Mindent megteszünk újabb két magyar túsz kiszabadításáért

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a maradék két magyar állampolgárságú gázai túsz minél előbbi kiszabadításának előmozdítására kérte izraeli kollégáját, Eli Cohent csütörtökön Szkopjéban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri értekezletét megelőzően rámutatott, hogy továbbra is aggodalomra ad okot a közel-keleti biztonsági helyzet, nem tudni, meddig tarthat a tűzszünet, s hány túsz szabadulhat ki még a Hamász terrorszervezet fogságából.

„Mi azt kifejezetten jó hírnek tartottuk, hogy a tűzszünetről megállapodás született, és reméljük, hogy minél több túsz ki tud majd szabadulni a fogságából”

– fogalmazott.

Szijjártó Péter az izraeli hivatali partnerével folytatott megbeszéléséről szólva közölte, hogy köszönetét fejezte ki Eli Cohennek, amiért a konfliktus kitörése óta mindig lehetett rájuk számítani, amikor a bajba került magyar emberekről volt szó.

Példaként hozta fel, hogy viszonylag gyorsan sikerült evakuálni az Izraelben tartózkodó magyarokat, az elsők között tudtak kijutni a magyar állampolgárok a Gázai övezetből is, továbbá mostanra mindhárom olyan magyar túsz kiszabadult, aki a meghatározott kategóriába esett, azaz nő vagy gyerek.

„Arra kértem a kollégámat, hogy segítsenek nekünk abban, hogy majd a két, magyar állampolgársággal rendelkező férfi túsz is minél előbb kiszabadulhasson a fogságából”

– húzta alá.

A miniszter remek hírnek nevezte, hogy az egyik érintett bizonyíthatóan életben van, s leszögezte, hogy jó lenne megtalálni a másik személyt is, ahogyan az is jó lenne, ha mindketten minél előbb hazatérhetnének.

„Természetesen az izraeli külügyminiszter kollégám megerősítette, hogy nekik is érdekük, hogy minden ember épségben és egészségben haza tudjon térni a Hamász fogságából, s ezért abban reménykedünk, hogy a még egészen biztosan életben lévő magyar állampolgár mielőbb ki tud szabadulni” – mondta.

„A katari kormányt is arra kértük természetesen, hogy ebben segítsen, és reméljük, hogy minél előbb megbízható bizonyítékot kapunk arról, hogy a másik magyar, jelenleg túszként nyilvántartott ember is életben van”

– tette hozzá.

További egy nappal meghosszabbították az Izrael és a Hamász iszlamista terrorszervezet között a múlt héten megkötött tűzszünetet – jelentette be az izraeli hadsereg és a terrorszervezet csütörtök hajnalban.

A megállapodás létrehozásában közreműködő katari közvetítők tájékoztatása szerint a fegyvernyugvás meghosszabbításáról mindössze néhány perccel az egyezség lejárta előtt sikerült megállapodniuk a feleknek, és az utolsó pillanatokig nézeteltérés volt arról, hogy Hamász milyen további túszokat engedjen szabadon.

A hosszabbítás értelmében újabb, Gázába hurcolt túszok és izraeli börtönökben fogva tartott palesztinok nyerhetik vissza szabadságukat, és további humanitárius segítség érkezhet az ostromlott Gázai övezetbe.

Az izraeli sajtó jelentése szerint

Izrael azt nem volt hajlandó elfogadni, hogy a Hamász hét nő és gyermek mellett három holttest átadását javasolta, és végül hajnalig tartó tárgyalások után, 20 perccel a tűzszünet lejárta előtt állt csak rá arra, hogy életben lévő túszokat engedjen el.

Izrael a korábbi tárgylásokon leszögezte, hogy nem hajlandó holttesteket elfogadni a jelenlegi, humanitárius tűzszüneti megállapodásban, nem fog izraeli börtönökben fogva tartott palesztinokat elengedni holttestekért cserébe.

Előzőleg szerdán késő este a Hamász szabadon bocsájtott tizenhat, a „fekete szombaton” a Gázai övezetbe hurcolt túszt, köztük négy thaiföldi vendégmunkást, két orosz-izraeli kettős állampolgár nőt, valamint öt nőt és gyermeket, akiket különböző izraeli kórházakba szállítottak megfigyelésre.

Joe Biden amerikai elnök beszélt kiszabadulása után a Nir Óz kibucból elrabolt 54 éves Liat Acilivel, akinek amerikai állampolgársága is van. Három, a támadás idején máshol tartózkodó gyermeke várta haza. Férjét továbbra is túszként tartja fogva a Hamász.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán későn Izraelbe érkezett, hogy megvitassa a humanitárius szünet további meghosszabbításának lehetőségét.

