Prágában találkoztak a V4 államfői

A magyaroknak, lengyeleknek, cseheknek és a szlovákoknak közös értékei és érdekei vannak, amelyeket együtt tudunk a legjobban képviselni – hangoztatta Novák Katalin köztársasági elnök Prágában, ahol a V4-es országok államfői találkoztak. A tanácskozáson az együttműködés aktuális kérdései mellett szó volt a közel-keleti helyzetről és az ukrajnai háborúról is. A magyar államfő úgy fogalmazott: a V4-ek jelentik Európa szívét, ami a biztonság garanciája, erre pedig kincsként tekintenek, amelyet hosszú távon szeretnének megőrizni.

A prágai vár, a Hradzsin udvarán egyesével fogadta V4-országok elnökeit Petr Pavel köztársasági elnök a cseh fővárosban. Elsőként Novák Katalin érkezett meg, majd Zuzana Caputová szlovák és Andrzej Duda lengyel elnök is csatlakozott. Az államfők aláírták a vendégkönyvet, majd plenáris megbeszélés kezdődött.

„Közép-Európa biztonságáért közösen kell cselekednünk” – írta a köztársasági elnök a közösségi oldalán. Novák Katalin úgy fogalmazott:

„A magyaroknak, lengyeleknek, cseheknek és a szlovákoknak közös értékei és érdekei vannak, amelyeket együtt tudunk a legjobban képviselni.”

Andrzej Duda lengyel, Zuzana Caputová szlovák, Novák Katalin magyar és Petr Pavel cseh elnök a V4 államfőinek találkozóján a prágai Hradzsinban, 2023. november 22-én (Forrás: Facebook/ Novák Katalin)

A V4-es államfők legutóbb tavaly októberben, még a szlovák elnökség idején találkoztak Pozsonyban. Csehországot, akkor még Milos Zeman képviselte. A 2022-es találkozó fő témája az ukrajnai háború és az energiaválság volt, most pedig a régió stabilitásának kérdése, így a migráció és a visszaállított határvédelem is terítékre került.

„Az infrastruktúráról, gazdasági kérdésekről és minden olyanról beszéltünk, ami garantálja a biztonságunkat” – jelentette ki Andrzej Duda lengyel államfő.

„A V4-ek a polgáraikért vannak, ezért dolgozunk” – emelte ki Petr Pavel, aki elmondta: fontos, hogy a jó szomszédi kapcsolatok megmaradjanak. Hozzátette, a négy ország Európa közepén található, ezért természetes, hogy hasonló geopolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Ilyen például az orosz–ukrán konfliktus, amellyel kapcsolatban megegyezik az elnökök álláspontja.

„A visegrádi együttműködés él és virul, és még hosszú jövője van. Üzenjük ezt mindazoknak, akik temették az együttműködést. A visegrádi országok négyese Európa szíve, közepe és a biztonság garanciája”

– fogalmazott Novák Katalin a megbeszélés után.

A magyar államfő elmondta, erre a biztonságra kincsként kell tekinteni, és ezt a biztonságot hosszú távon is meg kell őrizni. Hozzátette: ezért fontos kiemelten az Európai Unió, illetve a schengeni övezet külső határainak a védelme; a hatékony, eredményes fellépés az illegális tömeges migrációval és minden terrorista akcióval szemben.

Novák Katalin az izraeli háborúról szólva hangsúlyozta: egyetértettek abban, hogy meg kell előzni a konfliktus kiszélesedését.

„Tekintettel arra, hogy még magyar állampolgárokat is tartanak túszként, ezért innen is szeretném felszólítani a Hamászt arra, hogy azonnal engedjék szabadon a túszokat. Örömmel látom azt a lehetséges megállapodást, amely a túszok szabadon engedéséről, illetve egy lehetséges fegyverszünetről szól. Az lenne az érdekünk, hogy minél előbb jussunk el a hosszú távú fegyverszünethez, a túszok mielőbbi teljesülő szabadon engedéséhez, és itt is elérünk majd a béke állapotába. A béke lenne a hosszú távú cél ukrajnai vonatkozásban is” – fejtette ki.

A következő V4-találkozót várhatóan jövőre, Lengyelországban tarják.

Novák Katalin kijelentette, majdnem 700 éve létezik a visegrádi országok közötti együttműködés, Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának pedig továbbra is szándékában áll ezt fenntartani, és tartalommal megtölteni.

