Böjte Csaba: A XXI. század embere individuális és önző lett

A XXI. század embere individuális és önző lett, anyagias irányt vett a gondolkodása, holott a szép élmények tesznek minket igazán gazdaggá – hangsúlyozta Böjte Csaba a hirado.hu-nak adott interjúban. A ferences rendi szerzetes prédikált már börtönben és futball stadionban is karácsony másodnapján pedig Gyergyószentmiklóson a Godakó Ökölvivő Stadion ringjében tart hálaadó szentmisét, ugyanis a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tanulói pontot szereztek a junior világbajnokságon.

– Hogy készültek az ünnepekre?

A Fővárosi Nagycirkusztól kaptunk egy autót, amit berendeztünk mozgó betlehemnek. Szállást keresve a szentcsaládnak körbejártuk vele Erdélyt és elvittük Magyarországra is, a reményről szólt az utunk, amely december 23-án Budapesten ért véget, ahol a betlehemet szétbontottuk és minden jelenlévőnek adtunk belőle egy darabot, hogy vigyék csak haza és éljék át a szentcsalád befogadásának örömét.

– Lélekemelő gondolat, ám gyakran felülírja az ünnep lényegét a bevásárlási láz.

– Nagyon anyagias irányt vett a gondolkodás, holott

a szép élmények tesznek minket igazán gazdaggá.

Déva mellett van egy börtön, ahol asszonyokat tartanak fogva, néhány éve meglátogattuk a rabokat egy busznyi gyerekkel énekeltünk nekik karácsonyi dalokat, én kicsit prédikáltam is, aztán a fiatalok átadták az ajándékokat. Hát olyan sírás-rívás lett belőle, hogy még a börtönparancsnok is törölgette a szemét.

– Mivel lepték meg idén a gyerekeket?

– Minden évben próbálunk maradandó ajándékot adni, amit a rozsda nem rág szét és a moly nem esz meg.

Fotó: hirado.hu Horváth Péter Gyula

A XXI. század embere individuális és önző lett.

Nem tudunk örvendeni mások sikerének, nem tudunk egymásnak drukkolni, egymást lelkesíteni. Azon törtem a fejem, hogyan tudnám erre legalább a mi gyerekeinknek megtanítani. Kiderült, hogy a 99 százalékuk még soha sem volt nagy stadionban komoly focimeccsen. Ezért elmentem Sepsiszentgyörgyre és megkértem Diószegi László urat, a Sepsi OSK Aréna igazgatóját, hogy

szervezzünk bajnokságot, Déli Harangszó Kupát.

Meghívtunk rá román, magyarországi, szerb és székely csapatot is. 2500 gyerek volt összesen az arénában és a drukkerek. Az elődöntő után

a stadion kellős közepén tartottunk szentmisét,

ezt követte a döntő. A bajnoknak a trófeát egy Hunyadi Jánost alakító páncélba öltözött vitéz adta át. Nagyon sajátos élményben volt részük a gyermekeinknek, a focistáknak és a szurkolóknak is. A drukkerektől meg is kérdeztem, hogy járnak-e rendszeresen szentmisére. Jópofa volt az egyik férfi, mikor bevallotta, hogy „atyám, mi nem vagyunk ultrák a templomban.”

A focistákat megajándékoztuk szentmisével, a gyerekeket futballmeccsel,

így mindenki szép ajándékot kapott. Az igen vegyes gyülekezet minden tagja részt vett a szertatásban, együtt imádkoztunk, nem csak a foci meccsekért és futballistákért, hanem a sportért és azért is, hogy a karácsony olyan ajándékokat hozzon az emberiségnek, ami által valóban gazdagabbak leszünk.

– Szokott még focizni?

– Már 65 év felett kevesebbet sportolok, de annak idején síeltem és persze fociztam is. Mostanában

ringben is szoktam misézni,

az év végi hálaadó misét is a ringben tartjuk december 26-án Gyergyószentmiklóson a Godakó Ökölvivő Stadionban.

Fotó: hirado.hu / Horváth Péter Gyula

– Elég extrém helyszín…

– A mi Urunk Jézus Krisztus istállóban született, és bizony nem válogatott, minden meghívásnak eleget tett. Ma is az ajtóban áll és zörget, aki megnyitja a szívét, az életét, ahhoz bemegy szeretettel és jósággal.

