Novák Katalin Izraelbe érkezett

Novák Katalin vasárnap Izraelbe látogatott, hogy kifejezze szolidaritását a Hamász terrortámadását követően – értesült a Mandiner a köztársasági elnökhöz közelálló forrásból. A lap úgy tudja, hogy Novák Katalin Ausztráliából hazafele tartó gépe reggel hét óra körül landolt a tel-avivi repülőtéren.

Novák Katalin Facebook-bejegyzésében erősítette meg az értesülést. Mint írta, először Jichák Hercog izraeli elnökkel tárgyal.

A Mandiner megemlíti: eddig szinte kizárólag a legmagasabb rangú európai vezetők tettek látogatást Izraelben: többek közt Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, illetve Rishi Sunak brit kormányfő. Emellett Izraelbe utaztak a zsidó állammal hagyományosan jó kapcsolatot ápoló Csehország, Hollandia és Ausztria vezetői.

Novák Katalin látogatása ebből a szempontból megerősíti Magyarország helyét Izrael legfontosabb európai szövetségesei közt – véli a Mandiner. 

Több hetes Ausztráliai útjáról hazafelé tartva vasárnap reggel  érkezett Izraelbe Novák Katalin köztársasági elnök,

Novák Katalin a magyar nemzet nevében kifejezte mély együttérzését az áldozatokkal és a zsidó néppel.

„Szeretném biztosítani Önöket, hogy mi, magyarok mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy Izraelnek minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát és megvédje az izraeli népet. És hogy mennyire elítéljük a Hamász támadását. Ez egy megrázó nap volt mindannyiunk számára Magyarországon. Még nem tapasztaltam akkora együttérzést és részvétet, mint amit a magyar emberek mutattak, amikor megtudtuk, hogy mi történt Izraeleben” – fogalmazott Novák Katalin.

Jichák Hercog megköszönte magyar kollégájának az együttérzést és arról beszélt: ez a háború most nem csak Izrael és a Hamasz között dúl, hanem a gonosz és a jó birodalma küzd egymással, hiszen azok,

akik csecsemőket darabolnak fel és égetnek el, holokauszt túlélőket erőszakolnak meg és rabolnak el, azok az emberi természet legmélyebb szadista természetét testesítik meg.

„Sokat jelent számunkra az a tény, hogy Önök itt vannak, és mély részvétüket valamint szolidaritásukat fejezik ki. Szeretném megköszönni a túszok érdekében tett erőfeszítéseket is. És azzal fejezem be, hogy mély történelmünk van a magyarsággal, jóban és rosszban, de soha nem felejtjük el, hogy a cionizmus megalapítója, aki a zsidó haza vízióját hordozta, Budapesten született. Ez is egy a rengeteg meghatározó dolog közül ami összeköt bennünket” – jelentette ki Jichák Hercog.

Novák Katalin ezután a Hamasz által elrabolt magyar származású túszok családtagjaival találkozott.

„A patinás King David szálloda mögöttem látható termében volt az a megható találkozás, ahol Novák Katalin elnökasszony a Gázai övezetbe elhurcolt magyar állampolgárságú családokkal találkozott, azok rokonaival, akiket elvittek, elhurcoltak október 7-én a fekete szombaton a Gázai övezetbe. Novák Katalin megígérte, hogy mindent elkövet kiszabadításuk érdekében” – mondta Shiri Zsuzsa tudósító.

A látogatás rámutat Magyarország és Izrael kiemelten jó kapcsolatára – írta reggeli elemzésében a Mandiner. A lap úgy fogalmaz: a magyar köztársasági elnök előtt ugyanis csak a nyugati világ legfontosabb vezetőit, illetve Izrael legközelebbi európai szövetségeseit fogadta szolidaritási látogatáson az izraeli vezetés.

Az elnöki vizit tehát megerősíti Magyarország helyét Izrael legfontosabb európai szövetségeinek körében.

Az izraeli hadsereg eközben vasárnapra időkeretet szabott meg a Gázai övezetben élő civileknek a tengerparti régió déli részére való meneküléshez, az izraeli erők helyi idő szerint 10 és 14 óra között (közép-európai idő szerint 9 és 13 óra között) engedélyeznék a forgalmat egy kijelölt útvonalon – írta az izraeli hadsereg szóvivője az X platformon (korábban Twitter) szombat este.

