Ezek az amerikaiak sem támogatják Biden újraválasztását

Az Amerikai Egyesült Államok muszlim szervezetei kijelentették, hogy nem támogatják Bident az Izrael és a Hamász terrorszervezet háborújának kezelése miatt.

A választásra készülő Egyesült Államokban az ingadozó vagy csatatérállamok (amelyekben akár a republikánusok, akár a demokraták maguk felé billenthetik a választás szavazatarányait) muszlim vezetői megfogadták: nem támogatják Joe Biden hivatalban levő amerikai elnököt a 2024-es választásokon, mivel nem értenek egyet az elnök állásfoglalásával az izraeli–palesztin háború ügyében – számolt be a Fox News.

Új fejezet nyílt Dearbornban?

Az Egyesült Államokban mintegy 3,45 millióan – az ország lakosságának 1,1 százaléka – vallják magukat muszlimnak. Táboruk, főleg a fiatalabb nemzedékeké – inkább a demokraták felé hajlik.

Bár

az amerikai választások eddigi történetében a muszlim lakosság tényezőként, saját magát megszervezve még nem lépett fel,

szombaton több ingadózó állam – köztük Arizona, Florida, Georgia, Minnesota, Nevada és Pennsylvania – muszlim helyi vezetői találkoztak a michigani Dearbornban, hogy összehangolják a kormányzat politikájára adott válaszukat.

A muszlim és arab vezetők sürgették a demokrata elnököt, hogy szólítson fel tűzszünetre, mivel a gázai izraeli–Hamász-konfliktus halálos áldozatainak száma egyre nő. Szombatig a háború halálos áldozatainak száma 15 200 palesztin volt a Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint, amely nem tesz különbséget civilek és harcosok között.

„Helyrehozhatatlan károkat okozott”

A konfliktusban eddig mintegy 1200 izraeli halt meg, a legtöbben a Hamász terrorszervezet provokálatlan és előzmények nélküli, október 7-én Izrael ellen intézett, a háborút kiváltó támadása során.

Az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet pénteken ért véget, miután az izraeli védelmi erő (IDF) azzal vádolta meg a Hamászt, hogy tüzet nyitott izraeli célpontokra. A Hamász eközben azt állította, hogy Izrael elutasította a további túszok szabadon bocsátására tett ajánlatát.

A minneapolisi Jaylani Husszein, a konferencia egyik szervezője az AP amerikai hírügynökségnek kijelentette: az, hogy

Biden nem hajlandó a tűzszünetre felszólítani Izraelt,

helyrehozhatatlan károkat okozott az elnök és az amerikai muszlim közösség kapcsolataiban.

Trump mellé sem állnak

„Családokat és gyerekeket irtanak ki a mi adófizetői dollárjainkból” – mondta Husszein, aki szerint

a muszlim közösségben lévő düh hihetetlenül nagy,

pedig sokan Bidenre szavaztak. Közülük – mondta el Husszein – egy vallási vezető megkérdezte: hogyan szerezheti meg a 2020-as szavazólapját, hogy azt megsemmisíthesse.

Az AP által végzett 2020-as exit poll felmérések azt mutatják, hogy akkor a muszlim szavazók mintegy 64 százaléka támogatta Bident, míg 35 százalékuk voksolt Donald Trump volt amerikai elnök mellett.

A Fehér Ház azzal érvelt, hogy

Biden elnök humanitárius tűzszünetet sürgetett a harcokban,

hogy segélyeket juttassanak Gázába, hozzátéve, hogy „az antiszemitizmus mérge ellen való küzdelem és Izrael szuverén önvédelmi joga mellett való kiállás mindig is alapvető értékek voltak Biden elnök számára”.

A muszlim vezetők elmondták, hogy Biden támogatásának elutasítása nem jelenti azt, hogy támogatni fogják a Republikánus Párt éllovasát, Donald Trump volt elnököt.

Sorra jelennek meg a lesújtó közvélemény-kutatási eredmények, valamint a nemzetközi sajtóban cikkek, melyek a hivatalban lévő amerikai elnök esélytelenségét taglalják. Most épp a Financial Times közölt egy felmérést, mely szerint az amerikai választók több mint 50 százaléka érzi úgy, hogy rosszabbul él most, mint Donald Trump kormányzása alatt.

Az amerikai szavazók mindössze 14 százaléka gondolja úgy, hogy anyagilag jobb helyzetben van most, mint Joe Biden hivatalba lépésekor, ami ismét rámutat arra, hogy az elnök gazdasági teljesítménye alááshatja újraválasztási esélyeit – írja a Financial Times.

A felmérés szerint

az amerikaiak közel 70 százaléka látja úgy, hogy Biden gazdaságpolitikája vagy ártott az amerikai gazdaságnak, vagy hatástalannak bizonyult, 33 százalék pedig egyenesen úgy vélekedett, az elnök hibát hibára halmozott.

Mindössze 26 százalékuk adott hangot elégedettségének.

Az új felmérések ismét kétségbe vonják Joe Biden második ciklusának létjogosultságát, aki ebben a hónapban tölti be 81. életévét – szemlézte a Mandiner a CNN cikkét.

A liberális fősodor zászlóshajója azt írta, az elnök népszerűsége már messze alulmúlja saját pártja támogatottságát.

A CNN/SSRS új felmérése szerint Donald Trump korábbi elnök 49 százalékon áll Bidennel szemben, akinek a támogatottsága 45 százalék, és ez elég rossz hír az elnök számára.