Tényleges humanitárius tűzszünetre szólította fel a feleket a Gázai övezetben António Guterres ENSZ-főtitkár az X-en közzétett szerda éjjeli bejegyzésében.

„Tárgyalások folynak a szünet meghosszabbításáról – amit határozottan üdvözlünk –, de valódi humanitárius tűzszünetre van szükség” – közölte az ENSZ-főtitkár.

A tűzszünetet pár perccel csütörtök reggeli lejárta előtt egy újabb nappal sikerült meghosszabbítania Izraelnek és a Hamásznak, aminek köszönhetően újabb túszok szabadulhatnak, és további segély érkezhet az ostromlott Gázai övezetbe.

„Az elmúlt napokban a megszállt palesztin területeken lévő emberek és Izrael népe végre meglátta a remény és az emberség fényét a nagy sötétségben”

– írta Guterres.

Elmondása szerint azonban az övezetbe érkező segélyek mértéke továbbra is teljesen elégtelen a több mint kétmillió ember szükségleteinek kielégítésére.

Az ENSZ-főtitkár a civilek, köztük az ENSZ munkatársainak védelmére is felszólította a szemben álló feleket.

Korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsában Izrael újfent elutasította a gázai háború tartós tűzszünetére vonatkozó felhívásokat.

„Bárki, aki támogatja a tűzszünetet, alapvetően a Hamász rémuralmának előretörését támogatja Gázában”

– mondta Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet szerdán, aki korábban lemondásra is felszólította már az ENSZ-főtitkárt a gázai konfliktussal kapcsolatos egyik nyilatkozata miatt.

„A Hamász nyilvánosan kijelentette, hogy amíg Izrael meg nem semmisül, újra és újra meg fogja ismételni az október 7-ei terrortámadást. Hogyan reagálnának és hogyan védenék meg állampolgáraikat egy ilyen egyértelmű fenyegetéstől? Tűzszünettel?” – tette fel a kérdést Erdan az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai ülésén.

Azt is kijelentette, hogy az erőszak csak akkor érhet véget, ha a Hamász átadja a túszokat és az október 7-i támadás elkövetőit Izraelnek.

Izrael elutasította a tartós tűzszünet iránti követeléseket az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai ülésén.

„Mindenki, aki a tűzszünetet támogatja, az alapjában véve a Hamász terroruralmának folytatását támogatja a Gázai övezetben” – jelentette ki Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet a New York-i tanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy egy tűzszünettel Izrael nem tudja megvédeni polgárait.

Mint fogalmazott, nem lehet egyszerre tűzszünetet követelni és azt állítani, hogy megoldást keresnek a konfliktusra.

Emellett a radikális iszlamista Hamász nem partner egy megbízható békéhez – szögezte le.

„Nem veszik észre, hogy a tűzszünet és a béke iránti követelés önellentmondás?” – vetette fel Erdan. Kijelentette, hogy az erőszak csak akkor érhet véget, ha a Hamász átadta a túszokat és az Izrael elleni, október 7-i támadásban részt vett terroristákat.

António Guterres ENSZ-főtitkár és a BT-ülést vezető Vang Ji kínai külügyminiszter ugyanakkor átfogó, tartós fegyvernyugvást sürgetett a Gázai övezetben, azt hangoztatva, hogy az erőszak „olyan sorscsapásba fordulhat át, amely felemésztheti az egész régiót”.

Vang azt is bejelentette, hogy Kína további humanitárius segélyeket küld a palesztin térségbe. A szaúdi külügyminiszter szintén úgy fogalmazott, hogy az átmeneti tűzszünet elégtelen, tartós fegyvernyugvás kell a Gázai övezetben.

Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet arról beszélt, hogy

Washington az ideiglenes tűzszünet meghosszabbításában reménykedik, és sürgette Izraelt, hogy önvédelmi jogának gyakorlása során tegyen meg minden lehetséges intézkedést a polgári áldozatok elkerülésére.

„Minden a Hamász kezében van. Az izraeliek azt mondták, hogy ha (a Hamász) naponta tíz túszt elenged, akkor (a tűzszünetet) meghosszabbítják egy-egy nappal” – mondta Linda Thomas-Greenfield. Egyben közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra is attól tart, hogy a konfliktus kiszélesedhet.

Az amerikai ENSZ-nagykövet szóvá tette a másik palesztin lakosságú övezet, Ciszjordánia helyzetét is. Mint mondta, Washington aggasztónak tartja az izraeli telepesek túlkapásait a helyi palesztin lakosokkal szemben. Hozzáfűzte, hogy Washington ellenzi a zsidó telepek kibővítését Ciszjordániában.