tóth gabi
Szijjártó: „Nem engedünk be senkit akaratunk ellenére”
Magyarország a lehető leghatározottabban elutasítja a migrációs és menekültügyi paktumot, amelyről politikai megállapodásra jutottak az Európai Unió társjogalkotó intézményei – emelte ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Szijjártó Péter: A magyar kormány határozottan elutasítja az EU migrációs csomagját
Fotó: AFP/John Thys
A tárcavezető a szlovák kollégájával, Juraj Blanárral tartott közös sajtótájékoztatóján a brüsszeli alkuval kapcsolatos újságírói kérdésre reagálva élesen szembehelyezkedett az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói között létrejött egyezséggel.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország a migrációs paktum „krízisrendelete” alapján befogadhat-e majd menedékkérőket, vagy fizet-e inkább helyettük fejenként húszezer eurót, a miniszter azt válaszolta, hogy senki nem kényszerítheti rá hazánkra, hogy bárkit is beengedjen.
„Csak azok jöhetnek Magyarországra, akiket mi akarunk, hogy jöjjenek, vagy mi megengedjük, hogy ide jöjjenek és itt tartózkodjanak” – húzta alá.
„Elutasítjuk ezt a migrációs paktumot, nem fogunk ide beengedni senkit akaratunk ellenére” – szögezte le.
Szijjártó Péter ezután hangsúlyozta: „Se Brüsszelből, se sehonnan nem mondhatják meg, hogy mi ide kiket engedjünk, és a lehető leghatározottabban visszautasítjuk, hogy ezért megbüntessenek minket.”
„Ez Magyarország, egy magyar ország, és itt a magyar emberek minket hatalmaztak fel arra, hogy kormányozzunk, nem a brüsszeli elitet” – jelentette ki.
„Úgyhogy jó lenne, hogyha távol tartanák magukat ettől, és ha nem is próbálnának ránk kényszeríteni semmilyen, általunk el nem fogadható migrációs kényszerintézkedést” – tette hozzá.
A migrációs és menekültügyi paktumot az Európai Parlament plénumának és a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói politikai megállapodásra jutottak az uniós migrációs és menekültügyi paktumról - jelentette be a Tanács soros spanyol elnöksége szerdán Brüsszelben.
A tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság tárgyalódelegációi két napon át tartó maratoni egyeztetés után megállapodásra jutottak a csomag valamennyi eleméről. Magyarország a kötelező szolidaritás miatt elutasította a paktumot.
A brüsszeli vezetők szerint az új szabályokkal egyebek mellett szigorúbbá válik az uniós határvédelem. A magyar kormány a csomaggal nem ért egyet: Dömötör Csaba államtitkár szerint a paktum felülírná a jelenlegi magyar menekültügyi eljárásokat, és Magyarországon is migránsgettók jöhetnének létre. És a kvótákat meg is lehet haladni, avagy jöhetnek a migránsgettók.
2016 óta nem akartak annyian engedély nélkül Európába jutni, mint idén. Novemberig több mint 350 ezren próbálták meg illegálisan átlépni az EU határát – áll az Európai Határ- és Partvédelmi ügynökség (Frontex) évvégi összesítőjében.
Ezt a helyzetet kezelné az uniós migrációs és menekültügyi paktum, amiről a héten megállapodásra jutottak az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói. Az új rendelkezések
Átvilágítás, határeljárás, menedékjogi eljárás, visszatérés, szolidaritás – így foglalta össze az új eljárásrend lényegét az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján. Margaritisz Szkinasz szerint az új rendszer zökkenőmentes eljárást biztosít az EU külső határain az oda érkezőnek, gyorsan, a megfelelő helyre irányítja a menedékkérőket.
„Minden határon új és kötelező átvizsgálást vezetünk be valamennyi érkező számára. A második szakaszban mindazoknak, akik valószínűleg menedékjogot kapnak, kötelező, gyorsított határeljárásokon kell keresztülmenniük a gyors ügyintézéshez szükséges egyszerűsített eljárásokkal. A rendszernek hatékonyan kell kezelnie azoknak a személyeknek a visszaküldését, akiknek nincs jogalapjuk, hogy az Európai Unió védelme alá essenek” – emelte ki a görög uniós biztos.
„Kollégáimnak sikerült megtalálniuk az egyensúlyt a szolidaritás és a felelősség között. Nem volt könnyű, de ez csak még jelentősebbé teszi ezt az eredményt. Biztosak vagyunk benne, és be is fogjuk bizonyítani, hogy Európa meg tud oldani egy olyan kérdést, amely fontos polgárai számára” – hangsúlyozta Roberta Metsola.
„Ez a csomag elemiben és egészében is teljesen ellentétes azzal, amit mi képviselünk. Benne van a régóta vitatott elosztási kvóta, azaz meghatározzák, hogy egy-egy tagországnak hány migránst kell befogadnia” – hívta fel a figyelmet a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlementi államtitkára a közösségi oldalára feltöltött videóban. Dömötör Csaba szerint azonban Brüsszelben ezen is túlmentek, ugyanis az új szabályok alapján válsághelyzetekben meg lehet haladni az előre lefektetett számokat.
