POLITIK
Bármikor bekövetkezhet az összeomlás.
A Washington Ukrajnának szánt humanitárius segélyprogramját felügyelő amerikai segélyszervezet figyelmeztette a törvényhozókat, hogy a finanszírozás kifutóban van, és Kijevet a gazdasági csőd veszélye fenyegeti, ha nem kap több pénzt.-írta meg az oroszhirek.hu
Nincs több közvetlen költségvetési támogatásunk – vallotta Erin McKee, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) egyik képviselője szerdán a szenátus külügyi bizottsága előtt Washingtonban.
Az utolsó részletet a költségvetési év végén folyósították. Ez veszélyezteti, különösen az elkövetkező hónapokban Ukrajna képességét arra, hogy a háború folytatása közben fenntartsa gazdasági stabilitását.
Az amerikai kormány legutóbbi költségvetési éve szeptember 30-án ért véget. Ukrajna nemcsak a fegyverek legnagyobb szállítójaként támaszkodott Washingtonra, hanem a nem katonai kiadásai fedezésére is kapott pénzt. Joe Biden elnök egy 106 milliárd dolláros sürgősségi költségvetési törvényjavaslatot terjesztett elő, amely egyesíti az Ukrajnának az Oroszország elleni harcban és Izraelnek a Hamász elleni harcban nyújtott támogatásokat. Emellett 9,2 milliárd dollár humanitárius segélyt is tartalmaz, amely mindkét konfliktushoz kapcsolódik.
McKee szerint az USAID segítsége lehetővé tette, hogy Ukrajna a saját állami bevételeit teljes egészében a védelemre költse, beleértve a katonák fizetését is.
Ez azt jelenti, hogy nincsenek forrásaik arra, hogy saját népükről gondoskodjanak és kormányozzanak – tette hozzá.
Az olyan kiadásokat, mint a tanárok, a rendőrség és az egészségügyi dolgozók fizetése, felfüggesztik az új amerikai finanszírozás jóváhagyása nélkül – mondta McKee. Állítása szerint a finanszírozás elhúzódó szüneteltetése megnyomorítaná az ukrán gazdaságot, ami Vlagyimir Putyin orosz elnöknek adná meg a fölényt a folyamatban lévő konfliktusban.
Ha a gazdaságuk összeomlik, Putyin győzött.
A kongresszus ellenállása Biden Ukrajna-politikájával szemben az elmúlt hónapokban egyre erősödött. A republikánusok által ellenőrzött képviselőház a múlt héten elfogadott egy 14 milliárd dolláros segélytörvényt csak Izrael számára, az Ukrajnának szánt új finanszírozásról pedig külön kell dönteni. A demokraták által ellenőrzött szenátus kedden megakadályozta a képviselőházi törvényjavaslatot, követelve, hogy helyette Biden összevont segélycsomagját hagyják jóvá.
A kongresszus korábban négy törvényhozási fordulóban 113 milliárd dollárnyi ukrajnai segélyt hagyott jóvá. McKee arra figyelmeztetett, hogy az újabb finanszírozási részlet jóváhagyása nélkül az ukrán kormánynak “szükségintézkedéseket kellene alkalmaznia, például pénzt kellene nyomtatnia, vagy nem lenne szabad kifizetnie a kritikus fizetéseket, ami hiperinflációhoz vezethet, és súlyosan károsíthatná a háborús erőfeszítéseket”.
Hogyan is áll anyagilag az ukrán állam? Egyes ukrán közlések szerint a fegyveres ellenállás, esetenkénti ellentámadás minden egyes hónapban ötmilliárd dolláros költségvetési hiányt okoz Ukrajnának. Elhangzott olyan állami közlés is, amely szerint Ukrajnának havi kilencmilliárd dollár kellene a hiány eltüntetéséhez. Az összeget – mely jelenlegi árfolyamon számolva 3600 milliárd forintnak felel meg, havonta – nyilván az Oroszországgal szembe helyezkedő nemzetközi közösségnek kellene összeadnia.
Megdöbbentő számok
Érdemes a legfontosabb ukrán mutatószámokra is egy pillantást vetni. Nemzetközi becslések szerint Ukrajna idén 35-45 százalékos gazdasági visszaesést szenvedhet el, költségvetésének hiánya pedig az év végére elérheti az ötvenmilliárd dollárt, vagyis jelenlegi árfolyamon számolva a húszezer milliárd forintot. A helyzet olyannyira kilátástalan, hogy március és május között az ukrán állami bevételek a működési és más kiadások csupán negyven százalékát fedezték. Nem utolsósorban azért, mert az orosz előrenyomulás nagyrészt ellehetetlenítette az ukrán exportot.