A CNN szerint a legijesztőbb, hogy az adatok azt mutatják: az amerikaiaknak csupán egynegyede hisz abban, hogy Biden alkalmas az elnöki tisztség betöltésére.

Nem ez az első felmerés az utóbbi időkből, melynek az lett az eredménye, hogy az amerikaiak többsége megkérdőjelezi Biden elnöki képességeit. A The Washington Post és az ABC News közös, idén tavasszal nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint

tízből több mint hat amerikai nincs meggyőződve arról, hogy Biden még birtokában van az elnöki poszt betöltéséhez szükséges szellemi és testi kvalitásoknak.

A Mandiner szerint a CNN mostani felmérése mutatja azt a megosztottságot is, amelyek a demokrata szavazók között uralkodik.

Ahogy arról a hirado.hu korábban beszámolt, egy nemrégiben készült felmérés szerint a demokrata szavazók harmada

ifjabb Robert F. Kennedyre szavazna, amennyiben független jelöltként indulna a 2024-es amerikai elnökválasztáson. Mindez pedig könnyen Donald Trump győzelmét hozhatná el.

Márpedig nemrég Kennedy valóban bejelentette, hogy függetlenként indul.

Biden alkalmatlansága egyébként nem mostanság került be a közbeszédbe, egyes vélemények szerint a Demokrata Párt a színfalak mögött már egy ideje keresi az utódját.

Nem véletlen, hogy itt-ott az a szóbeszéd is felröppent, hogy esetleg újra egy Obamát, a korábbi elnök feleségét, Michelle-t támogatná a párt fősodra.

A Financial Times négy évvel ezelőtt végzett hasonló felmérése azt mutatta, hogy az amerikaiak többsége nem érezte úgy, hogy anyagi helyzete jelentősen javult volna Donald Trump ideje alatt, ám a választók sokkal kevésbé voltak pesszimisták, mint most, hiszen csak 31 százalékuk volt kisebb vagy nagyobb mértékben elégedetlen.

A számok azt mutatják, hogy a legnagyobb problémát az amerikai társadalom a magas inflációban véli felfedezni: arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb anyagi feszültség forrása, a válaszadók 82 százaléka az áremelkedést jelölte meg.

A válaszadók háromnegyede szerint az emelkedő árak jelentik a legnagyobb veszélyt az amerikai gazdaságra.

A lap megjegyzi, az infláció állandó probléma volt Biden eddigi hivatali ideje alatt, és bár a tavalyi 9,1 százalékos éves csúcshoz képest csökkent, a legfrissebb adatok szerint a fogyasztói árindex szeptemberben 3,7 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest, ami jóval meghaladja az amerikai központi bank 2 százalékos célját.

Az inflációs nyomásra reagálva a választók 65 százaléka csökkentette a nem létfontosságú kiadásait, míg 52 százalékuk még az élelmiszerekre vagy más mindennapi szükségleti cikkekre fordított kiadásait is mérsékelte.

Az elnök politikai szövetségesei úgy vélik, hogy egyelőre nincs veszve minden, ugyanis a választókat még meg lehet nyerni azzal, hogy a kampány során bemutatják a ciklus gazdasági eredményeit.

Függetlenként vesz részt a 2024-es amerikai elnökválasztáson Robert F. Kennedy Jr. (RFK), aki korábban demokrata színekben jelezte indulását. Egy közelmúltban készült felmérés szerint a demokrata szavazók harmada RFK-re szavazna, amennyiben független jelöltként indulna, mindez pedig könnyen Donald Trump győzelmét hozhatná el.

Robert F. Kennedy Jr. Philadelphiában támogatói előtt tartott beszédében arról beszélt: kénytelen volt feladni párthoz tartozását, miután a Demokrata Nemzeti Bizottság közölte, hogy Joe Biden újraindulását támogatja, és nem tervez előválasztást a demokrata elnökjelölt személyéről.

Azt is hangoztatta, hogy

az amerikaiak „készek visszaszerezni szabadságukat és függetlenségüket”.

Hozzátette, hogy nem csak pártoktól szándékozik függetlennek lenni, de a nagyvállalkozásoktól is, amelyek – szavai szerint – uralmuk alá hajtották a kormányzatot is.

Robert F. Kennedy Jr. az elmúlt hónapokban a regisztrált demokrata szavazók körében mintegy 15-16 százalékos támogatottságot ért el, ami jócskán elmarad Joe Biden amerikai elnök népszerűségétől.

A jogász-politikus számos kérdésben ellentétesen nyilatkozott Biden és kormánya álláspontjával, többi között az ukrajnai háborúról és a járványkezelési politikáról.

Politikai véleménye sok tekintetben közelebb áll a republikánus, illetve konzervatív politikai irányzathoz.

Robert F. Kennedy Jr. fia az 1968-ban meggyilkolt korábbi amerikai igazságügyi miniszternek, Robert F. Kennedynek, és unokaöccse az 1963-ban meggyilkolt elnöknek, John Fitzgerald Kennedynek.

Trump hátradőlhet?

Egy közelmúltban készült felmérés szerint

a demokrata szavazók harmada ifjabb Robert F. Kennedyre szavazna, amennyiben független jelöltként indulna a 2024-es amerikai elnökválasztáson.

Mindez pedig könnyen Donald Trump győzelmét hozhatná el.

A felmérés azonban arra az esetre vonatkozik, ha a demokraták Joe Bident, a republikánusok pedig Trumpot indítják a választáson. Nem tudni, mi történne, ha a Demokrata Párt találna valaki mást Biden helyére addig.