A tanácskozáson kiemelt téma volt a biztonság kérdése, amellyel kapcsolatban az államfő úgy fogalmazott, a visegrádi országok négyese „biztonságos szigetet alkot Európa szívében”, erre „kincsként” tekintenek, ezt szeretnék hosszú távon is megőrizni.

Kiemelten fontosnak tartják továbbá az Európai Unió és schengeni határok védelmét, a hatékony fellépést az illegális tömeges migrációval szemben, és a terrorista akciók elleni védekezést

– emelte ki Novák Katalin.

A köztársasági elnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban közölte, egyöntetű álláspontjuk, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút, Ukrajna mellett állnak, és a visegrádi országok ki-ki a maga módján igyekszik segíteni, hogy Ukrajna eredményesen védhesse meg nemzetét és országát.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetére, ami nem képezheti alku tárgyát, és kérte kollégáit, hogy figyeljenek kiemelten oda erre a témára.

Izrael „brutális terrorista megtámadásáról” azt mondta, a V4 államfőkkel egyetértettek abban, hogy meg kell előzni a konfliktus eszkalálódását, és minimalizálni kell a civil áldozatok számát. Ismét felszólította a Hamász palesztin iszlamista szervezetet, hogy engedje szabadon a túszokat, külön kiemelve a magyar túszokat, valamint üdvözölte a lehetséges megállapodást a fegyverszünetről és túszok szabadon engedéséről.

Novák Katalin hangsúlyozta, Magyarország egyértelműen kiáll a zsidó közösség tagjainak biztonsága mellett, és ezt a jövőben is garantálja. Az államfő beszámolója szerint megvitatták azt is, hogyan lehetne gyorsítani az országok közötti közlekedést, elérni az orosz energiahordozóktól való függetlenséget, és a zöld energiára való átállást.

Utóbbival kapcsolatban a résztvevők egyetértettek abban, hogy „az atomenergiát tiszta energiaforrásként kell megőrizni”, és a jövőben is támaszkodniuk kell rá – számolt be róla Novák Katalin.

Európa versenyképességének megőrzésével kapcsolatban a demográfia ügyét említette, véleménye szerint ugyanis, ha nem tudnak változtatni a negatív demográfiai trendeken, akkor kicsi az esély Európa versenyképességének megtartására vagy növelésére.

Meg kell érteni, miért nem születik elég gyerek, és segíteni kell, hogy a fiatalok akkor és annyi gyereket vállalhassanak, amennyit szeretnének – emelte ki az államfő. Novák Katalin bejelentette, hogy javaslatot tett a visegrádi alap összegének növelésére, amely jelenleg évente tízmillió eurós forrásból gazdálkodhat.

A magyar köztársasági elnök az összeg duplájára emelését szorgalmazta, mert – megfogalmazása szerint – így nagyobb lehetőség lenne támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek erősítik az országok közötti együttműködéseket, valamint több lehetőségük lenne kitekinteni a visegrádi régión kívülre, és más országokat is tudnának segíteni.

Az államfő megemlítette azt is, hogy jövőre Magyarország tölti be az unió soros elnökségét, Lengyelország pedig a V4-es együttműködés elnöke lesz, reményei szerint pedig a két ország „komoly szövetségese” lehet majd egymásnak ezen időszak alatt.

Az uniós források visszatartására vonatkozó kérdésre azt mondta, „aggályosnak” tartaná, ha kiderülne, hogy az EU-s források megítélése pusztán politikai kérdés, és csak azon múlik, tetszik-e az adott ország kormánya Brüsszelnek.

Bízik benne, hogy nem igazolódik az a feltételezés, hogy kizárólag politikai természetű döntésről van szó

– fogalmazott. Kiemelte, Magyarország teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság meghatározott, ennek ellenére mégsem kapta meg a jogosan járó forrásokat.

Véleménye szerint ez „aláássa az Európai Unióba vetett polgári bizalmat” nem csak Magyarországon, hanem számos más uniós tagállamban is. Arra a kérdésre, hogy mekkora az orosz fenyegetés Európára nézve, röviden annyit válaszolt, „az elmúlt két év egyértelmű üzenet Oroszországnak: ne húzzon ujjat a NATO-val”!