A hadsereg egy térképet is közzétett a kijelölt útvonalról. A szóvivő felszólította az embereket, hogy saját biztonságuk érdekében használják ki az alkalmat és induljanak dél felé.

Az izraeli hadsereg a múlt hét végén terjesztette ki szárazföldi hadműveletét a Gázai övezetben, felszólítva a lezárt tengerparti sáv északi részén élőket, hogy húzódjanak délebbre. A sűrűn lakott Gázai övezet 2,2 millió lakosából az izraeli hadsereg szerint legalább 700 ezren tettek eleget a felszólításnak, az ENSZ szerint pedig mintegy kétszer annyian, 1,4 millióan.

Az izraeli hadsereg a polgári lakosság számára kijelölt déli területeken is intéz célzott támadásokat, légicsapásokat a Hamász ellen, közleményében hangsúlyozva, hogy a terület nem biztonságos övezet, de biztonságosabb, mint bármely más hely Gázában.

Izrael megtalálja és ártalmatlanítja Jahja Szinvárt, a Hamász gázai vezetőjét – közölte az izraeli védelmi miniszter szombati tel-avivi sajtótájékoztatóján.

„Emlékeztetem Gáza lakosait: minél hamarabb megtalálják őt saját maguk, annál hamarabb vége lesz a háborúnak” – tette hozzá Joav Gallant.

„Ezen a szombaton nehéz harcokat vívtunk a Gázai övezeten belül. Befejeztük Gázaváros körülzárását, és a haderőink délről és északról hajtanak végre műveleteket” – mondta.

A miniszter bejelentette, hogy behatoltak a lakóövezetekbe is. Az izraeli hadsereg október 27-én kezdte meg a szárazföldi hadműveletet a Gázai övezetben. A hadsereg közlése szerint azóta huszonkilenc izraeli katona esett el.

Péntek este Gázából érkező rakéták csapódtak be a határ izraeli oldalán. Elsőként a határ közelében tartózkodó újságírók számoltak be a támadásról. Bár ezúttal senki nem sérült meg, a lassan egy hónapja tartó háborúban eddig már több mint harminc helyszíni tudósító vesztette életét.

Az izraeli védelmi erők szombaton újabb felvételeket osztottak meg Gázaváros ostromáról. Közleményük szerint legutóbbi támadásaikban sikerült megsemmisíteniük a Hamász három megfigyelőállomását. Szakértők szerint a Debrecennél is kisebb területű övezet alatt megközelítőleg ötzáz kilométernyi alagútrendszer található.

Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium Diplomáciai Műhelyének vezetője az M1-en arról beszélt, hogy az iszlamisták gerilla-támadásokkal lassítják az izraeli csapatok előrenyomulását.

„Ez most tényleg egy gerillaháború, amit Izrael vív a terroristák ellen. Minden utcáért, minden lépcsőházért majd meg kell szenvedni. Ahogy az izraeli miniszterelnök is mondta, lehet, hogy egy elhúzódó, véres háborúra kell felkészülni, az biztos, hogy lesz több civil áldozat is” – mondta Kiss Rajmund.

A harcok hevessége miatt a zsidó állam hadvezetése arra kérte a civileket, hogy vonuljanak az övezet déli területeire. A lakosok biztonsága azonban még itt sem garantálható. A térségben tartózkodó ENSZ dolgozók szerint Gázában jelenleg sehol nem biztonságos. Az Egyesült Államok után Kanada is csatlakozott az átmeneti tűzszünet szorgalmazóihoz. Benjámin Netanjáhú izraeli minszterelnök szerint azonban csak akkor hajlandóak szüneteltetni a támadást, ha a Hamász további túszokat enged szabadon.

Az övezet egyiptomi határán az emberek arra várnak, hogy elhagyhassák a térséget. Először a súlyos sérülteket, majd a külföldi útlevéllel rendelkezőket engedik át. A folyamatot a kommunikációs eszközök rendszeres megbénulása lassítja.