Hatszázalékos nyugdíjemeléssel kezdődik az év

Hatszázalékos nyugdíjemeléssel kezdődik a 2024-es év, a januári emeléssel átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal lesz magasabb a nyugdíj a 2023 decemberinél – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a Facebookra kedden feltöltött videóban.

Vitályos Eszter kiemelte, „kemény év van mögöttünk”; 2023-ban sokat tettek a háború és a szankciók miatti magas infláció letöréséért.

Az infláció mostanra csillapodott, és a nyugdíjasoknak novemberben kiegészítő nyugdíjemelést fizettek, januárra visszamenőleg. A novemberi korrekcióval együtt ebben az évben 18,5 százalékos nyugdíjemelést kaptak a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők – idézte fel az államtitkár.

Az emelés mintegy két és fél millió embert érint – jelezte.

Vitályos Eszter elmondta: 2024-ben a nyugdíjakat először január 12-én utalják a bankszámlákra, illetve a postás a szokásos munkanapokon viszi a nyugdíjasoknak.

„Az idősek a nehezebb időkben is számíthatnak ránk”

– fogalmazott.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2010 óta a nyugdíjak összege több mint duplájára emelkedett, a vásárlóereje pedig 20 százalékkal nőtt.

A januári nyugdíjemelés után, ha év közben azt állapítják meg, hogy a várható éves infláció 6 százaléknál magasabb lesz, a kormány jövő novemberben is kiegészíti visszamenőleg a nyugdíjakat – közölte.

Kiemelte azt is, hogy februárban ismét pénzt hoz a postás, akkor az emelt összegű 13. havi nyugdíjat küldik majd az időseknek.

„Biztos vagyok benne, hogy a nyugdíjasokat az is megnyugtatja, hogy a kormány továbbra is megvédi a rezsicsökkentést”

– tette hozzá az államtitkár.

Brüsszel bármennyire követeli, hogy töröljük el, az átlagfogyasztásig továbbra is garantálja a kormány a rezsicsökkentett árakat – erősítette meg Vitályos Eszter.

A háború, a szankciós energiaválság és a veszélyes világgazdasági környezet jelentős nyomás alá helyezte a magyar költségvetést is. A kormány ugyanakkor a kedvezőtlen körülmények ellenére is biztosítja a költségvetésben a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását. A rendkívüli kiadások ellenére a kormány évről évre tovább csökkenti a hiányt és az államadósságot – hangsúlyozta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének november végi helyzetéről pénteken kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).

November végéig az államháztartás központi alrendszere 4074,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3824,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 171,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 421,3 milliárd forintos hiányt mutattak.

Az év első tizenegy hónapjában a rezsivédelem költségei 1333,8 milliárd forintot tettek ki,

amely szembeállítva a 2022. november végéig erre a célra kifizetett 394,2 milliárd forinttal, jelentős többletet jelent.

Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 621,8 milliárd forintot fordított a költségvetés november végéig. Ez 111,1 milliárd forinttal haladja meg a 2022 első tizenegy hónapjában folyósított forrásokat.

A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza. November végéig az uniós kiadások 2402,0 milliárd forintot tettek ki, ebből azonban mindössze 1265,4 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.

A kormány a nyugdíjak értékének megőrzése érdekében novemberben újabb 3,5 százalékpontos nyugdíjemelést hajtott végre.

Az emelés éves költségvetési hatása 188,2 milliárd forintot tett ki. Ezzel együtt nyugellátásokra 5313,4 milliárd forintot fordítottak november végéig.

Az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra 2189,1 milliárd forintot fordított a kormány az első tizenegy hónapban.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva az adó- és járulékbevételek 15,9 százalékkal magasabban teljesültek. Ezzel a központi alrendszer bevételei 18,0 százalékkal magasabb összegben alakultak a tavaly november végi állapothoz képest – közölte a PM.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a kormány novemberre már 8 százalék alá, 7,9 százalékra szorította vissza az áremelkedés mértékét. Nagy Márton az adatok alapján pénteki közleményében kijelentette, hogy az infláció csökkentése jó ütemben halad, ami lényeges segítséget jelent a családok és a gazdaság számára egyaránt.

A gazdaságfejlesztési miniszter megállapította, hogy a kormány két hónappal korábban teljesítette vállalását, és már októberre egy számjegyűre csökkentette az inflációt. A kormány itt azonban nem állt meg, így az infláció mértéke novemberben még tovább csökkent, az adatok még kedvezőbb képet mutatnak.

Az infláció éves mértéke novemberben tehát újabb 2 százalékponttal csökkent. Mindez azt jelenti, hogy

a januári csúcspontjához képest már harmadára esett vissza az áremelkedés mértéke.

Mint hozzátette, megállapítható, hogy novemberben az élelmiszerek inflációját is egy számjegyűre szorította vissza a kormány, az éves árváltozás 7,1 százalékot tett ki. Pozitív előrelépést jelent az is, hogy októberhez képest 3,6 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára.