A kiadások fedezetének további negyven százalékát a helyi jegybank teremtette elő, mégpedig részben úgy, hogy pénznyomtatásba kezdett. A fennmaradó húsz százalék egyebek mellett a nemzetközi támogatásokból és hitelekből jött össze.
Pénzre hajt a Nyugat?
Az egyik nagy kérdés éppen ez utóbbiakhoz, vagyis a nemzetközi segítséghez kapcsolódik. A különféle megszólalásokból sokszor arra lehet következtetni, hogy a Nyugat ideológiai alapon közelít a háborúhoz: önzetlenül nyújt segítséget a zsarnok agressziója ellen küzdő Ukrajnának, és cselekedeteit kizárólag a szabadság megőrzésének vágya vezérli, nem pedig a profitéhség. Nos, a helyzet úgy áll, hogy Ukrajna államadóssága a háború előtti ötven százalékról a GDP száz százalékára szökhet. A mutató értékelésekor figyelni kell arra, hogy nemcsak az adósság nő, hanem az ország GDP-je is csökken. Ezzel együtt is beszédes, hogy a segélyeknek csupán 18 százaléka, vagyis kevesebb mint ötöde érkezik vissza nem térítendő támogatásként, a többi nem más, mint hosszú lejáratú hitel.
Nyomasztó kérdések
A számsorok megannyi kérdést szülnek. Egyrészt, hogy ki fogja összeadni az Ukrajna anyagi életben tartásához szükséges forrásokat. Csak nem az az Európai Unió, amelynek állampolgárai és cégei a brüsszeli szankciók nyomán a gáz- és a villanyszámlákon keresztül már így is az életszínvonalat veszélyeztető árat fizetnek a háború miatt? Másrészt Ukrajna hogyan törleszti majd az irdatlan kölcsönöket? Nem kétséges, hogy a háborús dúlással lenne összemérhető, ha egyes hitelezők a hadi kiadásokra folyósított mostani kölcsönökért utóbb a megmaradt ukrán nemzeti vagyont kérnék cserébe.
Ukrán állami közlés szerint havonta kilencmilliárd dolláros nemzetközi támogatásra volna szükségük a költségvetés hiányának fedezésére. A nagyságrend érzékeltetése végett ez átszámítva 3600 milliárd forintot jelent. Minden egyes hónapban.
Az érzékeny pont
Az ukrán gazdaság végletes megrendülése – a megannyi borzasztó anyagi veszteség és emberáldozat mellett – nem utolsósorban azért következett be, mert az orosz előrenyomulás miatt Ukrajna fontos ipari területeket és gazdasági lehetőségeket vesztett el. Példaként az export hozható fel. A háború előtt Ukrajna kivitele elérte az ország GDP-jének, bruttó hazai termékének negyven százalékát, a két húzó termékcsoportot pedig a kohászati anyagok és a gabona adták. Az orosz betörés ugyanakkor mindent felborított.
A két legfontosabb kohászati üzem Mariupolban működött, ezek a harcokban a földdel váltak egyenlővé, de nem sokkal jobb a helyzet a gabona ügyében sem.
Érdemes megjegyezni, hogy a nemzetközi várakozásokkal ellentétben nem Afrikában kötött ki a tengeren szállított ukrán gabona döntő része.
A legnagyobb vásárló Törökország volt: a 36 regisztrált vízi szállítmányból 16 a törököknél ért partot. A célállamok között volt még mások mellett Olaszország, Németország, Románia, Írország, valamint Irán, Dél-Korea, Egyiptom, Dzsibuti és Szudán is. Utóbbi volt az egyetlen szubszaharai címzett. Az országok listája azzal együtt is árulkodó, hogy köztudott: a tengeri szállítmány partot érésének helye nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott is használják fel a termékeket.
Az Egyesült Államok további 250 millió dollár (mintegy 85 milliárd forint) támogatást ad Ukrajna számára mezőgazdasága működőképességének fenntartására – jelentette be az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség (USAID) igazgatója.
Samatha Power ukrajnai látogatása során közölte, hogy az összeget a kritikusan fontos mezőgazdasági infrastruktúra bővítésére szánják, ezek között öntözési rendszerekre, gabonatárolók építésére, átrakóhelyek és határ-, valamint kikötői létesítményekre.
A szervezet közleménye szerint az ukrajnai mezőgazdaság ellenállóképességének fenntartására indított kezdeményezés (Agriculture Resilience Initiative-Ukraine – AGRI-Ukraine) keretében jut el az anyagi segítség, ami az új összeggel 350 millió dollárra emelkedik.
Az ukrajnai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kritikus fontosságúak a világ élelmiszer-ellátásában, és kulcsszerepet játszanak Ukrajna gazdasági helyreállításában
– olvasható az USAID bejelentésében.
Ripost hírek