– Hogy került kapcsolatba a boksszal ferences szerzetesként?

– A pandémia alatt Déván 108 gyerek volt szűk családi körben. Kimenni ugyan nem lehetett, bokszolni viszont igen. Nagyszerű edző foglalkozott a fiúkkal, boksz táborokat szerveztünk szép csendben a bezárt állapotunkban és igen komoly eredményeket értünk el. Két fiatalunk idén kijutott a junior világbajnokságra Jerevánba és bizony pontokat is hoztak! Közel kétszáz gyerek jár különféle bokszedzésekre.

– A sport fejleszti a jellemet, tisztességes küzdelemre tanít.

– Bizony így van! A focit és a bokszot is támogatom. A sportban nincs olyan elv, hogy a szegény kis árváknak muszáj ezt is, azt is adni, ott meg kell küzdeni a sikerekért. A mai embernek pont erre van szüksége, hogy az önmagába vetett hitét, bizalmát elnyerje és reális eredményeket érjen el ezen a földön.

– Ön igazi hagyományőrző mégis humoros, modern lelkész. Miből fakad ez a kettősség?

– Nem lehetek túl komoly, általában három- négyszáz gyermek figyelmét kell egyszerre lekötnöm, különben szétszedik a templomot. Valami csavart, sztorit, derűt muszáj belevinni a prédikációkba.

tudatosan próbálok felhasználóbarát elmélkedéseket tartani,

mert, ha a kalácsban nincs mák, dió vagy mazsola, akkor nem ízlik az embereknek.

Fotó: hirado.hu / Horváth Péter Gyula

– Mit gondol a világban dúló háborúkról?

– Sajnos az emberiségnek ennyi esze van, de 2000 évvel ezelőtt sokkal több háború volt, az emberek adták-vették egymást a piacon, mégis közénk jött Jézus Krisztus, mert bízott bennünk, hogy meg tudja tanítani nekünk a szeretet parancsát. Ezt a jézusi hitet nem szabad elveszítenünk.

Elsősorban nem katolikus, református vagy evangélikus vagyok, hanem Jézus Krisztus hitét vallom.

Ő hitt bennünk, bízott bennünk és nekünk is ezen az úton kell tovább mennünk. Döröghetnek a fegyverek, bármi történhet körülöttünk, nekünk hinnünk kell azt, hogy Isten jó világot teremtett és nem vagyunk selejtek, képesek vagyunk megtanulni a szeretet parancsát és egy asztalhoz ülni Mennyei Atyánkkal. Ebbe az irányba kell terelni gyermekeinket és magunkat is.

– Mégis pellengérre állították hazánkat, amiért nem támogatta a szomszédunkban zajló vérontást.

– Ha mindenkinek kialszik a gyertyája, nem az a megoldás, hogy az enyémet is elfújom, hanem az, hogy lángot adok a többieknek is. Őriznünk kell a fényt, a szeretet, a békesség, az irgalom lángját. Bármekkora a huzat, próbáljuk ezt a fényt másoknak is átadni.

Fotó: hirado.hu / Horváth Péter Gyula

– Embertelen világban nem könnyű embernek lenni.

– Nehéz idők járnak, és azt mondják, még nehezebbek jöhetnek, de nekünk ki kell tartani.

Magyarország jól döntött, hogy nem állt be a háborúba

egyik oldalon se, eddig se jött be nekünk, ha elkezdtünk háborúzni. Meg vagyok győződve arról, hogy Európa és a világ fölött is fel fog ragyogni a béke napja. A kitartás kegyelmét kérem a népünknek, nemzetünknek, maradjunk meg a szeretet útján!

– Tavasszal Magyarországon járt a katolikus egyházfő. Mi a legkedvesebb emléke a pápa látogatásáról?

– Hosszú évek óta mondogatom, hogy nem azért kell jónak lenni, mert megfizetik vagy megköszönik, egyszerűen csak azért, mert

jónak lenni jó, jót tenni jó!

Ez Magyarországon már széltében-hosszában és Istennek hála a médiában is elterjedt. Nagyon megdobbant a szívem, mikor Ferenc pápa az ifjúsági találkozón az arénában szó szerint kimondta magyarul, hogy „jónak lenni, jó”! Ezen az úton kell tovább mennünk, igaz, hogy kicsit keskeny és meredek, de ez az egyetlen járható és vállalható irány a számunkra.