Megállapította: a kormány célzott intézkedései tehát hatékonyak. Az online árfigyelő és a kötelező akciózás is bizonyított, érdemben járultak hozzá az infláció csökkentéséhez. Az áremelkedés további leszorítása érdekében ezért a kormány arról döntött, hogy 2024. július elsejéig meghosszabbítja a kötelező akciózást.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium az árfigyelőben szereplő termékkörök növelésére tett javaslatot.

A megfigyelt termékek száma 62-ről 80-ra emelkedhet, így az ételallergiások által leggyakrabban fogyasztott laktóz- és gluténmentes termékek, valamint marha- és a kacsahús szerepelni fog az árfigyelőben.

A miniszter biztatónak találja, hogy az infláció csökkenésén túlmutatóan a gazdasági növekedés helyreállítását tekintve is egyre kedvezőbb környezet rajzolódik ki, az alapvető mutatók és tényezők folyamatos javulása látható.

A harmadik negyedévben már újra növekedésnek indult a gazdaság és európai szinten is az egyik legnagyobb mértékben bővült. Szeptemberben megtörtént a reálbér fordulat is, azaz újra növekedési pályára állt a fizetések vásárlóereje.

A kormány támogatja és segíti a bérek dinamikus emelkedésének fenntartását annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal emelkedve visszatérhessenek a korábbi növekedési pályájukra.

A bérek és a fizetések vásárlóerejének folyamatos növekedése megnyitja az utat a fogyasztás bővülése, ezen keresztül pedig a beruházások növekedése és a gazdasági növekedés helyreállítása előtt. Megerősítette: a kormány célja, hogy az infláció leszorítását követően jövőre újra dinamikusan 3-4 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság. Úgy ítélte meg, hogy a növekedés és a beruházások helyreállásának jelenleg már csak egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely súlyos károkat okoz a gazdaságban, visszaveti a versenyképességet és a teljesítményt is.

Újabb 18 termékkörben lehet árcsökkenés – kibővülhet és 2024-ben is folytatódik az online árfigyelő rendszer – ismerteti a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Az élelmiszerárak csökkentésére és a multik árspekulációjának letörésére létrehozott online árfigyelő rendszer újabb 18 termékkörrel bővülhet a Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslata szerint – írták. Új termékkörként bekerülhetnek az online árfigyelőbe az ételallergiások által leggyakrabban fogyasztott laktóz- és gluténmentes termékek, valamint marha- és a kacsahús is.

A kormányzati honlapon társadalmi egyeztetésre közzétett javaslatot bárki véleményezheti.

A közlemény emlékeztet: a GFM szakmai támogatása mellett a Gazdasági Versenyhivatal 2023. július 1-jén indította el az árfigyelő rendszert, amely már több mint 5 hónapja támogatja a háború, a szankciók és a multik árspekulációja miatt megemelkedett infláció letörését. Az online platform az árak összehasonlíthatóságán keresztül támogatja a családok tudatosabb vásárlási döntéseit.

Az elmúlt hónapokban a rendszer bizonyított, hiszen a kötelező akcióval együttesen érdemben járult hozzá ahhoz, hogy a kormány vállalásához képest két hónappal korábban, már októberre egy számjegyűre szorította vissza az infláció mértékét – mutat rá a szaktárca. Hozzáteszik: az online árfigyelő az árak összehasonlíthatóságán keresztül jelentősen fokozta a versenyt a kiskereskedelmi üzletek között: indulása óta az eddig megfigyelt 62 termékkategóriából 50 termékkategóriában, átlagosan 5,5 százalékkal csökkentek az átlagárak.

A megfigyelt élelmiszerek árainak július elejéhez képest mért mérséklődése mintegy 0,4 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve több mint 1,3 százalékpontos élelmiszerinflációt csökkentő hatással járhatott a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve.

A szaktárca szerint az online árfigyelő sikerességét mutatja az is, hogy indulása óta már több mint 1,4 millió látogatója volt, a szabadszavas keresések száma pedig átlépte a 850 ezret.

A GFM kiemelte: a családok megvédése és az infláció további csökkentése érdekében a kormány arról döntött, hogy 2024-ben is biztosítja az online árfigyelő rendszer működését, valamint a felhasználói visszajelzések alapján kibővíti a megfigyelt termékköröket, ezzel is tovább fokozva a kiskereskedelmi üzletek közötti versenyt.

A szaktárca javaslata szerint az árfigyelő rendszerben megfigyelt termékkörök száma ennek megfelelően 18 termékkörrel bővülhet, azaz összességében 80-ra emelkedhet.

A javasolt 18 újabb termékkör meghatározásakor kiemelt szempontként érvényesült, hogy az ételérzékenységgel rendelkezők által fogyasztott termékekről is információt nyújtson a rendszer amellett, hogy tovább bővíti a megfigyelt termékek körét. Ennek eredményeképpen az online árfigyelő a jövőben a marha- és kacsahússal, valamint olyan laktóz- és gluténmentes termékekkel egészülhet ki, mint például a laktózmentes túró, laktózmentes trappista sajt, laktózmentes kefír vagy a gluténmentes kenyér és gluténmentes tészta.

A javaslat hamarosan elérhetővé válik a kormányzati portálon.