létrehozni.

A kétállami megoldás elvetésével az izraeli nagykövet szembefordult a brit kormány hivatalos álláspontjával.

Rishi Sunak brit miniszterelnök röviddel a Hamász izraeli terrortámadása és a Gázában indult izraeli hadműveletek kezdete utáni parlamenti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a történtek nyomán meg kell vizsgálni, hogy miként lehetne újjáéleszteni a kétállami megoldáson alapuló konfliktusrendezés hosszú távú koncepcióját, nem utolsósorban éppen azért, mert a Hamász pontosan az ilyen jellegű rendezéshez fűződő reményeket akarja eltaposni.

Izrael nem nyerheti meg a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen vívott háborúját, ha hadműveletei lerombolják a békés együttélés esélyét is a palesztinokkal – írta vasárnap megjelent, fenntartható tűzszünetet szorgalmazó közös cikkében a brit és a német külügyminiszter. Megállapítják ugyanakkor, hogy a Hamászt nem lehet békepartnernek tekinteni.

David Cameron és Annalena Baerbock a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapban közölt írásban leszögezi, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és a Hamász jelentette fenyegetés felszámolásához, de tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot, és különbséget kell tennie terroristák és civilek között.

Cameron és Baerbock szerint a kétállami megoldáshoz arra van szükség, hogy

mindkét fél biztonságban érezhesse magát egymás szomszédságában.

A ciszjordániai szélsőséges telepesek ugyanakkor az erre irányuló összes erőfeszítést igyekeznek megtorpedózni, erőszakkal elűzve otthonaikból a palesztinokat – írja a két politikus. Hangsúlyozzák: mindketten erőteljesen elítélik ezeket a gyűlöletteljes cselekedeteket.

David Cameron – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia miniszterelnöke volt, és Rishi Sunak jelenlegi kormányfő nevezte ki a minap külügyminiszterré – új tisztségében hozott egyik első intézkedéseként megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.

Cameron a csütörtökön ismertetett döntés indoklásában úgy fogalmazott, hogy Izraelnek erőteljesebben fel kell lépnie a telepesek erőszakcselekményeivel szemben, és el kell számoltatnia az ilyen cselekmények felelőseit.

A külügyminiszterek a vasárnap megjelent közös cikkükben leszögezik, hogy a szélsőségesség terjedése nemcsak az izraelieket és a palesztinokat fenyegeti, hanem mindenki mást is a világban.

Véleményük szerint mindent meg kell tenni az olyan fenntartható tűzszünetért, amely tartós békéhez vezet. Hangsúlyozzák ugyanakkor:

nem hiszik, hogy az azonnali és általános tűzszünet meghirdetése kínálná az előrelépés lehetőségét, hiszen ez figyelmen kívül hagyná Izrael jogát az önvédelemhez.

A Gázai övezetet uraló Hamász által Izrael ellen október 7-én elkövetett terrortámadás előtt is nehéz volt elképzelni, hogy a Hamász partner lehet a békéhez, és a támadás után végképp nem lehet ilyen illúziókat táplálni – írja Cameron és Baerbock. Hozzáteszik: ha a Hamász hatalmon marad, az eltorlaszolná a kétállami megoldás felé vezető utat.

A Hamász októberi támadásában 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsérült és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül hozzávetőleg 130 még mindig fogságban van.