„Gyakorlatilag felső létszámkorlát nélküli befogadást jelenthet a tagállamok számára. S hogy mikor van válsághelyzet, azt ők mondanák meg. Az új csomag felülírná a jelenlegi magyar menekültügyi eljárásokat is.
– hangsúlyozta Dömötör Csaba, majd hozzátette: jó ideje lehet tudni, hogy át akarják erőltetni a migrációt valójában állandósító csomagot, a téma ezért szerepel a nemzeti konzultációs kérdőíven.
Az államtitkár szerint most van egy sokadik ok arra, hogy az emberek elmondják a véleményünket, és újra egyértelművé tegyék: továbbra sem akarnak illegális bevándorlást.
„Két elemet mindenképpen érdemes kiemelni a csomagból, az egyik a külső határokon lefolytatott eljárás, ez egy új elem, ilyen eddig nem volt, és az a célja, hogy már a határon kiszűrjék, ki a valódi menekült, és ki az illegális bevándorló, utóbbiakat nem engedik be az EU-ba, őrizetbe veszik őket, majd az eljárás végén kiutasítják és haza is küldik őket. A másik pedig az, hogy az Európai Unió évente minimum harmincezer menekült elosztását tervezi a tagállamok között, de ennél több is lehet. Akik nem fogadnak be, azok fizetni fognak, ez volt az az elem, amit Magyarország nagyon határozottan elutasított a tanácsban” – mondta az M1 Híradóban Baraczka Eszter tudósító Brüsszelből bejelentkezve.
A témáról kiadott közleményben hangsúlyozták, hogy a paktumban rögzített öt jogszabály érinti a menedékjog és a migráció kezelésének minden szakaszát, kezdve az illegális migránsok átvilágításától az EU-ba érkezésükkor, a biometrikus adatok felvételén, a menedékkérelmek benyújtásának és kezelésének eljárásán, valamint annak meghatározásán keresztül, hogy melyik tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért.
Rendelkezik továbbá a tagállamok közötti együttműködésről, szolidaritásról és arról is, hogy miként kell kezelni a válsághelyzeteket, ideértve a migránsok "eszközként való használatát", ami az EU, illetve tagállamainak destabilizálását célozza - írták.
"Az EU elkötelezett a migráció kiváltó okainak kezelése mellett, együttműködik a származási és tranzitországokkal, és kezeli a migránscsempészet csapását" - fogalmaztak.
Az új szabályok hatékonyabbá teszik az európai menekültügyi rendszert, és növelik a tagállamok közötti szolidaritást azáltal, hogy könnyítik azon tagállamok terheit, ahová a legtöbb migráns érkezik - tették hozzá.
A paktumot a soros elnökség szerdán bemutatja az európai uniós tagországok nagyköveteiből álló tanácsnak (Coreper), mely az intézményközi megállapodásnak köszönhetően várhatóan jóváhagyja azt. Az elkövetkező hetekben szakértői szinten folytatódik az új rendeletek részleteinek kidolgozása. Ezt követően a megállapodást megerősítés céljából benyújtják a tagállamok képviselőinek elfogadásra. A megállapodást az Európai Parlament plénumának és az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan el kell fogadnia.
A tanács közleményében részletezték: a szerdai megállapodás a paktum öt kulcsfontosságú javaslatára terjed ki. Egységes szabályokat hoz létre az uniós határokra érkezők azonosítására, az új előszűrési intézkedés növelni kívánja a schengeni térségen belüli biztonságot. Az Eurodac-rendelet pontosabb és teljesebb adatokat rögzítő közös adatbázist hoz létre a jogellenes tagállamok közötti mozgások felderítésére. A menekültügyi eljárásokról szóló rendelet a menekültügyi, a kiutasítási és a határon folytatott eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá tételét célozza. Új szolidaritási mechanizmust határoz meg a tagállamok között a menekültügyi eljárásokra és a migránsok elosztására a terhek megosztása érdekében. Végezetül keretet hoz létre annak biztosítása, hogy az EU a jövőben felkészült legyen a válsághelyzetek kezelésére, ideértve a migránsok "eszközként való felhasználását" is politikai célok elérésére.
Az Európai Parlament azt írta: a migrációs és menekültügyi paktum egyebek mellett biztosítani fogja, hogy a tagállamok megosszák erőfeszítéseiket, szolidaritást mutatva az EU külső határait védő, az EU-ba irányuló illegális migráció megakadályozásán munkálkodó tagországokkal. Eszközöket biztosít az EU és tagállamai számára ahhoz, hogy gyorsan reagáljanak válsághelyzetekben, amikor a tagállamok nagyszámú illegális migrációs érkezéssel szembesülnek.